BEVEZETŐ
ALKOTÓK
GALÉRIÁK

... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia
NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

 

 
 
 
 
 

 

 
 

 

 

SZAKIRODALOM - KRONOLÓGIA

1890
Megjelenik a Nyugat előzményének tekinthető A Hét című társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle, mely a Nyugat megindulásáig a magyar irodalom legfontosabb fóruma. Alapító szerkesztője Kiss József. Utolsó száma 1924-ben jelenik meg.
 
1900
Megjelenik az Új Magyar Szemle című politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti folyóirat, a Nyugat egyik előkészítője. Első szerkesztője Ambrus Zoltán. A lap 1921-ben szűnik meg.
 
1902
Osvát Ernő átveszi a Magyar Géniusz (1892-1903) képes családi hetilap hetilap szerkesztését és irodalmi, művészeti és társadalmi hetilappá alakítja át, amely ettől kezdve szintén a Nyugat előzményei közé sorolható. A lap szerkesztését 1903 márciusában Gellért Oszkár folytatja ugyanebben a szellemben.
 
1903
Márciusban Bródy Sándor szerkesztésében megjelenik a Nyugat előzményének tekinthető Jövendő című irodalmi és politikai hetilap. 1906 októberében szűnik meg.
 
1905
Osvát Ernő szerkesztésében megjelenik a Figyelő című havi szemle, a Nyugat előfutára.
 
1906
A Figyelő szellemi utódaként és a Nyugat előfutáraként október és november folyamán megjelenik a Szerda című tudományos és művészeti folyóirat hét száma többek között Ignotus szerkesztésében (1905).
 
1908
  • A Nyugat első száma a címoldal szerint 1908 január 1-jén, valójában 1907 karácsonyán jelent meg. A címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható.
    A Nyugat címadás a tájékozódás irányát jelzi, melyről Fenyő Miksa így vall Móricz Miklósnak: "A Nyugat cím Osváttól való: illetőleg Osvát jegyzeteiből egy egész sor frappáns címet olvasott fel, és én a Nyugat címet ragadtam meg. Egy ideig még vacilláltunk a Nyugat és a Disputa közt, végül maradt a Nyugat. Ignotus brilliáns (!) beköszöntő cikke egyszerűen azt jelentette, hogy Kelet népe a Nyugat mellett döntött." A folyóirat mindvégig támogatóknak köszönhette létét (pl. a Hatvany családnak és Fenyő Miksa kapcsolatai révén a Gyáriparosok Országos Szövetségének). Főszerkesztője 1929-ig Ignotus, szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő.
  • Megjelenik a lapban Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellája.
 
1909
 
1910
 
1911
 
1912
Megjelenik a lapban Kaffka Margit Mária évei című regénye és Balázs Béla A fából faragott királyfija. Lovászy Károly Ugat címen a Nyugatot parodizáló kiadványt jelentet meg.
 
1913
1915
  • Ebben és a következő évben folynak a Nyugat és a Budapest Hírlap perei Ady és Babits háborúellenes versei miatt.
  • A Nyugat közölni kezdi Babits Mihály Kártyavár című regényét. Az utolsó rész a következő évben jelenik meg.
 
1916
  • A Nyugat engedélyt kap, hogy politikai témákkal is foglalkozhasson, s ezt követően a pacifista írásokban tiltakozik a háború ellen.
  • Decemberben megjelenik a lapban Móricz Zsigmond Szegény emberek című elbeszélése.
1917
1919
1920
1921
1922
1923
1924
1925
Megjelenik a Nyugat novellapályázatának első díjjal kitüntetett pályaműve, Németh László Horváthné meghal című elbeszélése.
1926
1927
1928
1929
1930
  • Móricz népszerűsítő körútjainak eredményeként létrejön a Nyugat-barátok köre.
  • Megjelenik a lap hasábjain Móricz A nagy fejedelem című regénye.
1931
1932
1933
1934
1935
Kéthetente megjelenő lapból végleg havi folyóirattá válik a Nyugat.
1936
1937
Januárban a harmincéves Nyugatról szerkesztőségi cikkben (Harmincadik évfolyam) emlékezik meg a lap. Babits Mihály és Gellért Oszkár mellett társszerkesztők Schöpflin Aladár és Illyés Gyula.
1938
  • Januárban Megjelenik Farkas Gyula hírhedt könyve, Az asszimiláció a magyar irodalomban, melyben többek között a századvég irodalmi hanyatlásáról ír. Ennek hátterében a szerző az asszimilánsokat tételezi. Többi Nyugatos társát követően Schöpflin 1939 májusában Asszimiláció és irodalom című cikkében higgadtan cáfolja Farkas Gyula elméletét.
  • A szeptemberi számban megjelenik Babits Mihály Jónás könyve című műve.
  • Októberben Karinthy Frigyest emlékszámmal búcsúztatja a Nyugat.
1939
A lap júniusban közli Ottlik Géza Drugeth-legendáját.
1940
A lap gyakorlati szerkesztését Babits súlyosbodó betegsége miatt Illyés Gyula végzi.
1941
Augusztus 4-én meghal Babits. Halálával megszűnik a Nyugat, a szeptemberi szám már nem jelenik meg. Mivel a lapkiadási engedély a költő nevére szólt 1941 után a hatóságok nem engedélyezik a lap további megjelenését. A szinte teljes alkotói gárda Illyés Gyula szerkesztésében Magyar Csillag (1941-1944) néven folytatja a Nyugat örökségét.