1890 |
Megjelenik a Nyugat előzményének tekinthető A Hét című társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle, mely a Nyugat megindulásáig a magyar irodalom legfontosabb fóruma. Alapító szerkesztője Kiss József. Utolsó száma 1924-ben jelenik meg. |
|
|
1900 |
Megjelenik az Új Magyar Szemle című politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti folyóirat, a Nyugat egyik előkészítője. Első szerkesztője Ambrus Zoltán. A lap 1921-ben szűnik meg.
|
|
|
1902 |
Osvát Ernő átveszi a Magyar Géniusz (1892-1903) képes családi hetilap hetilap szerkesztését és irodalmi, művészeti és társadalmi hetilappá alakítja át, amely ettől kezdve szintén a Nyugat előzményei közé sorolható. A lap szerkesztését 1903 márciusában Gellért Oszkár folytatja ugyanebben a szellemben. |
|
|
1903 |
Márciusban Bródy Sándor szerkesztésében megjelenik a Nyugat előzményének tekinthető Jövendő című irodalmi és politikai hetilap. 1906 októberében szűnik meg. |
|
|
1905 |
Osvát Ernő szerkesztésében megjelenik a Figyelő című havi szemle, a Nyugat előfutára.
|
|
|
1906 |
A Figyelő szellemi utódaként és a Nyugat előfutáraként október és november folyamán megjelenik a Szerda című tudományos és művészeti folyóirat hét száma többek között Ignotus szerkesztésében (1905).
|
|
|
1908 |
- A Nyugat első száma a címoldal szerint 1908 január 1-jén, valójában 1907 karácsonyán jelent meg. A címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható.
A Nyugat címadás a tájékozódás irányát jelzi, melyről Fenyő Miksa így vall Móricz Miklósnak: "A Nyugat cím Osváttól való: illetőleg Osvát jegyzeteiből egy egész sor frappáns címet olvasott fel, és én a Nyugat címet ragadtam meg. Egy ideig még vacilláltunk a Nyugat és a Disputa közt, végül maradt a Nyugat. Ignotus brilliáns (!) beköszöntő cikke egyszerűen azt jelentette, hogy Kelet népe a Nyugat mellett döntött." A folyóirat mindvégig támogatóknak köszönhette létét (pl. a Hatvany családnak és Fenyő Miksa kapcsolatai révén a Gyáriparosok Országos Szövetségének). Főszerkesztője 1929-ig Ignotus, szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő.
- Megjelenik a lapban Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellája.
|
|
|
1909 |
|
|
|
1910 |
|
|
|
1911 |
|
|
|
1912 |
|
|
|
1913 |
|
1915 |
- Ebben és a következő évben folynak a Nyugat és a Budapest Hírlap perei Ady és Babits háborúellenes versei miatt.
- A Nyugat közölni kezdi Babits Mihály Kártyavár című regényét. Az utolsó rész a következő évben jelenik meg.
|
|
|
1916 |
- A Nyugat engedélyt kap, hogy politikai témákkal is foglalkozhasson, s ezt követően a pacifista írásokban tiltakozik a háború ellen.
- Decemberben megjelenik a lapban Móricz Zsigmond Szegény emberek című elbeszélése.
|
|
|
1917 |
|
|
|
1919 |
|
|
|
1920 |
|
|
|
1921 |
|
|
|
1922 |
|
|
|
1923 |
|
|
|
1924 |
|
|
|
1925 |
Megjelenik a Nyugat novellapályázatának első díjjal kitüntetett pályaműve, Németh László Horváthné meghal című elbeszélése. |
|
|
1926 |
|
|
|
1927 |
|
|
|
1928 |
|
|
|
1929 |
|
|
|
1930 |
- Móricz népszerűsítő körútjainak eredményeként létrejön a Nyugat-barátok köre.
- Megjelenik a lap hasábjain Móricz A nagy fejedelem című regénye.
|
|
|
1931 |
|
|
|
1932 |
|
|
|
1933 |
|
|
|
1934 |
|
|
|
1935 |
|
|
|
1936 |
|
|
|
1937 |
|
|
|
1938 |
- Januárban Megjelenik Farkas Gyula hírhedt könyve, Az asszimiláció a magyar irodalomban, melyben többek között a századvég irodalmi hanyatlásáról ír. Ennek hátterében a szerző az asszimilánsokat tételezi. Többi Nyugatos társát követően Schöpflin 1939 májusában Asszimiláció és irodalom című cikkében higgadtan cáfolja Farkas Gyula elméletét.
- A szeptemberi számban megjelenik Babits Mihály Jónás könyve című műve.
- Októberben Karinthy Frigyest emlékszámmal búcsúztatja a Nyugat.
|
|
|
1939 |
|
|
|
1940 |
A lap gyakorlati szerkesztését Babits súlyosbodó betegsége miatt Illyés Gyula végzi. |
|
|
1941 |
Augusztus 4-én meghal Babits. Halálával megszűnik a Nyugat, a szeptemberi szám már nem jelenik meg. Mivel a lapkiadási engedély a költő nevére szólt 1941 után a hatóságok nem engedélyezik a lap további megjelenését. A szinte teljes alkotói gárda Illyés Gyula szerkesztésében Magyar Csillag (1941-1944) néven folytatja a Nyugat örökségét. |