BEVEZETŐ
ALKOTÓK
GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
 HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia
NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

 
 
TANULMÁNYOK -
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
életrajz és művek - monográfiák  

Nyomtatott bibliográfiák:

  • G. P.: Kosztolányi Dezső = Irodalomtörténet, XXV. évfolyam, 7–8. szám, 1936., 238–241. [Figyelő/Elhunytak rovat], (válogatott bibliográfia);
  • BARÁTH Ferenc: Kosztolányi Dezső, Zalaegerszeg: Pannonia, 1938, 130, (válogatott bibliográfia);
  • SZEGZÁRDY–CSENGERY József: Kosztolányi Dezső, [Bölcsészetdoktori értekezés], Szeged, Magyar Irodalomtörténeti Intézet, 1938, 101, (válogatott bibliográfia);
  • SÁFRÁN Györgyi: Kosztolányi Dezső hagyatéka. Kosztolányiné Harmos Ilona hagyatéka. Hitel Dénes Kosztolányi-gyűjtemény. Az MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai 11., sorozatszerk.: F. CSANAK Dóra, Ms 4612 – Ms 4649, Budapest, Akadémiai, 6. 1978 (Az MTA Könyvtárának Kézirattárában őrzött kéziratok adatai 1978-ig);
  • TEZLA, Albert: Dezső Kosztolányi = Hungarian Authors. A Bibliographical Handbook. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1970, (válogatott bibliográfia);
  • Kosztolányi Dezső periodikumokban megjelent írásainak bibliográfiája 1., szerk. ARANY Zsuzsanna, összegyűjt. ARANY Zsuzsanna – VÉGH Dániel, Budapest: Ráció, 2008. (megjelenése folyamatban)
  • Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 1. A Hét, Nyugat, Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja, Új Idők, szerk.: ARANY Zsuzsanna, összegyűjt.: ARANY Zsuzsanna, VÉGH Dániel, Budapest, Ráció, 2008;
  • Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 2. Határon túli lapok 1. Bácskai sajtó anyaga, szerk.: ARANY Zsuzsanna, összegyűjt. ARANY Zsuzsanna et al., Budapest: Ráció, 2009;

Kéziratos bibliográfiák:

  • BÁDONFAI Gábor: Kosztolányiról szóló irodalom (1907–1962) [Szakdolgozat, ELTE BTK, 1962.] [Az ELTE BTK Toldy Ferenc Könyvtárában], (kéziratos válogatott bibliográfia);
  • BAKOS Endre bibliográfiája [magántulajdonban], (kéziratos válogatott bibliográfia);
  • HITEL Dénes bibliográfiája, MTAK Kézirattár, (kéziratos válogatott bibliográfia);

Kosztolányi műveiről (költészetéről általában, illetve egyes versesköteteiről)

Regényeiről általában:

Egyes regényeiről:

Aranysárkány:

  • KARÁTSON Endre: A tőrbe csalt humanizmus, Kosztolányi Aranysárkánya, ford.: Nagy Nóra = Uő: Baudelaire ajándéka, Pécs, Jelenkor, 1994. A tanulmány eredeti címe: L’humanisme piégé. Cerf volant doré de Dezső Kosztolányi (1885–1935) = L'intellectuel et ses miroirs romanesques (1920-1960) szerk. Jacques DEGUY, bev. Jean-François SIRINELLI, Presses Univ. de Lille, 1993;
  • VAUTHRIN, Caroline: Kosztolányi et la rencontre avec la mort. Étude comparative des scenes de mort dans Néron, le poete sanglant, Le cerf-volant d'or, Anna la douce = Cahiers d'Études Hongroises 7., 1995. 151–169;
  • SZILÁGYI Zsófia: Aranysárkány = arany + sár? Egy regénycím nyomában = Literatura, 1996. 2. szám, 201–215. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő- SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 92–105;
  • BÓNUS Tibor: A kontextusra ráhagyatkozó jelentés. Az Aranysárkány értelmezéséhez = Literatura, 1997. 1. szám, 29–63 = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest: Anonymus, 1998;
  • HIMA, Gabriella: Schande und Scham. Dezső Kosztolányi: Goldener Drachen, 1924, und Erich Kästner: Fabian, 1930 = Neohelicon. 26. 1999. 1. szám, 147–157;
  • HORVÁTH Csaba: „Akit gyűlölnek az istenek, tanárrá teszik.” (Tanárábrázolás a húszas évek magyar regényirodalmában) = Kritika, 2001. 2. szám, 32–35;
  • SZILÁGYI Zsófia: Az érettségi mint átmeneti rítus az Aranysárkányban = Új Dunatáj, 2001. 1. mell. 1–10;
  • BALOGH Tamás: Aranysárkány gyerekeknek. Kosztolányi Dezső elfeledett ifjúsági regénye = Tiszatáj, 2002. 12. szám, 76–88;

Édes Anna:

Esti Kornél (a novellisztikában előforduló Esti Kornél-alak értelmezéseivel együtt):

