| |
|
| |
| |
|
| |
|
MŰVEK
- A tulipánok elhervadtak. Versek, Budapest, Genius-Lantos, 1931;
- Modern francia líra, Budapest, Vigilia, 1939;
- Lázadó angyal. Regény, Budapest, Révai, (Magyar katolikus írók könyvei), 1940;
- Cirkusz. Regény, Budapest, Franklin, 1941;
- Te mondj el engem. Versek, Budapest, Révai, 1942;
- A regény és az élet. Bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Budapest, Káldor, 1947;
- Az alkony éve, Budapest, Studio, 1947;
- A francia reneszánsz költészete. Tanulmány és műfordítások, Budapest, Magvető, 1956;
- A nábob halála, Budapest, Magvető, 1957;
- Nyár. Versek, 1938–1956, Budapest, Magvető, 1957;
- Petőfi és Ady között. Az újabb magyar irodalom életrajza 1849–1899, Budapest, Magvető, 1958;
- Az ember boldogsága, Budapest, Magvető, 1959;
- Képek és képzelgések, Budapest, Magvető, 1960;
- Fekete rózsa. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1961;
- Esti gyors. Regény, Budapest, Szépirodalmi, 1963;
- A város és a délibáb, Budapest, Magvető, 1964;
- A szeretet bilincsei. Elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1965;
- Idegenben. Két regény, Budapest, Szépirodalmi, 1968;
- Fordítás közben. Tanulmányok, Budapest, Magvető, 1968;
- Jegyzetlapok. Esszék, Budapest, Magvető, 1969;
- A tenger pántlikái, Budapest, Szépirodalmi, 1969;
- Szentek, írók, irányok. Tanulmányok, Budapest, Szent István Társulat, 1970;
- Olvasás közben, Budapest, Magvető, 1971;
- Kassák Lajos, alkotásai és vallomásai tükrében, Budapest, Szépirodalmi, (Arcok és vallomások), 1971;
- A nagy nemzedék. A Nyugat első nemzedéke. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1971;
- Zakeus a fügefán, Budapest, Szent István Társulat, 1971;
- Nem jött madár! Budapest, Magvető, 1973;
- Fordítók és fordítások. Tanulmányok, Budapest, Magvető, (Elvek és utak), 1973;
- Századunk útjain. Versfordítások, Budapest, Európa, 1973;
- Téltemető, Budapest, Szépirodalmi, 1973;
- Miért szép? Budapest, Gondolat, 1973;
- Kutatás közben, Budapest, Magvető, 1974;
- Mérleg. Válogatott versek 1931–1972, Budapest, Magvető, 1974;
- Jegyzetlapok. Esszék, Budapest, Magvető, 1975;
- Júdás könyve, Budapest, Magvető, 1976;
- Kakucsi rózsák, Budapest, Magvető, 1977;
- A párduc és a gödölye, Budapest, Magvető, 1978;
- Balassitól Adyig, Budapest, Magvető, 1978;
- A kert. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1979;
- Hit és humanizmus, vál., szerk.: HEGYI Béla, Budapest, Ecclesia, 1979;
- Mondd, szereted az állatokat? Versek és műfordítások gyerekeknek, vál., szerk.: BÁRÁNY László, Budapest, Móra, 1980;
- Az alkony éve. Regény, Budapest, Magvető, 1981;
- Szérű. Összegyűjtött versek, Budapest, Szépirodalmi, 1981;
- A hajós hazatérése. Rónay György válogatott versei, vál., szerk., életrajz: VARGHA Kálmán, Budapest, Kozmosz Könyvek, 1986;
- Odysseus énekei. Válogatott versek 1931–1978, vál.: PARANCS János, Budapest, Új Ember, 1997;
- A kereszt igazsága. Esszék, szerk., bev.: KÖRMENDY Zsuzsa, Budapest, Paulus Hungarus – Kairosz, 1999;
