TOLDALAGHY Pál (Kolozsvár, 1914. január 7. – Budapest, 1976. április 13.): költő.
Fiatal korát Kolozsvárott és Nagyváradon töltötte, majd Budaepsten beiratkozott az egyetem jogi karára. Tanulmányait félbehagyta, és tisztviselő lett. Verseit a Nyugat, a Vigilia, a Magyar Csillag és a Válasz is közölte. Végítélet ablaka (1949) című kötetéért kizárták az írószövetségből, és kilencévi hallgatásra kényszerült. Ebben az időben az Elektromos Műveknél dolgozott tisztviselőként. 1957-től jelenhettek meg újra a versei, ettől kezdve szabadfoglalkozású író volt.
Korai verseinek halk, lírai hangütése, dallamossága, formai csiszoltsága egész életművén végigvonul. Kezdeti témái, a szerelem és a vallás érzelmei szintén visszatérnek későbbi költészetében, de emellett megjelennek a betegség, a magány, az elmúlás hangjai is.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Kappanyos András szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)
|
|