  • KÁRPÁTI Aurél: Esti Kornél = Pesti Napló, 1933. 120;
  • HORKAY HÖRCHER Ferenc: „Őszinte szívjátékkal.” Esti Kornél játékbölcseletéről = Orpheus, 9. 1992. 103–115;
  • KARÁTSON Endre: Utazás a kisprózában, ford.: Tóth Krisztina = Uő: Baudelaire ajándéka, Pécs, Jelenkor, 1994. A tanulmány eredeti címe: Voyager dans la forme breve = Ecrire le voyage, szerk: György TVERDOTA, Paris, Presse de la Sorbonne Nouvelle, 1994;
  • BENGI László: In memoriam Cornelii Esti. Az Esti Kornél tizennyolcadik fejezetéről = Literatura, 1996. 2. szám, 232–245. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 198–215;
  • OROSZ Magdolna: Az első és az utolsó út. Esti Kornél csodálatos utazása = Alföld, 1996. 1. szám, 54–63;
  • SZITÁR Katalin: Költő-alakmás: a szó hőse. Kosztolányi: Esti Kornél = Literatura, 1996. 2. szám, 167–188;
  • MÁRTONFFY Marcell: Thematische Identität und ironisches Gedächtnis. Zum achtzehnten Kapitel von Kosztolányis Esti Kornél. = Berliner Beiträge zur Hungarologie. 10. 1997. 48–58;
  • TÁTRAI Szilárd: Az elbeszélés határai. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (különös tekintettel a Kilencedik fejezetre) = Magyar Nyelvőr, 1997. 3. szám, 325–338;
  • MÁRTONFFY Marcell: Az én exodusa és az emlékezet iróniája. Kosztolányi: Esti Kornél. Tizennyolcadik fejezet = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 216–223;
  • PALKÓ Gábor: Esti Kornél: Kosztolányi Dezső. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 188–197;
  • PÉCZELY Dóra: „E.S.T.I. – K.érdés” Az Esti Körnél-szövegek kiadásának problémái = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 178–187;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Az esti Kornél jelentésrétegei = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 158–177;
  • DOBOS István: Az Esti Kornél önértelmező alakzatairól. Metafiktív olvasás és intertextualitás = Alföld, 50, 1999. 6. szám, 55–79;
  • LENGYEL András: Genézis és kompozíció viszonya az Esti Kornélban. Kosztolányi kísérlete az én-integritás bomlásának kompenzálására = Forrás, 32. 2000. 6. szám, 49–62;
  • MOLNÁR Mariann: Az őrület metaforái Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művének 8. fejezetében = Literatura, 2001. 2–3. szám, 294-308;
  • PÉCZELY Dóra: Kor nélküli képek. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél és Pacskovszky József: Esti Kornél csodálatos utazása = Alföld, 2002. 10. szám, 72–81;
  • VARGA, Adriana: Esti Kornél and the Bulgarian train conductor = Hungarian Studies, 16. 2002. 1. szám, 63–87;
  • VRINAT-NIKOLOV, Marie: Le traducteur cleptomane de Dezső Kosztolányi ou de l'inconscient du traducteur ... et du public = Frontieres et passages actes du colloque franco-hongrois sur la traduction Thomas Szende & Györgyi Máté eds., Bern [etc.], Lang (Études contrastives sorozat), 2003, 339–347;
  • BALOGH Tamás: Esti Kornél elfeledett vallomása. Egy elfeledett Kosztolányi-novella = Tiszatáj, 2004. 3. szám, 7–9;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A regényszerűség meghaladása: 1933. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél = A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Budapest, Gondolat, 2007, 230–244;
  • TÁTRAI Szilárd: A lírikus és az epikus Esti Kornél = A Nyugat stiláris sokszínűsége. A Nyugat születésének 100. évfordulója alkalmából a 2008. május 28-án Debrecenben tartott tudományos emlékülés anyaga, szerk.: KIS Tamás, A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, 87., Debrecen, Kossuth Egyetemi Könyvkiadó, 2008, 41-46;

Mostoha:

  • BALOGH Tamás: „Új regényen dolgozik Kosztolányi Dezső”. Az el nem készült „Mostoha” keletkezéstörténete = Holmi, 2004. nov., 1401–1415;
  • ARANY Zsuzsanna: Mesemotívumok Kosztolányi Mostohájában. „Értelmezéstöredék” egy regénytöredékről = Új Kép [Szabadka], 2005. december, 13–22;
  • ARANY Zsuzsanna: „Mesevilágok” Henry James és Kosztolányi Dezső prózájában = A regény és a trópusok, szerk. KOVÁCS Árpád, Budapest: Argumentum, 2007, 301–343. [James: A csavar fordul egyet és Kosztolányi: Mostoha];

Néró, a véres költő:

  • RAJSLI Ilona: A „semmi” birodalmából kirekesztve: Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő = Híd [Újvidék], 1989, május, 590–605;
  • TURI Márta: Kosztolányi Nero, a véres költő című regényének motívumrendszere = Híd [Újvidék], 1989, május, 606–626;
  • VAUTHRIN, Caroline: Kosztolányi et la rencontre avec la mort. Étude comparative des scenes de mort dans Néron, le poete sanglant, Le cerf-volant d'or, Anna la douce = Cahiers d'études hongroises. 7. 1995. 151–169;
  • BEZDÁN Györgyi: „Mögötte, láthatatlan uszály, lebegett a végtelenség”. Hiány és hallhatás - Közelítések a transzcendencia felé Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című regényében = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 61–78;

