Megjelenik a Nyugat előzményének tekinthető A Hét című társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle, mely a Nyugat megindulásáig a magyar irodalom legfontosabb fóruma. Alapító szerkesztője Kiss József. Utolsó száma 1924-ben jelenik meg.

Osvát Ernő átveszi a Magyar Géniusz (1892-1903) képes családi hetilap hetilap szerkesztését és irodalmi, művészeti és társadalmi hetilappá alakítja át, amely ettől kezdve szintén a Nyugat előzményei közé sorolható. A lap szerkesztését 1903 márciusában Gellért Oszkár folytatja ugyanebben a szellemben.

Márciusban Bródy Sándor szerkesztésében megjelenik a Nyugat előzményének tekinthető Jövendő című irodalmi és politikai hetilap. Utolsó száma 1906 októberében szűnik meg.

Osvát Ernő szerkesztésében megjelenik a Figyelő című havi szemle, a Nyugat előfutára.

A Figyelő szellemi utódaként és a Nyugat előfutáraként október és november folyamán megjelenik a Szerda című tudományos és művészeti folyóirat hét száma többek között Ignotus szerkesztésében (1905).

A Nyugat első száma a címoldal szerint 1908 január 1-jén, valójában 1907 karácsonyán jelent meg. A címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható.
A Nyugat címadás a tájékozódás irányát jelzi, melyről Fenyő Miksa így vall Móricz Miklósnak: "A Nyugat cím Osváttól való: illetőleg Osvát jegyzeteiből egy egész sor frappáns címet olvasott fel, és én a Nyugat címet ragadtam meg. Egy ideig még vacilláltunk a Nyugat és a Disputa közt, végül maradt a Nyugat. Ignotus brilliáns (!) beköszöntő cikke egyszerűen azt jelentette, hogy Kelet népe a Nyugat mellett döntött." A folyóirat mindvégig támogatóknak köszönhette létét (pl. a Hatvany családnak és Fenyő Miksa kapcsolatai révén a Gyáriparosok Országos Szövetségének). Főszerkesztője 1929-ig Ignotus, szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. Megjelenik a lapban Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellája.

A folyóirat közli Móricz Zsigmond Sárarany című regényét.

• Augusztusban Megalakul a Nyugat kiadóvállalat, Hatvany és Fenyő Miksa szerkesztésével megindul a Nyugat Könyvtár sorozat.
• Elek Artúr szerkesztésében megjelenik az Újabb magyar költők című antológia.

Hatvany Lajos és Osvát Ernő között szerkesztéspolitikai viták zajlanak: melynek tétje az, hogy újabb és újabb tehetségeket kell-e a lapnak felfedezni (Osvát), vagy a már meglévő írógárdával egyenletes színvonalú lapot kell szerkeszteni (Hatvany). A vita 1912-ben látszólag Osvát vereségével záródik, hisz lekerül neve mellől a szerkesztői cím, melyet csak 1920-ban kap vissza, valójában azonban továbbra is ő szerkeszti a lapot. Az év első felében folytatásokban hozza a lap Móricz Zsigmond Isten háta mögött című regényét.

Megjelenik a lapban Kaffka Margit Mária évei című regénye és Balázs Béla A fából faragott királyfija.

• A Nyugat szerkesztői Ady Endre és Babits Mihály, de a tényleges szerkesztői munkát ekkor is Osvát végzi.
• A Nyugat közli Babits Gólyakalifáját.
• Octavian Goga erdélyi román író támadja az új magyar irodalmat, Adyt és a Nyugatot. Nacionalista hangú propagandájára 1915 januárjában Levél helyett Gogának címmel nyílt választ ír Ady.
  

Ebben és a következő évben folynak a Nyugat és a Budapest Hírlap perei Ady és Babits háborúellenes versei miatt. A Nyugat közölni kezdi Babits Mihály Kártyavár című regényét. Az utolsó rész a következő évben jelenik meg.

A Nyugat engedélyt kap, hogy politikai témákkal is foglalkozhasson, s ezt követően a pacifista írásokban tiltakozik a háború ellen.
1917 Megjelennek a lapban Móricz Zsigmond A fáklya, Kaffka Margit a Hangyaboly és Cholnoky László Prikk mennyei útja című regényei.

Ady Endre halála után a Nyugat szerkesztője Babits Mihály. A folyóirat február-márciusi duplaszámmal tiszteleg a januárban elhunyt Ady előtt. A tanácsköztársaság bukása utáni első számon a román katonai diktatúra cenzúrája látható. Júliusban betiltják a lapot, mely majd csak novemberben indul újra,; itt teszi közzé Babits Magyar költő kilencszáztizenkilencben című vallomását.

Januártól a Nyugat szerkesztői Babits Mihály és Osvát Ernő. Kieg. Ezzel az a gond, hogy eddig is Osvát volt a szerkesztő, csak újra kikerül a neve a címlapra. A lap folytatások ban közli Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét.

Novemberben Ady születésnapi köszöntése, melyet követően rendszeressé válnak a Nyugat összejövetelek. Megjelenik a lapban Kosztolányi Dezső A véres költő és Babits Mihály Timár Virgil fia című regényei. A 20-as években jelentkezik az ún. második nemzedék, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, Zelk Zoltán.

A Nyugat szerkesztői Babits Mihály, Gellért Oszkár és Osvát Ernő.

