BEVEZETŐ
ALKOTÓK
GALÉRIÁK

... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia
NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
100 ÉVES A HOLNAP
kiállítás az OSZK Kézirattárában

2008. szeptember 19. – november 20.

2008 november 20.-ig látható az Országos Széchényi Könyvtárnak több társintézmény közreműködésével megvalósult, ingyen látogatható kamarakiállítása, mely a száz évvel ezelőtt született első A Holnap antológiának s az azonos nevet viselő Irodalmi Társaságnak állít méltó emléket.

Az idei Nyugat-centenárium mellett 2008 szeptemberében ünnepeljük A Holnap megalakulásának századik évfordulóját is. Bár valószínűsíthető, hogy rá kevesebb fény esik, a Nagyváradról induló társaságnak és két antológiájának (1908-ban és 1909-ben, Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka szereplésével) korabeli irodalmi, s több szempontból akár társadalmi hatása is átütő erejű volt. A modern magyar irodalomnak e két nagyon rokon, később személyeiben is közös, egy ideig talán rivalizáló csoportja gyakorlatilag egyszerre, egy évben lépett színre,
mégis a századelő új irodalmát ért támadások elsődlegesen a holnaposokon csattantak. „A Holnap volt ilyen formán a Nyugat védőernyője, akarata ellenére is” - ahogyan azt Ilia Mihály is a közelmúltban kifejtette.
A fővárosi centralizáció és az ún. konzervatív irodalom ellenében egyaránt fellépő költői irány, a „magyar lelkek forradalma”, ahogyan Ady összegezte, végzetesen eldurvult, az esztétikai értékelés helyett politikai síkra terelt vitákban a magyartalan, modernkedő, dekadens, érthetetlen, hóbortos vagy beteges vádakkal találta szemben magát, s vívta létharcát. A Budapesti Újságírók Egyesületének szokásos éves almanachja, - melyben az említett összegző Ady-sor is megjelent - az 1909. évi kötetét jószerével teljességében A Holnapnak,  illetve a „legújabb irodalom körül” kialakult polémiának szentelte. Zuboly (Bányai Elemér) mindjárt a kötethez - még 1908 karácsonyán - írt előszavában leszögezte: „Forrongásnak nevezik azokat az állapotokat, melyek nálunk ma a társadalmi és irodalmi életet elborítják. (.) az irodalomban a modernség körül dul az öldöklés.” A második A Holnap-antológia (melyhez Anatole France-szal akartak előszót íratni) megjelenését megelőző mintegy fél éves időszak külső és belső vitákkal, országos botrányokkal, s meghasonlásokkal (köztük a Duk-duk affér!) is tarkított, mégis az ezt követő időszak a legtermékenyebb a mozgalom életében.
A polémiákon, társadalmi felrázó vitákon túl A Holnap korabeli hatása és jelentősége az irodalomtörténet szempontjait figyelembe véve
megkerülhetetlen, hiszen egyrészt éppen e viharos visszhang révén ismerte fel az úgynevezett konzervatív irodalom Ady korszakos szerepét, másrészt az első antológia révén ismerte meg (nemcsak a szélesebb közönség, hanem az értő irodalmi elit, köztük maga a Nyugat szerkesztői is) Babits Mihály nevét! A Holnap mindemellett elsőként ismerte fel s méltatta Vajda János költői szerepét s rangját, (az ő emlékének ajánlották az első antológiájukat, akkor, amikor a korabeli irodalomtörténet-írás igencsak
elfeledkezni látszott Vajdáról), s a Társaság első nyilvános fellépése is egy Vajda-emlékest volt. A kezdeti, új irodalmi folyóirat megindítását célzó tervek helyett végül két antológiává „szelídült” eredmény mellett ráadásul számtalan művészeti ankét, felolvasóest, kiállítás és színházi bemutató köthető a Holnap Irodalmi Társaság mozgalmához, mely jó értelemben vett kulturális forradalomnak számított. Inspirációjára irodalmi társaságok alakultak szerte az országban, s ekkortól jöttek divatba a közös irodalmi, művészeti matinék is, (irodalom, képzőművészet és zene hármasára építve) melyeket A Holnap elhalkulását követően a Nyugat vett át, s folytatott sikeresen.

  Az egyedülállónak számító kiállítás most először gyűjti egybe A Holnappal kapcsolatos eredeti kéziratokat, portrékat, köteteket, leveleket, képeslapokat, visszaemlékezéseket, illetve az őt övező korabeli polémia bőséges sajtóanyagát, s mellettük a képzőművészet és a zene is hangsúlyos helyet kap. A kiállítás a korabeli Nagyváradot, az elindulás helyszínét, a társadalmi hátteret, az előzményeket és az okokat is összegzi, s a mozgalom kronológiáját, rövid, de annál sűrűbb életét követve végig, az
egyes szerzők portréit, korabeli helyét, szerepét, s későbbi életútját is bemutatja.

  A kiállítás az OSZK, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az MTA Könyvtára és a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum közreműködésével jött létre.

  A kiállítást jelen sorok írója rendezte, Nemeskéri Erika, Rózsafalvi Zsuzsa és Andor Csaba szakmai közreműködésével, valamint a Fotólabor, a Restaurátor- és Kötészeti osztály, a MEK és a Zeneműtár munkatársainak értékes segítségével.
  A kiállítás 2008 november 20.-ig ingyenesen látogatható!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Boka László,
irodalomtörténész, az OSZK Tudományos Igazgatója


A KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNYEK:

2008. szeptember 19., 15.00

„100 éves A Holnap” - kiállításmegnyitó, OSZK, VI. emelet Kézirattár, „Manuscriptorium” kamarakiállítótér.

A kiállítást Kőrössi P. József nyitotta meg, a vendégeket Nemeskéri Erika és Boka László kalauzolta végig, amit a Várad című kulturális havilap A Holnapnak szentelt tematikus lapszámbemutatója követett. Az érdeklődők előbb A Holnap szerepét, jelentőségét körüljáró (Kőrössi P. József és Boka László által) Réz Pállal készített interjú egy részletét tekinthették meg, majd Szűcs László főszerkesztő ismertette a lapszámot.

2008. szeptember 19., 15.30

a VÁRAD folyóirat A Holnap számának bemutatója (www.varad.ro)

vissza