Pacsirta:

  • SPRAWKA, Anna: Kosztolányi Dezső Pacsirta c. regényének pszichoanalitikus interpretációja = Debreceni Szemle, 1993, 6. szám, 1998. 3. szám, 394–399;
  • HIMA Gabriella: „Penetráns tekintet.”. Kosztolányi Dezső: Pacsirta. 1923 = Irodalomtörténet, 1998. 4. szám, 585–601;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Körkörösség és transzcendencia a Pacsirtában = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 79-91;
  • STEMLER Miklós: Japán Sárszegen. Az irónia problematikája és jelentősége a Pacsirtában = Prae, 2001. 3–4, 114–129;
  • BÓNUS Tibor: Az esztétikai tapasztalat önértelmezése, sírás, nevetés. Kosztolányi Dezső: Pacsirta = Alföld, 2004, 1. szám, 41–56, 2. szám, 64–81;
  • BÓNUS Tibor: A csúf másik: a saját idegenségének irodalmi antropológiájáról. Kosztolányi Dezső: Pacsirta. = KOVÁCS Árpád (szerk.): A regény nyelvei. Tanulmányok. Az első Veszprémi Regénykollokvium, Budapest– Argumentum, ELTE Orosz Irod. és Irodkut. Doktori Program, 2005;

Prózájáról általában, illetve novellisztikájáról:

  • JUHÁSZ Gyula: Boszorkányos esték. Kosztolányi Dezső novellái = A Hét, 1909. aug. 15., 79.
  • BABITS Mihály: Az irodalom karácsonya = Nyugat, 1913. 2. szám;
  • SCHÖPFLIN Aladár: Kosztolányi Dezső novellái. Tengerszem = Nyugat, 1936. 6. szám;
  • PÁNDI Pál: Kosztolányi novelláiról = Élet és Irodalom, 1957, 24;
  • HORVÁTH Mária: A nyelvi formák szerepe Kosztolányi prózájában = Stilisztikai tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1961, 330–407;
  • THOMKA Beáta: A szimbolista elbeszélőszerkezet és a Kosztolányi-rövidtörténet formajegyei = A pillanat formái. A rövidtörténet szerkezete és műfaja, Újvidék, Forum, 1986, 89–137;
  • THOMKA Beáta: „A küzdő kétség”, A bensőségesség tere, A félelem tere, Tudattörténés és álomelbeszélés = Uő.: Esszéterek, regényterek, Újvidék, Forum, 1988, 23–53;
  • HORVÁTH Mária: Szerkezet és stílus (Kosztolányi Petőfi Sándorka című novellájának elemzése) = Magyar Nyelvőr, 116. 1992. 3. szám, 308–313;
  • KOVÁCS Zsuzsa: Kosztolányi Dezső: „Paulina” – szemiotikai elemzés = Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 2. 1992. 87–96;
  • HUSOVÁ, Marcela: Básník a prozaik Dezső Kosztolányi [Címfordítás: A költő és prózaíró Kosztolányi Dezső] = Amicus, Praha, 1994. 12. szám, 44–50;
  • KARÁTSON Endre: Kosztolányi és a közhely. Társadalom, beszéd és halál az 1920 előtti elbeszélésekben, ford.: Ádám Péter = Uő: Baudelaire ajándéka, Pécs, Jelenkor, 1994. A tanulmány eredeti címe: Kosztolányi aux prises avec le lieu commun – Société, langage et mort dans les récits antérieurs a 1920 = Regards sur Kosztolányi. Actes du Colloque organisé par le Centre interuniversitaire d’études hongroises Paris, 17-18 décembre 1985, publ. par Bertrand BIRON, Párizs–Budapest, A.D.E.F.O. – Akadémiai Kiadó, 1988;
  • SZITÁR Katalin: Kosztolányi: Silus. (A név jelentése és a novellaszöveg mitológiai háttere) = Literatura, 1994. 2. szám, 233–243;
  • BÁNYAI János: Irónia és ünnepélyesség = Üzenet (Szabadka), 1996. január-március, 45–51;
  • BÍRÓ Béla: Az epikus idő egyetemessége = Liget, 1997. 7. szám, 41–50;
  • HIMA Gabriella: Macht des Raums. Zwei Kurzgeschichten von Dezső Kosztolányi = Neohelicon, 1997. 2. szám, 367–379;
  • BENGI László: Önreflexív prózatechnika és polivalens jelentésstruktúra Kosztolányi Dezső Házi dolgozat című novellájában = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 224–227;
  • BENGI László: Modalitás és önértelmezés viszonya a Tengerszem egy ciklusában. Kosztolányi Dezső: Egy asszony beszél = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 240–258;
  • EGRI Zsolt: Elfojtódás. Kosztolányi Dezső Tréfa című novellájáról = Műhely (Győr), 1998. 3. szám, 66–71;
  • KELEMEN Péter: Utalások, célzások, ákombákomok. Szövegszintek és jelentésrétegek Kosztolányi Dezső Fürdés című elbeszélésében = Irodalomtörténet, 1998. 4. szám, 613–640;
  • LENGYEL TÓTH Krisztina: Álomkór és vírusmutációk, avagy a gólyakalifa-vírus okozta álomkór a tízes évek elején Babits és Kosztolányi prózájában = Új Holnap, 1998. 71–81;
  • SZITÁR Katalin: Caligula -álom - álarc. Narráció és jelentésalkotás a szöveg nyelvi elemei felől nézve Kosztolányi Caligula című novellájában = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 228–239;
  • KARÁTSON Endre: Miért „szegény” a kisgyermek? (A gyermek és a felnőtt ellentétének egysége Kosztolányi Dezső versciklusában és novelláiban) = Műhely (Győr), 22. 1999. 5–6. szám, 79–83;
  • KISS László: Antinómia és egység. Egy elbeszélői pozíció fejlődése egy „igazság-novellában”. (Kosztolányi Dezső Paulina című novellájáról) = Tiszatáj, 53. 1999. 11. mell. 1–12;
  • KISS László: Párhuzamos „szövegváltozatok” és műreflexió. Kosztolányi Dezső Kis dráma a ruhatárban című novellájáról = Tiszatáj, 54. 2000. 11. mell. 1–15;
  • GYŐRFI Lívia: A szubjektum önkeresése: hős, elbeszélő és diszkurzív alany viszonya Kosztolányi Dezső Miklóska című novellájában = Szó, elbeszélés, metafora műelemzések a XX. századi magyar próza köréből, szerk.: HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin, Budapest, Kijárat, 2003;
  • HIMA Gabriella: Apák és fiúk: a hatalmi diskurzus verbális és nem verbális szintjei Kosztolányi Dezső „Fürdés” és „Kulcs” című novelláiban = Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából szerk. FRIED István, KABDEBÓ Lóránt, KOVÁCS Viktor, Miskolc, ME BTK-SZTE BTK, 2003, 69–75;
  • KISS László: Lehetséges ars poetica: Kosztolányi Dezső Tengerszem című novellájáról = Bárka, 2003. 1. szám, 81–94;
  • HIMA Gabriella: Performativitás és diszkurzivitás Kosztolányi Dezső elbeszéléseiben = Alföld, 2004, 1. szám, 57–62. = „egy csonk maradhat”. Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról, szerk.: HANSÁGI Ágnes [et al.]. Budapest, Ráció, 2004, 89–96;
  • HIMA Gabriella: Szégyen és bosszú. Kosztolányi Dezső: Alfa = A szó élete. Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 216–222;
  • SZITÁR Katalin: A szótól a hangig és a betűig. Kosztolányi Dezső: Fánika = A szó élete. Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 223–233;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Életművek kölcsönhatása: 1908 Megjelenik Kosztolányi Dezső Boszorkányos esték és Csáth Géza A varázsló kertje című prózai kötete = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Budapest, Gondolat, 2007, 738–753;

