| |
|
| |
 |
 |
| |
|
MŰVEK
- Első csokor. Költemények és műfordítások, Mezőtúr, Református Főgymnázium, 1902. Hasonmás kiadás, Mezőtúr, Városi Könyvtár, 1985;
- Abbáziában, Budapest, [k. n.], 1908;
- Kabaret-dalok, Budapest, Mozgó Könyvtár Vállalat, 1908;
- Kucséberkosár, cikkek, versek, Nyugat Könyvtár 31, Budapest, Nyugat, 1911. Reprint kiadás: Budapest, Jövendő Kiadó, 1997;
- Énekeskönyv, versek, Budapest, Nyugat kiadás, 1912;
- Irka-firka, karcolatok, Budapest, Franklin-Társulat, 1913;
- Az egyszeri királyfi, mese kilenc képben, három felvonásban, Budapest, Franklin-Társulat, 1914;
- Sok minden, karcolatok, Budapest, Athenaeum, 1914;
- Egy kis színház, színművek, Budapest, Dick Manó, [1916];
- Élet, halál, karcolatok, versek, Budapest, Dick Manó, 1916;
- Emlék, versek, Budapest, Pallas, 1917;
- A jázminok illata, karcolatok, Békéscsaba, Tevan, 1917;
- Kenyér, karcolatok, Budapest, Légrády Testvérek, [1917];
- Patika, színdarab három felvonásban, Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1919;
- Lila ákác, egy fővárosi fiatalember regénye, Bp., Athenaeum, 1919 (két kiadás), 1920;
- Régi kedvünk, versek, Budapest, Pallas, 1919;
- Október [Őszi napló], s. a. r.: SUGÁR Jenő, Budapest, Rózsavölgyi, 1920;
- Szilágyi és Hajmási. [Gusztinak megjött az esze – Május], három kis színpadi munka, Budapest, Athenaeum, 1920;
- Szegény, grófnővel álmodott, [regény], Bécs, Hellas Verlag, 1921. Újabb kiadások: Budapest, Pesti Szalon, 1990. Budapest, Eri, 2005;
- A világ, versek, Bécs, a szerző kiadása, 1921;
- Magyar könyv, egy csapat elbeszélés, Bécs, a szerző kiadása, 1921;
- Az Isten is János, elbeszélés, Wien, Pegazus, 1921, 1922;
- Hetedikbe jártam, regény, Bécs, Libelli Verlag, 1922. Újabb kiadás: Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957;
- A vőlegény, vígjáték, Leipzig, Wien, [1922];
- Két felől angyal, új novellák, Bécs, Az Új Modern Könyvtár Kiadója, 1922;
- Bűneim, karcolatok, Budapest, Athenaeum, [1924];
- Elalvó hattyú, válogatott versek, Budapest, Amicus, [1924];
- Hetedikbe jártam – Karacsné nagyasszony, regény, elbeszélés, Budapest, Grill, [1926];
- Egy falat föld, egy korty tenger, elbeszélések, Budapest, Lampel, [1927];
- Valentine, regény, Budapest, Singer és Wolfner, [1927];
- Május - Kávécsarnok, színmű, vígjáték, Budapest, Singer és Wolfner, [1928];
- Jó szó, versek, Budapest, [Singer és Wolfner], [1929];
- Azra, mese, Budapest, Singer és Wolfner, [1930];
- A Hortobágy, Budapest, Singer és Wolfner, 1930. Újabb kiadás: Budapest, Eri, 2004;
- Magyar drámák a bécsi színpadokon, A Bécsi Collegium Hungaricum füzetei 6., Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1930;
- Aranyóra. Mese, színmű, Budapest, Singer és Wolfner, [1931];
- Lila ákác. Egy pesti fiú históriája, regény, Budapest, Pantheon, [1932];
- Azra, mese, Budapest, Singer és Wolfner, [1933];
- Dali dali dal, regény, Budapest, Pantheon, [1934]. Újabb kiadások: Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1958. Budapest, Noran, 2003;
- Ádámcsutka, regény, Budapest, Athenaeum, [1935];
- Szeretném átölelni a világot, elbeszélések, Budapest, Athenaeum, [1936];
- Mátyás király tréfái, Budapest, Dante, 1936, 1940. Budapest, Magyar Helikon, 1958, 1961. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967. Budapest, Móra, 1989, 1992, 1994, 1995, 1997, 1999, 2000, 2001, 2003, 2005, 2006;
- Édes. Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát, serdülő fiúknak és leányoknak, Budapest, Dante, [1937];
- Balett, elbeszélések, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, [1938];
- Összes költeményei: 1908–1938, Budapest, Athenaeum, [1938];
- A tajtékpipa története, Gyoma, Kner Izidor Könyvnyomdája, 1938;
- A negyedik nyúlláb, novellák, Balassagyarmat, Grünberger, [1940];
- Úrinóta. Ötven bánatos és jókedvű chanson, Budapest, Rózsavölgyi, [1940];
- Felnőtteknek, [önéletrajzi elbeszélések], Budapest, Hungária Rt., 1941, 1942. Hasonmás kiadása: Hajdúszoboszló, 1988;
- Zümzüm, novellák, Budapest [k. n.], 1942;
Emberszag, emlékirat, Budapest, Keresztes, 1945, 1948. Újabb kiadás: [utószó RÉZ Pál], Budapest, Osiris, 2000. Angolul: The smell of humans a memoir of the holocaust in Hungary, transl. by John BÁTKI with an introductory essay by Dezső TANDORI, Budapest, London, New York, [N. Y.], CEU Press, 1994, 1998;
- Czüpós Kis János, elbeszélések, Budapest, Szikra Regénytár, 1947;
|
|
| |
|
|
|
|
SZÉP Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.): költő, író.
