BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

MŰVEK


A MEK állományában: művei I róla szóló


Bibliográfia:

Első kiadások:

  • Pogány köszöntő. Versek, Budapest, Kortárs, 1930;
  • Újmódi pásztorok éneke, Budapest, Fiatal Magyarország, 1931;
  • Lábadozó szél, Szeged, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma Kiadványa (6.), 1933;
  • Ének a négerről, aki a városba ment, ill.: S. SZŐNYI Lajos, Budapest, Gyarmati, 1934;
  • RADNÓCZI [!] Miklós: Kaffka Margit művészi fejlődése, Szeged, Magyar Irodalomtörténti Intézet, Értekezések a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből, 14., 1934. Második kiadás: Szeged, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, 1934;
  • Újhold. Versek, ill.: BUDAY György, Szeged, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma Kiadványa (15.), 1935;
  • Járkálj csak, halálraítélt! Versek, Budapest, Nyugat, 1936;
  • Meredek út. Versek, Budapest, Cserépfalvi, 1938. Reprint: [1990];
  • Válogatott versek (1930–1940), Budapest, Almanach, 1940;
  • Ikrek hava. (Napló a gyerekkorról), Budapest, Almanach, 1940;
  • Naptár. [Versciklus], Budapest, Hungaria, 1942. Reprint: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009;

Posztumusz kötet:

  • Tajtékos ég. Versek, Budapest, Révai, 1946;

Összes versei:

  • Versei, s. a. r.: TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre, Gyoma, Kner, 1948;
  • Versek és műfordítások, s. a. r., bevezető, jegyzetek: KOCZKÁS Sándor, Budapest, Szépirodalmi, 1954. Párhuzamos kiadás: Bukarest, Állami Szépirodalmi Kiadó, 1954. Budapest, Szépirodalmi, 1956, Magyar Parnasszus sorozat, 1959, 1963, 1965, 1969. Bővített kiadás: 1970, 1972, 1974;
  • Sem emlék, sem varázslat. Radnóti Miklós összes versei, utószó: KOCZKÁS Sándor, Budapest, Szépirodalmi, Olcsó könyvtár 36., 1961;
  • Összes versei, szerk.: ERDŐS Magda, Budapest, Magyar Helikon, 1963;
  • Összes versei és műfordításai, s. a. r.: KOCZKÁS Sándor, Budapest, Magyar Helikon, 1966;
  • Művei, s. a. r., jegyzetek: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi, Magyar remekírók, 1976. Budapest–Bratislava, Szépirodalmi–Madách, Nagy Klasszikusok, 1978 [!1979], 1982;
  • Költeményei, s. a. r.: RÉZ Pál, Budapest, Magyar Helikon, 1982;
  • Összes versei és műfordításai, s. a. r.: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1984, Nagy klasszikusok, 1987, Összes versei és versfordításai, szöveggondozás, jegyzetek: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1993, 1994;
  • Versei és műfordításai, bev., függelék: CS. GYIMESI Éva, Kolozsvár, Dacia, 1985;
  • Radnóti Miklós versei és versfordításai, szerk. utószó: RÉZ Pál, Budapest, Unikornis, A magyar költészet kincsestára, 1996;
  • Összegyűjtött versei és versfordításai, szöveggondozás, utószó jegyzetek: FERENCZ Győző, Budapest, Osiris, Osiris klasszikusok, javított, bővített kiadás: 1999, 2002. Második, javított kiadás: 2003, 2006;
  • Radnóti Miklós versei, Sziget Könyvkiadó, 2009;

Prózai írásai:

  • Tanulmányok, cikkek. [Válogatás], összeállította: RÉZ Pál, Budapest, Magvető, 1956;
  • Ikrek hava. (Napló a gyerekkorról), s. a. r., utószó: TOLNAI Gábor, Budapest, Magyar Helikon, Kis magyar múzeum 5., 1959, 1960. Ill.: KASS János, Budapest, Magyar Helikon, Szépirodalmi, 1969, 1973. Radnóti Miklós prózai művei: Ikrek hava, s. a. r., utószó: FERENCZ Győző, jegyz.: MELCZER Tibor, Budapest, Osiris, Osiris klasszikusok, 2003;
  • Próza. Novellák és tanulmányok, s. a. r., jegyzetek: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1971;
  • Radnóti Miklós összegyűjtött prózai írásai (korai novellák, Kaffka Margitról írt doktori értekezésének eredeti, jegyzetekkel ellátott szövege, megjelent kritikái, tanulmányai, rádió-előadásai, francia szakdolgozatának magyar nyelvű változata), szerk., utószó, jegyzetek: FERENCZ Győző, Budapest, Osiris, Osiris klasszikusok, 2007;

Levelek, napló:

  • Négy Radnóti-levél, s. a. r.: VIRÁGVÖLGYI Péter, Budapest, Magyar Iparművészeti Főiskola, 1973. [Az 1932. május 5-i levél hasonmásával.];
  • Napló, s. a. r.: RADNÓTI Miklósné, utószó, jegyzetek: MELCZER Tibor, szöveggondozás: MELCZER Tibor, SZÉKELY SZ. Magdolna, Budapest, Magvető, 1989. Bratislava, Madách, 1989;

Válogatott versei:

