KARDOS László (Debrecen, 1898. augusztus 17. – Budapest, 1987. február 2.): irodalomtörténész, kritikus, műfordító.
Pándi Pál apja. A debreceni egyetemen szerzett diplomát. 1922-től 1944-ig helyi középiskolákban tanított. 1927–1938 között az Ady Társaság főtitkára volt. 1945–49-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tanácsosa. 1950-től az ELTE világirodalmi tanszékének tanára. 1959-től a Nagyvilág szerkesztője, 1960-tól főszerkesztője, 1974-től a szerkesztőbizottság elnöke volt. 1958-tól az MTA levelező, 1967-től rendes tagja. József Attila-díjas (1950), Kossuth-díjas (1953).
A 20. századi magyar irodalom történetét kutatta. Többek között Heine, Victor Hugo, Kleist, Majakovszkij, Poe, Shakespeare műveit fordította. Irodalom- és fordításelméleti tanulmányokat, kritikákat is megjelentetett, versantológiákat és írói életműveket gondozott. Szerkesztette Tóth Árpád műveinek kritikai kiadását.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Gajdos Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000) |
|