Apja, Szép Sámuel tanító, az egész országot végigvándorolta, végül Hajdúszoboszlón telepedett le. Szép Ernő gimnáziumi tanulmányait Hajdúszoboszlón és Debrecenben kezdte, Mezőtúron folytatta; már az alsóbb osztályokban kitűnt versíró tehetségével. Tanára, Kolozsvári Aladár figyelt fel rá, az ő támogatásával jelent meg első kötete (Első csokor, Mezőtúr, 1902). Érettségi vizsgáját nem tette le, Budapestre költözött, s élclapokban közölte hol kormánypárti, hol ellenzéki bökverseit. Címíróként dolgozott a Hermes Banknál. 19 évesen A Hétben is szerepelt „szezonversekkel”. A Nyugatnak indulásától munkatársa, s ezzel egyidőben a Fővárosi Cabaret Bonbonnière rendszeres sanzonszerzője; sanzonjait maga adta elő. Kigúnyolta a kor politikai, kulturális és művészeti életét, és szellemesen vágott a bécsi udvar felé is. 1911-ben a Nyugat Könyvtár adta ki Kucséber kosár című glosszákat és verseket tartalmazó kötetét, 1912-ben első érett verseskönyvét (Énekeskönyv) is a Nyugat jelentette meg. Bár Kabaret-dalai (1908) már korábban népszerűvé tették, még többen emlegették háborús dalait, melyeket Medgyaszay Vilma és Sajó Géza vittek sikerre. Korai lírájának leghíresebb antológiadarabja a Nem volt játékom (1910), mely később Gyermekjáték címmel a kor ünnepelt színésznőinek kedvelt előadási darabja volt. Szép Ernő életérzését, szemléletét a nosztalgia jellemezte. Az Estnek megindulásától kezdve (1910) állandó munkatársa volt, naponta jelentek meg glosszái; szellemesen, irodalmi igénnyel szólt a legkülönfélébb jelenségekről, eseményekről. Mestere volt a tárcanovellának is, bár szerényen irka-firkának nevezte e műfaját (azonos címmel kötetet is adott ki 1913-ban). Az 1. világháború elején önkéntes betegápoló és haditudósító volt, 1915-től egyre jobban a béke híve lett. A Lila ákác (1919) abba a magyar regénysorba tartozik, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni; Molnár Ferenc és Krúdy Gyula a közvetlen rokona. Szép Ernő 1920–21-ben Bécsben élt emigrációban, itt jelentek meg avantgárd ihletésű „hosszú versei”. 1925-től, megindulásától Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. Elbeszéléseinek egyik vezérmotívuma ekkortájt, hogy a magyarországi egészséges fejlődés gátja a dzsentroid szellem tovább élése. A húszas években Szép Ernő népszerű színházi szerző volt. Patika (bemutató: 1920. február 13.) című darabját botrányok kísérték (részben emiatt ment Bécsbe), a Vőlegény azonban jó szereposztással sikert aratott (bemutató: 1922. május 3.), jóllehet a jobboldali sajtó céltáblája lett. A Lila ákác adaptációja kirobbanó siker volt. (1934-ben film készült belőle Székely István rendezésében.) 1930-ban volt az Azra bemutatója, ismét sikert aratott.  A zsidótörvények és a háború alapjaiban változtatták meg életvitelét. 1944-ben 33 év után el kell hagynia margitszigeti otthonát, augusztusban „csillagos házba” internálták, de a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944. október 20-án a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. November elején elbocsátották. Viszontagságait Emberszag (1945, angolul: The smell of humans, A memoir of the holocaust in Hungary, ford. BÁTKI, John, bev. TANDORI Dezső, Bp.–London–New York, 1994, 1998) című kötetében írta meg. 1948 után szegénységben élt. A Petőfi Társaság elismerte, tagjai közé választotta.