Kritikusi és újságíró tevékenységéről, illetve tárcáiról:

  • KOMLÓS Aladár: Bocsánat, Ady-revizió = Kortárs, 1929. 706–711;
  • BÁLINT György: Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet = Pesti Napló, 1931. 13;
  • NÉMETH László: Kosztolányi Dezső. Kosztolányi: Alakok = Készülődés. A Tanu előtt. Tanulmányok, Budapest, Magyar Élet, 1941. I. 311–322;
  • LUKÁCS György: Régi és új legendák ellen = Forum, 1947, 203–210. = Magyar irodalom – magyar kultúra. Válogatott tanulmányok, Budapest: Gondolat, 1970.
  • SZABÓ György: A kritikus Kosztolányi = Élet és Irodalom, 1958, 51–52;
  • RÉZ Pál: Kosztolányi, a hírlapíró = Kulcsok és kérdőjelek, Budapest: Magvető, 1973.
  • KISS Ferenc: Kosztolányi és a Pardon-rovat = Valóság, 1977. 6. szám, 25–26.
  • VILCSEK Béla: Pepita Muki és Tóni a szaftban. A színikritikus Kosztolányi. = Emberhalász, 4. 1995. 5–6. szám, 66–69;
  • LENGYEL András: Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja = Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok, 1. 1997. szám, 172–174;
  • KÉKESI KUN Árpád: Kosztolányi, Shakespeare és a színházi kritika nyelve = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 338–346;
  • LENGYEL András: Egy Pardon-cikk utóélete. A publicista Kosztolányi portréjához = Magyar Média, 2001. 2. szám, 5–15;
  • ARANY Zsuzsanna: Kosztolányi irodalmi működése a Pesti Hírlapban = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények [kiadja: a Román Akadémia], 2007. 1–2. szám, 73–88.