- A hajós hazatérése. Rónay György emlékezete, vál., szerk., összeáll.: RÓNAY László, Budapest, Nap, 2001;
Életműsorozatok:
Rónay György művei, Budapest, Magvető, 1980–
- Esti gyors. Regény, Budapest, Magvető, 1980;
- Petőfi és Ady között. Az újabb magyar irodalom életrajza 1849–1899, Budapest, Magvető, 1981;
- Az alkony éve, Budapest, Magvető, 1981;
- Idegenben. Két regény, Budapest, Magvető, 1982;
- Szeptemberi halászat. Összegyűjtött kisprózai alkotások, Budapest, Magvető, 1983;
- A regény és az élet. Bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Budapest, Magvető, 1985;
- Fák és gyümölcsök, Budapest, Magvető, 1988;
- Napló 1–2., s. a. r., előszó: REISINGER János, Budapest, Magvető, 1989;
Rónay György életműsorozat, Budapest, Szent István Társulat, 2003–:
- Lázadó angyal, Budapest, Szent István Társulat, 2003;
- A párduc és a gödölye, Budapest, Szent István Társulat, 2003;
- A szeretet bilincsei. Elbeszélések, Budapest, Szent István Társulat, 2004;
- Élet-mozaik. Glosszák, jegyzetek, Budapest, Szent István Társulat, 2005;
- A regény és az élet. Bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Budapest, Szent István Társulat, 2006;
|
|
| |
|
|
|
|
RÓNAY György (Budapest, 1913. október 8. – Budapest, 1978. április. 8.): költő, író, műfordító, esszéista. Rónay László apja.
1936-ban a budapesti egyetem magyar–francia szakán tanári, 1939-ben Szegeden bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-től a Révai Könyvkiadó lektora volt. 1943-ban társaival megalapította és szerkesztette az Ezüstkort. 1947–1949-ben a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt. 1945-től a Vigilia szerkesztőbizottságának tagjaként, 1969-től felelős szerkesztőjeként működött.
Pályája a Nyugat, főleg Babits vonzáskörében indult. Világnézete a katolicizmus nyitott, humanisztikus változata; hit és ész tomista egyeztetésére törekedett. Te mondj el engem (1942) című verseskötete mutatta meg először tehetségének természetét és arányait. Az értelem segítségével a lélek félig-tudatos tartományait világította át (Mint ama régi). Egyik alapélménye a szorongás a közeledő háborútól, a halál veszélyétől, tudatától (Fehérvári út).
Nyár (1957) című kötetének többrétegűsége az eltelt évek történelmi változásait is tükrözi. Az embertelenség tapasztalatait Rónay György himnikus emelkedettségű háború- és fasizmusellenes gyászoló ódákban, expresszív látomásokban fogalmazta meg (Faragó Györgyhöz, Az irgalmas angyal). Mítoszverseket írt az újszövetségi szenvedéstörténet motívumaira (Jairus leánya, Betlehem). 1945 után bontakozott ki költészetének egyszerűbb, realisztikus vagy impresszionisztikus változata. Vállalta az énlíra vallomásos közvetlenségét (Te hordozod); „képeket” festett, „rajzokat” vázolt néhány vonással a plein air festészetre emlékeztető modorban (Októberi alkony). A hatvanas-hetvenes években nyelve tovább egyszerűsödött, a „szép vers” eszménye helyett arra törekedett, hogy „a bonyolult dolgokról is minél egyszerűbben” beszéljen (Mérleg, 1974; Kakucsi rózsák, 1977).
