2008. szeptember 19. – november 20.
2008 november 20.-ig látható az Országos Széchényi Könyvtárnak több társintézmény közreműködésével megvalósult, ingyen látogatható kamarakiállítása, mely a száz évvel ezelőtt született első A Holnap antológiának s az azonos nevet viselő Irodalmi Társaságnak állít méltó emléket.
Az idei Nyugat-centenárium mellett 2008 szeptemberében ünnepeljük A Holnap megalakulásának századik évfordulóját is. Bár valószínűsíthető, hogy rá kevesebb fény esik, a Nagyváradról induló társaságnak és két antológiájának (1908-ban és 1909-ben, Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka szereplésével) korabeli irodalmi, s több szempontból akár társadalmi hatása is átütő erejű volt. A modern magyar irodalomnak e két nagyon rokon, később személyeiben is közös, egy ideig talán rivalizáló csoportja gyakorlatilag egyszerre, egy évben lépett színre,
mégis a századelő új irodalmát ért támadások elsődlegesen a holnaposokon csattantak. „A Holnap volt ilyen formán a Nyugat védőernyője, akarata ellenére is” - ahogyan azt Ilia Mihály is a közelmúltban kifejtette.
A fővárosi centralizáció és az ún. konzervatív irodalom ellenében egyaránt fellépő költői irány, a „magyar lelkek forradalma”, ahogyan Ady összegezte, végzetesen eldurvult, az esztétikai értékelés helyett politikai síkra terelt vitákban a magyartalan, modernkedő, dekadens, érthetetlen, hóbortos vagy beteges vádakkal találta szemben magát, s vívta létharcát. A Budapesti Újságírók Egyesületének szokásos éves almanachja, - melyben az említett összegző Ady-sor is megjelent - az 1909. évi kötetét jószerével teljességében A Holnapnak, illetve a „legújabb irodalom körül” kialakult polémiának szentelte. Zuboly (Bányai Elemér) mindjárt a kötethez - még 1908 karácsonyán - írt előszavában leszögezte: „Forrongásnak nevezik azokat az állapotokat, melyek nálunk ma a társadalmi és irodalmi életet elborítják. (.) az irodalomban a modernség körül dul az öldöklés.” A második A Holnap-antológia (melyhez Anatole France-szal akartak előszót íratni) megjelenését megelőző mintegy fél éves időszak külső és belső vitákkal, országos botrányokkal, s meghasonlásokkal (köztük a Duk-duk affér!) is tarkított, mégis az ezt követő időszak a legtermékenyebb a mozgalom életében.
A polémiákon, társadalmi felrázó vitákon túl A Holnap korabeli hatása és jelentősége az irodalomtörténet szempontjait figyelembe véve
megkerülhetetlen, hiszen egyrészt éppen e viharos visszhang révén ismerte fel az úgynevezett konzervatív irodalom Ady korszakos szerepét, másrészt az első antológia révén ismerte meg (nemcsak a szélesebb közönség, hanem az értő irodalmi elit, köztük maga a Nyugat szerkesztői is) Babits Mihály nevét! A Holnap mindemellett elsőként ismerte fel s méltatta Vajda János költői szerepét s rangját, (az ő emlékének ajánlották az első antológiájukat, akkor, amikor a korabeli irodalomtörténet-írás igencsak
elfeledkezni látszott Vajdáról), s a Társaság első nyilvános fellépése is egy Vajda-emlékest volt. A kezdeti, új irodalmi folyóirat megindítását célzó tervek helyett végül két antológiává „szelídült” eredmény mellett ráadásul számtalan művészeti ankét, felolvasóest, kiállítás és színházi bemutató köthető a Holnap Irodalmi Társaság mozgalmához, mely jó értelemben vett kulturális forradalomnak számított. Inspirációjára irodalmi társaságok alakultak szerte az országban, s ekkortól jöttek divatba a közös irodalmi, művészeti matinék is, (irodalom, képzőművészet és zene hármasára építve) melyeket A Holnap elhalkulását követően a Nyugat vett át, s folytatott sikeresen.
Az egyedülállónak számító kiállítás most először gyűjti egybe A Holnappal kapcsolatos eredeti kéziratokat, portrékat, köteteket, leveleket, képeslapokat, visszaemlékezéseket, illetve az őt övező korabeli polémia bőséges sajtóanyagát, s mellettük a képzőművészet és a zene is hangsúlyos helyet kap. A kiállítás a korabeli Nagyváradot, az elindulás helyszínét, a társadalmi hátteret, az előzményeket és az okokat is összegzi, s a mozgalom kronológiáját, rövid, de annál sűrűbb életét követve végig, az
egyes szerzők portréit, korabeli helyét, szerepét, s későbbi életútját is bemutatja.
A kiállítás az OSZK, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az MTA Könyvtára és a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum közreműködésével jött létre.
A kiállítást jelen sorok írója rendezte, Nemeskéri Erika, Rózsafalvi Zsuzsa és Andor Csaba szakmai közreműködésével, valamint a Fotólabor, a Restaurátor- és Kötészeti osztály, a MEK és a Zeneműtár munkatársainak értékes segítségével.
A kiállítás 2008 november 20.-ig ingyenesen látogatható!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Boka László,
irodalomtörténész, az OSZK Tudományos Igazgatója
A KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNYEK:
2008. szeptember 19., 15.00
„100 éves A Holnap” - kiállításmegnyitó, OSZK, VI. emelet Kézirattár, „Manuscriptorium” kamarakiállítótér.
A kiállítást Kőrössi P. József nyitotta meg, a vendégeket Nemeskéri Erika és Boka László kalauzolta végig, amit a Várad című kulturális havilap A Holnapnak szentelt tematikus lapszámbemutatója követett. Az érdeklődők előbb A Holnap szerepét, jelentőségét körüljáró (Kőrössi P. József és Boka László által) Réz Pállal készített interjú egy részletét tekinthették meg, majd Szűcs László főszerkesztő ismertette a lapszámot.
2008. szeptember 19., 15.30
a VÁRAD folyóirat A Holnap számának bemutatója (www.varad.ro)
vissza