Kosztolányi nyelvművelő tevékenységéről, nyelvszemléletéről:

  • NÉGYESY László: Új nyelvművelő munka = Magyarosan, 1932. 3–22;
  • DEME László: Kosztolányi Dezső, az elméleti és gyakorlati nyelvtisztító = Magyar Nyelvőr, 1946, 34–42;
  • FERENCZY Géza: Kosztolányi a magyar nyelv művelője és művésze = Magyar Nyelvőr, 1956, 401–409;
  • DEME László: Kosztolányi Dezső és a magyar nyelv = Magyar Nyelvőr, 1960, 136–148;
  • ÁDÁM Anikó: Kosztolányi a nevekről = Helikon, 38. 1992. 3–4. szám, 389–399;
  • POMOGÁTS Béla: „Erős várunk a nyelv.” Kosztolányi az anyanyelvről = Nyelvünk és Kultúránk, 88. 1993. 67–72;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Kosztolányi nyelvszemlélete = Alföld, 45. 1994. 8. szám, 46–59. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 259–271;
  • SZABÓ Gábor: A költő és a nyelvtanárnő = Irodalomtörténet, 1997. 1–2. szám, 218–225;

Összehasonlító irodalomtudományi jellegű tanulmányok Kosztolányiról:

  • FÖLDESSY Gyula: Ady, Babits, Kosztolányi = Széphalom, 1929. 341–350;
  • ROMÁN J. István: Kosztolányi exisztencializmusa = Kortárs, 1958, II. 87–90;
  • ZOLNAI Béla: Kosztolányi, Nietzsche, Juhász = Irodalomtörténet, 1958, 389–405;
  • TAMÁS Attila: Kosztolányi Dezső és az osztrák líra = Studia Litteraria, Debrecen, 26. szám, 1988, 69–83;
  • SZABÓ Zoltán: A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Alexandru Macedonski és Kosztolányi Dezső prózájában = Nyelv- és Irodtudományi Közlemények, Bukarest, 1989, 2. szám, 107–122;
  • SEBE-MADÁCSY Piroska: Kosztolányi et sa controverse avec Antoine Meillet [Kosztolányi és vitája Antoine Meillet-vel] = Cahiers d'études hongroises, Paris, 2., 1990, 63–69;
  • KIRÁLY István: Dezső Kosztolányi und die Österreichisch-Ungarische Monarchie = „Kakanien”. Aufsätze zur österreichischen und ungarischen Literatur, Kunst und Kultur um die Jahrhundertwende, hrsg.: Eugen THURNHER [et al.], Budapest – Wien, Akadémiai – Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1991, 297–311;
  • ZÁGONYI Ervin: Kosztolányi kínai versfordításai = Irodalomtörténeti Közlemények, 95. 1991. 5–6. szám, 543–578;
  • ZSADÁNYI Edit: Narratív struktúrák a harmincas években. (Kosztolányi Barkochba és Móricz Tyúkleves című novellájának összehasonlító elemzése) = Irodalomtörténet, 23. 1992. 4. szám, 868–890;
  • CSAPLÁR Ferenc: Kassák és Kosztolányi = Irodalomtörténeti Közlemények, 97. 1993. 1. szám, 39–51;
  • FERENCZI László: Kosztolányi és a Modern költők = Literatura, 1993. 2. szám, 164–180;
  • HARMAT Pál: A sekélység és a mélység. Kosztolányi és a pszichoanalízis = Orpheus, 12. 1993. 25–40;
  • ZÁGONYI, Ervin: Kosztolányi és az orosz irodalom = Filológiai Közlöny 1994, 1. szám, 60-64;
  • SZIGETI Lajos Sándor: Ritmus és létélmény. Kosztolányi és Radnóti = Tiszatáj, 48. 1994. 9. szám, mell. 1–12;
  • TSUR, Reuven: Hipnotikus költészet = Holmi. 6. 1994. 2. szám, 243–265. [Babits: Haláltánc, Cigánydal és Kosztolányi: Hajnali részegség];
  • CSAPLÁR Ferenc: Kassák Lajos és Kosztolányi Dezső = Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok, szerk.: ILLÉS László és JÓZSEF Farkas, Budapest, Argumentum, 1995;
  • JUHÁSZ Béla: Móricz és Kosztolányi = Irodalomismeret, 6. 1995. 4. szám, 18–22;
  • VAUTHRIN, Caroline: Kosztolányi et la rencontre avec la mort. Étude comparative des scenes de mort dans Néron, le poete sanglant, Le cerf-volant d'or, Anna la douce = Cahiers d'études hongroises. 7. 1995. 151–169;
  • ZÁGONYI, Ervin: Karel Čapeks Drama „R. U. R.” in der Übersetzung von Dezső Kosztolányi = Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae, 40. 1995. 1–4. szám, 129–152;
  • BÁNYAI János: Irónia és ünnepélyesség = Üzenet (Szabadka), 1996. január–március, 45–51. [Kosztolányi és Márai prózájáról];
  • HORKAY HÖRCHER Ferenc: Az udvariasság filozófiája [Kosztolányi Dezsőről és Ottlik Gézáról] = Új Forrás. 28. 1996. 1. szám, 50–63;
  • LENGYEL András: József Attila Számvetése. A Kosztolányi-inspirációk első összegzése = Pannon Tükör. 1. 1996. 6. szám, 4–8;
  • PALKÓ Gábor: Arcok, álarcok – és a felismerhetetlenítés = Szövegek között, Szeged, JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 1. 1996. 49–57;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Levél és napló Kosztolányi életművében = Protestáns Szemle, 5. 1996. 3. szám, 227–237. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 346–357;