Regényíróként témáit a kortársi valóságból és többnyire önéletrajzi emlékekből merítette. A műfaj egyetemes klasszikusain kívül a magyar irodalomban Kemény Zsigmondtól eredeztetett, lélektanilag elmélyített realizmus képviselői vonzották, az újabb világirodalomban a harmincas évek főleg neokatolikus francia prózaírói. Egyik regénytípusa a család- és a fejlődésregény ötvözete, amely a főhős életét időrendben végigkísérve mutatja be a személyiség és a környezet folyamatos megütközéséből születő emberi sorsot (A nábob halála, 1959; Fák és gyümölcsök, 1960); a másik típusban a bűn és bűnhődés valláserkölcsi kérdéseit vizsgálja a főhősök fölnagyított, részletesen elemzett tudatának tükrében (Esti gyors, 1963; A párduc és a gödölye, 1978). Esszéíróként csaknem a teljes magyar irodalomtörténetet földolgozta (A regény és az élet, 1947; Petőfi és Ady között, 1958; A nagy nemzedék, 1971; Olvasás közben, 1971; Kutatás közben, 1974; Balassitól Adyig, 1978). Világirodalmi tanulmányai is hatalmas korszakokat, stílusirányzatokat, életműveket világítanak át. Úttörő műfordítói vállalkozásaiban többek között Michelangelót, a francia reneszánszot, a német romantikát, a modern francia költészetet és „századunk útjait” mutatja be. A műfordítás elméleti és történeti kérdéseiben is elmélyült (Fordítás közben, 1968; Fordítók és fordítások, 1973). Naplója, „jegyzetlapok” elnevezésű miniatűr esszéi szervesen összetartoznak az életműben a hagyományos szépirodalmi műfajokkal.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Csűrös Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)
vissza
Napló:
- Napló, 1965. Részletek = Jelenkor, 1988, 12. szám, 1110–1119. o.;
- Napló (részletek) = Vigilia, 1988, 4. szám, 266–272. o.;
Levelezés:
- Kézitusa a legjobb szerkesztővel. Levelek. Közli: MEZEI Mária = Vigilia, 1982, 9. szám, 678–684. o.;
- ILLÉS Lajos: Viták, levelezések Rónay Györggyel = Új Írás, 1991, 7. szám, 109–117. o.;
- FAZEKAS István: Levelek Falu Tamáshoz (1911–1971) = Cumania Tom. 8, 472–496. o.;
- TAKÁTS Gyula: Rónay György levelei = Uő: Helyét kereső nemzedék. Költők levelei 1934–1949, Budapest, Magvető, 1984, 257–261. o.;
- SEBŐK Melinda: Rónay György-dokumentumok a Babits-hagyatékban. Rónay György Babitsnak és feleségének címzett 2-2 levele. = Vigilia, 72, 2007, 4. szám, 299–304. o.;
Interjú, beszélgetés:
- Szeressétek a gödölyéket! Rónay György szépprózája = HEGYI Béla: Alkotó időszakok. Esszék és beszélgetések, Budapest, Magvető, 1982, 547–563. o.;
- RÓNAY György. Interjú = HEGYI Béla: Alkotó időszakok, Budapest, Magvető, 1982, 564–585. o.;
- A Vigilia beszélgetése Rónay Györggyel = Vigilia, 1988, 4. szám, 296–303;
- (1977–ből, a PIM részére)
PERGEL Ferenc: Beszélgetés Rónay Györggyel I–II. = Vigilia, 1993, 10. szám, 780–787. o., és 11. szám, 862–869. o.;
- Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, vál., szerk., szöveggondozás, jegyzetek, utószó: BENDE József, Budapest, Vigilia, (Vigilia könyvek), 2004;
Műfordításai:
Idegen nyelvű kiadások:
Lengyel:
- Wieczorny ekspres. [Esti gyors], ford.: Krystyna PISARSKA, Warszawa, 1968;
- Na obczyżnie. [Idegenben], ford.: Krystyna PISARSKA, Warszawa, Inst. Wydawn. Pax, 1970;
- W cieniu sredrzystej topoli. [A nábob halála], ford.: Krystyna PISARSKA, Warszawa, 1971;
- Ucieczka w marzenia. [Képek és képzelgések], ford.: Krystyna PISARSKA, Warszawa, Inst. Wydawn. Pax, 1973;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Vasbányai Ferenc (OSZK – Humántudományi Bibliográfiai Osztály)
|
|
|
|
|