Osvát 25 éves irodalmi működését tematikus számmal ünnepli a lap; rendszeres találkozókra kerül sor a Vigadó kávéházban. Megjelenik a XX. századi líra új antológiája Babits, Gellért és Osvát szerkesztésében, valamint a lap folytatásokban közli Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényét.

A Nyugat tematikus számmal köszönti Móricz Zsigmondot.

Megjelenik a Nyugat novellapályázatának első díjjal kitüntetett pályaműve, Németh László Horváthné meghal című elbeszélése.

Szerkesztői estek kezdődnek Gellért Oszkár, Schöpflin Aladár, Elek Artúr szervezésében. Megjelenik a Nyugatban Kosztolányi Édes Annája.

• A húszéves Nyugatról a szerkesztőség a Zeneakadémián ünnepi esttel emlékezik meg. Fenyő Miksa A Nyugat húsz éve címmel mondja el emlékezését. A lap közli Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs szürkénél című művét.
• A kettészakadt irodalom vita. Berzeviczy Albert akadémiai nyitóbeszédében elhangzott, Adyt és a Nyugat íróit etikai alapon bíráló szavaira Babits és Schöpflin válaszolnak a lapban. (Babits Mihály: A kettészakadt irodalom. Válasz Berceviczy Albertnek; Schöpflin Aladár: A kettészakadt magyar irodalom.)

Megjelenik Babits Mihály Az írástudók árulása című esszéje, melyet Julien Benda azonos című műve kapcsán írt. Babits a könyv kapcsán írt esszében kifejti az írói felelősségvállalásról vallott nézeteit. Osvát nyílt levélben fogalmazza meg Babitsétól eltérő, abszolútumokban nem hívő, igazságról szóló válaszát. Megjelenik a lapban Füst Milán Catullus című szomorújátéka.

• A Nyugat szerkesztői Gellért Oszkár és Osvát Ernő.
• Babits 25 éves írói jubileumának megrendezése. A gazdasági világválság a lapot is nehéz anyagi helyzetbe hozza. Osvát Ernő öngyilkossága. A Nyugatot Móricz és Babits menti meg a megszűnéstől. Vállalják, hogy a lap adósságait kifizetik. December 1-jétől Móricz Zsigmond és Babits Mihály szerkeszti a lapot, a felelős szerkesztő Gellért Oszkár és Babits szerkeszti a vers- és a kritikai rovatokat, Móricz a prózával foglalkozik. Móricz a folyóiratot igyekszik a "nemzeti koncentráció" orgánumává tenni, könyvsorozatot tervez, vidéken és határon kívül népszerűsíti a lapot, mellyel előfizetőket nyer. Babits révén a kritikai rovat, valamint az esszéírás minőségi megugrása figyelhető meg.

Móricz népszerűsítő körútjainak eredményeként létrejön a Nyugat-barátok köre. Megjelenik a lap hasábjain Móricz A nagy fejedelem című regénye.

megkezdődnek a Nyugat-barátok köre előadásai a Brittania Szállóban; megjelenik a Móricz szerkesztette Új Dekameron és a fiatal költők száz versét tartalmazó, Babits által összeállított Új Anthológia.

Fiatal íróktól prózaantológiát ad ki a Nyugat (Mai dekameron). Feltűnik a lapban a harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Vas István.

Januárban a Nyugat fennállásának huszonöt éves évfordulóját ünnepli az Akadémián, az év végén rendezvénnyel emlékezik meg Babits születésnapjáról is. Februárban Móricz kilép a laptól és helyére Gellért Oszkár kerül szerkesztőként, aki Babitscsal együtt 1941-ig, Babits haláláig szerkeszti a lapot. Az októberi számban Illyés Gyula Pusztulás című baranyai útirajza kapcsán ankétot rendeznek az egyke-kérdésről. Az ankét Babits Elfogy a magyarság? című esszéjéről kapta a nevét. E témában egészen 1934-ig születnek hozzászólások többek között Fülep Lajostól, Schöpflin Aladártól.

Ankétot szervez a Nyugat a háborúról Mit tegyen az író a háborúval szemben? címmel. A korszak szinte valamennyi írója megnyilatkozik e témában: Karinthytól Kosztolányin át Szenes Piroskáig.

kéthetente megjelenő lapból végleg havi folyóirattá válik a Nyugat.

Novemberben meghal Kosztolányi, akiről decemberben lapszámmal emlékeznek meg.

Januárban a harmincéves Nyugatról szerkesztőségi cikkben (Harmincadik évfolyam) emlékezik meg a lap. Babits Mihály és Gellért Oszkár mellett társszerkesztők Schöpflin Aladár és Illyés Gyula.

megjelenik Farkas Gyula hírhedt könyve, Az asszimiláció a magyar irodalomban, melyben többek között a századvég irodalmi hanyatlásáról ír, melynek hátterében a szerző az asszimilánsokat tételezi. Többi Nyugatos társát követően Schöpflin 1939 januárjában Asszimiláció és irodalom című cikkében higgadtan cáfolja Farkas Gyula elméletét.

A lap közli Ottlik Géza Drugeth-legendáját.

a lap gyakorlati szerkesztését Babits súlyosbodó betegsége miatt Illyés Gyula végzi.

Augusztus 4-én meghal Babits. Halálával megszűnik a Nyugat, a szeptemberi szám már nem jelenik meg. Mivel a lapkiadási engedély a költő nevére szólt 1941 után a hatóságok nem engedélyezik a lap további megjelenését. A szinte teljes alkotói gárda Illyés Gyula szerkesztésében Magyar Csillag (1941-1944) néven folytatja a Nyugat örökségét.