  • VITÉZ Ildikó: „Ami megérint téged, engem.” Szerelmes és erotikus versfordítások Babits, Kosztolányi és Szabó Lőrinc világirodalmi antológiáiban = Literatura, 1996. 4. szám, 475–484;
  • BÁRÁNY László: Korkép és transzcendencia. Kosztolányi és Camus mono-dialógusa = Irodalomtörténet, 1997. 1–2. szám, 181–217;
  • LŐRINCZ Csongor: A szignifikáció „törése”. Alakzat és szövegköziség = Irodalomtörténet, 1997. 4. szám, 573–595;
  • MÁRTONFFY Marcell: A „homo aestheticus” és az etikum kérdése. Egy Kosztolányi-alakzat értelmezéséhez = Jelenkor, 1997. 3. szám, 286–296;
  • ZÁGONYI Ervin: Kosztolányi északi - dán, norvég, svéd - műfordításai = Irodalomtörténet, 1997. 1–2. szám, 226–247;
  • ZÁGONYI Ervin: Mohácsi Jenő és Kosztolányi = Jelenkor, 1997. 3. szám, 297–308;
  • ANDRÁS Sándor: Kosztolányi Dezső és a művészet öncélúsága = Kortárs, 1998. 9. szám, 59–72;
  • BIKFALVY Péter: Unamuno, Garády Viktor és Kosztolányi = Pompeji, 9. 1998. 1. szám, 159–182;
  • BÓNUS Tibor: Babits és Kosztolányi mint (egymást) olvasók = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 291–325;
  • KÉKESI KUN Árpád: Kosztolányi, Shakespeare és a színházi kritika nyelve = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 338–346;
  • LENGYEL András: Kosztolányi, Hollós István és a nyelv pszichoanalitikus fölfogása = Új Forrás, 1998. 8. szám, 52–65;
  • LENGYEL András: „Csillogó felületek gyöngyhalásza.” Kosztolányi Dezső nietzschei „vázgondolatai” = Forrás, 1998. 9. szám, 45–69;
  • LENGYEL TÓTH Krisztina: Álomkór és vírusmutációk, avagy a gólyakalifa-vírus okozta álomkór a tízes évek elején Babits és Kosztolányi prózájában = Új Holnap, 1998. 71–81;
  • MAGYAR, Miklós: L'acte gratuit chez Gide et Kosztolányi = Neohelicon, 1998. 1. szám, 151-159;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A kánonok hiábavalósága. Kosztolányi a világirodalomról = Alföld, 1998. 3. szám, 42–53 = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 326–337;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Kosztolányi et la tradition stoique = Hungarian Studies, 13. 1998/99. 1. szám, 77-82;
  • SZŐKE György: Kosztolányi és József Attila – egymás tükrében = Irodalomtörténet 1998, 1-2. szám, 109–114. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 22–26;
  • FRIED István: Kosztolányi Dezső és Márai Sándor Kazinczy-portréja = Széphalom, 10. 1999. 215-223;
  • HIMA, Gabriella: Schande und Scham. Dezső Kosztolányi: Goldener Drachen, 1924, und Erich Kästner: Fabian, 1930 = Neohelicon. 26. 1999. 1. szám, 147–157;
  • LENGYEL András: Nietzsche, Freud, Kosztolányi. Az én-integritás bomlásának gondolkodástörténetéhez = Tiszatáj, 53. 1999. 1. szám, 62–75;
  • TÜSKÉS Tibor: „Tanár az én apám”. Kosztolányi Dezső apaképe = Távlatok, 43. 1999. 56–61;
  • COOPER, Thomas: Dezső Kosztolányi and intertextuality. Anticipations of post-modern literary criticism = Hungarian studies, 14. 2000. 1. szám, 45–54;
  • LENGYEL András: Az igazság-paradigma megrendülése. Kosztolányi beállítódásának egyik eleméről = Forrás, 32. 2000. 5. szám, 78–88;
  • LENGYEL András: Maszk és (költő)szerep. Kosztolányi Dezső szerepértelmezéséről = Tiszatáj, 54. 2000. 10. szám, 77–89;
  • MADARÁSZ Klára: Széljegyzetek Kosztolányi és Pirandello esztétikájához = Irodalomtörténet, 31. 2000. 2. szám, 235–261;
  • SCHEIN Gábor: A saját és az idegen. A fordítás humanista elméletei: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Csorba Győző = Jelenkor, 43. 2000. 7–8. szám, 768–776;
  • MOHI Zsolt: Júlia magyarul. Jellemalakulás Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső értelmezésében = Fordítástudomány, 6. 2001. 59-76;
  • NÉMETH G. Béla: Jelentős és jelentősség. Három halálvers - Arany, Reviczky, Kosztolányi = Kortárs, 2001. 4. szám, 67–73;
  • HALMAI Tamás: Vakfoltok a horizonton. Az esztétikai tapasztalat összetettségének kérdéséhez = Prae, 2002. 1–2. szám, 202–205. [Kosztolányi: Őszi reggeli és Szittya Attila Bendegúz: Én mint nemesi sarj];
  • LŐRINCZ Csongor: Mediális paradigmák a magyar késő modernségben. (Individuum és epitáfium viszonya: Kosztolányi: Halotti beszéd – Szabó Lőrinc: Sírfelirat) = Irodalomtörténet, 2002. 1. szám, 98–117;