A Szép Ernő-jutalmat az író húga, Pogányné Szép Berta alapította 1984-ben; kuratóriuma évenként a legjobbnak ítélt magyar dráma szerzőjének adományozza; 1992-től külön díjazzák a legjobb elsőkötetes dráma íróját is.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Rónay László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
vissza
MŰVEK
- Lila ákác. Egy fővárosi fiatalember regénye, Budapest, Révai, 1949. Újabb kiadások: RÉZ Pál (szöveggondozás és utószó), Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1976. STAUDER Mária (szöveggondozás és utószó), Budapest, Unikornis, 1995;
- Vétkeztem, válogatott elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951;
- Gyermekeknek való., versek, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1953;
- Úriemberek vagyunk, válogatott elbeszélések, szerk.: RÉZ Pál, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1957;
- Add a kezed, összegyűjtött versek, előszó és s. a. r.: HATVANY Lajos, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958;
- Egyszer volt Budán kutyavásár, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1972. 1977 (A Madách Kiadóval is);
- Színház, drámák RÉZ Pál (szöveggondozás utószó), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975;
- De kár, versek, szerk.: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, Magyar Helikon, 1978;
- Válogatott versei, ZELK Zoltán (szöveggondozás utószó), Budapest, Kozmosz Könyvek, 1978;
- Most szeretnék gyerek lenni, versek, Budapest, Móra, 1983;
- Emberszag, [emlékirat], Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. Angolul: The smell of humans, A memoir of the holocaust in Hungary, ford. BÁTKI, John, bev. TANDORI Dezső, Bp.–London–New York, 1994, 1998;
- Járok-kelek, megállok. Szép Ernő válogatott művei, TANDORI Dezső (válogatás, szöveggondozás utószó), Budapest, Kozmosz Könyvek, 1984;
- Két kezdő bohóc, elbeszélések, RÉZ Pál (válogatás és s. a. r.), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985;
- Felnőtteknek, önéletrajzi elbeszélések, Hajdúszoboszló, Városi Tanács, [1988];
- Hét szín, versek, prózaversek, RÉZ Pál (válogatás és szöveggondozás), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989;
- A jázminok illata, elbeszélések, Békéscsaba, Tevan, 1989;
- Kispanasz, BENEDEK Mihály, MÁRVÁNYI Judit (válogatás és s. a. r.), Budapest, Gondolat, Nyilvánosság Klub, Századvég, 1992;
- „Lovagolok fűzfasípot fújva...”, Kiskunfélegyháza, Közművelődési Egyesület, 1992;
- Összegyűjtött versek, BÁRDOS László (utószó), Budapest, Unikornis, 1995;
- 2 mese Mátyás királyról. Szép Ernő nyomán, Budapest, Pallas Stúdió, 1996;
- A néma levente és más költői játékok, PETRÁNYI Ilona [válogatás, szöveggondozás és utószó), Budapest, Unikornis, 1997;
- Az Isten is János és más elbeszélések, HEGYI Katalin (szöveggondozás és utószó), Budapest, Unikornis, 1998;
- Dali dali dal, Lila ákác, Ádámcsutka, Emberszag, négy regény, Budapest, Noran, 2003;
- Szép Ernő összes versei, URBÁN László (szerk.), Szeged, Szukits, 2003;
- A Hortobágy, útirajz, Budapest, Eri, 2004;
- Fehér rózsa meg piros rózsa, válogatott novellák, (szerk.: RÉZ Pál), Budapest, Noran, 2005;
- Fiú, leány. Elfeledett drámák (szerk.: GYŐREI Zsolt), Budapest, Európa, 2006;
- Natália, önéletrajzi regény (közzéteszi: VIDA Lajos), Holmi, 2008. január–, 154–165, 171–198;
|
|
|
|
|