  • PÉCZELY Dóra: Kor nélküli képek. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél és Pacskovszky József: Esti Kornél csodálatos utazása = Alföld, 2002. 10. szám, 72–81;
  • SZŰCS Tibor: Egy magyar vers - kettős (német és olasz) tükörben = Hungarológiai Évkönyv, 2002. 1. szám, 137–148;
  • VRINAT-NIKOLOV, Marie: Le traducteur cleptomane de Dezső Kosztolányi ou de l'inconscient du traducteur ... et du public = Frontieres et passages actes du colloque franco-hongrois sur la traduction Thomas Szende & Györgyi Máté eds., Bern [etc.], Lang (Études contrastives sorozat), 2003, 339–347;
  • SALO Henna: A város, mint téma Heltai Jenő és Kosztolányi Dezső költészetében = Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai II., szerk. JANKOVICS József, NYERGES Judit, Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2004, 1295–1302;
  • TVERDOTA György: Csáth, Kosztolányi, Tandori és Vas = Alföld, 2004, 5. szám, 35–41; LÁNG Gusztáv: Intertextuális kapcsolatok József Attila Hazám és Kosztolányi Dezső Számadás című szonettciklusa között = „Száz év magány”. József Attila-tanulmányok, szerk.: BARTÁK Balázs és Antonio SCIACOVELLI, Szombathely, Savaria University Press, 2005, 161–169. Uő: Intertextual connections between Attila József's My homeland and the sonnet-cycle An account by Dezső Kosztolányi = I cent'anni di Attila József l'uomo, il poeta, il suo tempo [atti del convegno internazionale di studi, Trieste, 22–24 settembre 2005] a cura di Gizella NEMETH, Adriano PAPO, Antonio Donato SCIACOVELLI, Duino Aurisina, Assoc. culturale italoungherese „Pier Paolo Vergerio”, 2005, 127–134;
  • BOTKA Ferenc: Déry és Kosztolányi = SZILÁGYI Márton és VÖLGYESI Orsolya (szerk.): Szövegkönyv. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára, Budapest, Ráció, 2005;
  • PORKOLÁB Tibor: Egy „toldyánus” evokáció. (Kosztolányi Dezső Virág Benedekről) = „Szabad ötletek...” Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól, szerk.: KABDEBÓ Lóránt, RUTTKAY Helga, SZABÓNÉ HUSZÁRIK Mária, Miskolc, ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola–Szabó Lőrinc Kutatóhely, [2005], 239–243. o.;
  • REGÉCZI Ildikó: Ekvivalenciák Csehov és Kosztolányi elbeszéléseiben = "Szabad ötletek." Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól, szerk.: KABDEBÓ Lóránt, RUTTKAY Helga, SZABÓNÉ HUSZÁRIK Mária, Miskolc, ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola–Szabó Lőrinc Kutatóhely, [2005], 494–504. o.;
  • ANGYALOSI Gergely: Az egésztől a részig. Ady és Kosztolányi egy-egy verséről = Alföld, 2006. 10. szám, 30–36;
  • BENGI László: A kritika csöndje mint a nyelv hallgatása: a közvetítettség széttartó módozatai Kosztolányi Dezső esszéiben = Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében, szerk.: OLÁH Szabolcs, SIMON Attila, SZIRÁK Péter, Budapest, Ráció, 2006;
  • BODROGI Csongor: Kosztolányi és József Attila = Iskolakultúra 2006. 2. szám, 105-113. o.;
  • MANN Jolán: Kétféle poétika a kívülálló szemével. Miroslav Krleža az Ady–Kosztolányi-dilemmáról = Literatura, 2006. 3. szám, 334–345;
  • ARANY Zsuzsanna: „Mesevilágok” Henry James és Kosztolányi Dezső prózájában = A regény és a trópusok, szerk. KOVÁCS Árpád, Budapest: Argumentum, 2007, 301–343. [James: A csavar fordul egyet és Kosztolányi: Mostoha];
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Életművek kölcsönhatása: 1908 Megjelenik Kosztolányi Dezső Boszorkányos esték és Csáth Géza A varázsló kertje című prózai kötete = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Budapest, Gondolat, 2007, 738–753;
  • GÖMÖRI György: Marcus Aurelius: egy Kosztolányi-vers európai háttérrel = Irodalom, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Debrecen, 2006. augusztus 22-26.) elhangzott előadások, szerk.: JANKOVICS József-Nyerges Judit, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2010;
  • Marko ČUDIĆ: A Balkán-kép alakulása a magyar irodalomban a huszadik század folyamán. Kosztolányi Dezső és Kukorelly Endre rövidprózái = Irodalom, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Debrecen, 2006. augusztus 22-26.) elhangzott előadások, szerk.: JANKOVICS József-NYERGES Judit, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2010;
  • KENYERES Zoltán: Egy kapcsolat eseményei. Babits Mihály és Kosztolányi Dezső = Uő: Megtörtént szövegek, Budapest, Akadémiai, 2010. 67–74.

Portrék, arcképvázlatok, nekrológok:

Életrajzi tárgyú tanulmányok:

  • KŐHEGYI Mihály: Kosztolányi Dezsőné feljegyzése Kosztolányi Dezső és Budapest kapcsolatáról = Üzenet (Szabadka), 1991. július-augusztus, 521–524;
  • POMOGÁTS Béla: Az ifjúság romjain. Kosztolányi Trianonról = Hitel, 8. 1995. 8. szám, 57–61;
  • SEBE-MADÁCSY, Piroska: Kosztolányi et le P.E.N. Club = Revue d'études françaises, 1. 1996. 267–277;
  • Piroska SEBE-MADÁCSY: Kosztolányi et le P.E.N. Club = Revue d'Études Françaises, 1996. 1. szám ( La N.R.F. et Nyugat : deux projets culturels a revisiter), 267-276. o.;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Levél és napló Kosztolányi életművében = Protestáns Szemle, 5. 1996. 3. szám, 227–237. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő – SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 346–357;
  • CZEIZEL Endre: Kosztolányi-genealógia = Mozgó Világ, 1997, 3. szám, 50–65;
  • LENGYEL András: „Az arcodról a festék nem mosódik le.” A levélíró Kosztolányi = Forrás, 1997. 12. szám, 80–96;
  • MÁRTON László: Színes tinták bölcsessége = Holmi, 1997. 9. szám, 1315–1327;
  • BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőműves Kosztolányi Dezső = Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 5–6. szám, 787–796;
  • POMOGÁTS Béla: Kosztolányi Erdélyben = Látó (Marosvásárhely), 2002. július, 89–96;
  • RÓNAY László: Követségben a szellem fejedelme. Kosztolányi és Európa = Kortárs, 2002. 8. szám, 90–104;
  • BALOGH Tamás: Kosztolányi Dezső és Sík Sándor barátságának újjáéledése. Egy Kosztolányi-dedikációról = Szeged, 2003. szept., 8–10;
  • BALOGH Tamás: Dokumentumok és versek a Kosztolányi család közeléből. Bogdán József: A Kosztolányi család közelében. Szabadka, Grafoprodukt, 2004 = Híd, 2005. márc., 83–90;
  • BALOGH Tamás: Kosztolányi Dezső Békés megyei kapcsolataihoz. 1. Tevan Adolf és Tevan Andor Kosztolányihoz írott leveleiből, 2. Kner Imre levelei Kosztolányi Dezsőnek, Bárka, 2006. 1. szám, 58–70, 2. szám, 79–88;
  • SÁRKÖZI Éva: „Kedves szerkesztő kisasszony”. Kísérlet egy ismeretlen Kosztolányi-levél megfejtésére = Irodalomtörténet, 2006. 2. szám.
  • KENYERES Zoltán: Kosztolányi Dezső és a társaságok. Montázs esszé = Uő: Megtörtént szövegek, Budapest, Akadémiai, 2010. 101–153.

Az Ady-vitáról szóló tanulmányok:

  • SZITÁR Katalin: Narratíva a lírában és líraiság a prózában. (Poétikai szempontok az „Ady-revízió” értelmezéséhez = Irodalomtörténet, 27. 1996. 3–4. 440–460. = Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.: KULCSÁR SZABÓ Ernő– SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Anonymus, 1998, 272–290;
  • MOHAI V. Lajos: Egy mindenki ellen. Kosztolányi – a hősies önérzet drámája = Új Forrás, 32. 2000. 5. szám, 41–47;
  • MANN Jolán: Kétféle poétika a kívülálló szemével. Miroslav Krleža az Ady–Kosztolányi-dilemmáról = Literatura, 2006. 3. szám, 334–345;
  • BENGI László: Művészi önállóság, kulturális meghatározottság: 1929. Megjelenik Kosztolányi Dezső Ady-bírálata = A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Budapest, Gondolat, 2007, 135–145;

Kosztolányi utóéletéről szóló tanulmányok:

  • VERES András: Olvasatok Heller Ágnes Kosztolányi-könyvéről = 2000, 11. 1999. 6. szám, 48–56;
  • ARANY Zsuzsanna: „Lucifernek is neveztek...”. Kosztolányi befogadástörténetének ideológiai vetületei = A kultúra átváltozásai. Kép, zene, szöveg, szerk.: JENEY Éva, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Budapest, Balassi, 2006;
  • ARANY Zsuzsanna: Gondolatok a Kosztolányi kritikai kiadás kérdéseiről = Üzenet [Szabadka], 2006. 1. szám. 77–84.
  • ARANY Zsuzsanna: Szövegkiadások és befogadástörténet Kosztolányi munkásságának utóéletében = Erdélyi Múzeum [Kolozsvár], 2007. 1–3. szám. 115–122.

Folyóiratok tematikus Kosztolányi-számai:

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Mann Jolán
Ellenőrizte (kiegészítette és a tételek csoportosítását elvégezte): Arany Zsuzsanna (MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport)

  
 
 
IMPRESSZUM
  
KAPCSOLAT