  • Radnóti Miklós válogatott versei, válogatta, bevezető: SOMLYÓ György, Budapest, Szépirodalmi, Szépirodalmi kiskönyvtár 51., 1952;
  • Radnóti Miklós válogatott versei, vál.: KESZTHELYI Zoltán, jegyzetek: RUTTKAY Kálmán, Budapest, Ifjúsági, 1956. Budapest, Móra, A magyar irodalom gyöngyszemei, 1962;
  • Válogatott versek, összeállította: IZSÁK József, bevezető: MÉHES György, Bukarest, Ifjúsági, 1960;
  • Versek, bev.: MÉLIUSZ József, Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1961;
  • Radnóti Miklós válogatott versei, s. a. r., bevezető: TOLNAI Gábor, Budapest, Szépirodalmi, Magyar Klasszikusok, 1962;
  • 1944. – Bori notesz. Versek, Hasonmás kiadás, s. a. r.: SZÁNTÓ Tibor, Budapest, Magyar Helikon, Szépirodalmi, 1970, 1971, 1974, 1978, 1985. [melléklet: A Bori notesz ORTUTAY Gyula bevezetésével ellátott szedés-nyomtatásos változata]. Kísérőtanulmány: ORTUTAY Gyula, Budapest, Helikon, 2006;
  • Legszebb versei, vál., bev., jegyzetek: SZEMLÉR Ferenc, Bukarest, Albatrosz,1972;
  • Válogatott versek és műfordítások, vál.,bevezető: SERES Zsófia, Kolozsvár, Dacia, 1973;
  • Esti mosolygás. Verses képeskönyv, rajz: HINCZ Gyula, Budapest, Móra, 1974, 1978;
  • Válogatott versek és műfordítások, vál., utószó: SZILÁGYI Domokos, Bukarest, Kriterion, Magyar Klasszikusok, 1976;
  • Radnóti Miklós válogatott versei, vál., szerk., bev., életrajz, jegyzetek: PINTÉR Lajos, Budapest, Kozmosz könyvek, A magyar irodalom gyöngyszemei, 1979;
  • Eclogák, utószó: TRENCSÉNY-WALDAPFEL Imre, ill.: SZÁNTÓ Piroska, Budapest, Magyar Helikon, 1961. S. a. r.: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi, Magyar Helikon, 1979;
  • Nem bírta hát... Radnóti Miklós utolsó versei, rajz: MIKLOSOVITS László, [Békéscsaba], Kner Ny., 1989;
  • Útravaló Radnóti Miklós tollából, szerk.: BÁRDOS József, Nagykőrös, Dóra, [1998];
  • Virágének. Versek, vál., előszó: FODOR András, Budapest, Széchenyi KFT., 1989. Virágének, Déva, Corvin, Corvin klasszikusok, 2004;
  • Válogatott versek, vál.: FERENCZ Győző, szöveggondozás: RÉZ Pál, Budapest, Európa, Európa diákkönyvtár, 1994, 1996, 2001, 2005;
  • Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből, vál., szerk.: DUS János, Budapest, Corpus, 1995;
  • Erőltetett menet. Válogatott versek, Szentendre, Interpopulart, Populart füzetek, 1995, 1996;
  • Válogatott versei, vál., előszó: KOMÁRIK Anna, Budapest, Holnap, 1998;
  • Radnóti Miklós: Az első versekből, 1925–1930, Budapest, Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Génius könyvek, 1999;
  • Egy vers, egy rajz. Radnóti Miklós versei, LÁSZLÓ Anna rajzai, Szeged, Officina Ny., [1999];
  • Száll a tavasz, vál. KOVÁCS András Ferenc, Bukarest, Kriterion, Kriterion kincses könyvtár, 2000;
  • Válogatott versek, Budapest, Osiris, Osiris diákkönyvtár, 2008;
  • Naptár. Versciklus, Budapest, Magyar Helikon, Szépirodalmi, 1975. Naptár, Budapest, Helikon, 1997. Naptár. (Reprint: Hungária, 1942), Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009;
  • Radnóti Miklós – Tóth József: 100 vers 100 kép, Medicina Könyvkiadó Rt., 2009;

Fontosabb antológiákban:

  • Európai költők antológiája, szerk.: FALUDY György, Budapest, Cserépfalvi, [1938], 1946. Harmadik bővített kiadás: [Budapest], Villon, 2003;
  • Hét évszázad magyar versei, szerk. KLANICZAY Tibor et al., [s. l.], [s. n.], 1951, Budapest, Szépirodalmi, 1954. Bőv., átdolgozott kiadás: 1966. Budapest, Szépirodalmi és Magyar Helikon is. Negyedik kiadás: 1972. Ötödik bővített kiadás: 1979. Budapest–Szépirodalmi, Bratislava–Madách, 1979,
  • Hét évszázad magyar költői, szerk.: KOVÁCS Sándor Iván, Békéscsaba, Tevan, 1996;
  • A teremtmények arca. A huszadik század legszebb magyar versei. (A Korunk ankétja), szerk.: BALÁZS Imre József, KÁNTOR Lajos, Kolozsvár, Korunk Baráti Társaság, 2002;
  • A magyar költészet antológiája, vál., szerk.: FERENCZ Győző, Budapest, Osiris, 2003;

Hangoskönyvek:

  • Magyar költők sikolya a XX. században, előadja: LATINOVITS Zoltán, Budapest, Hungaroton, 1989;
  • Radnóti Miklós. Versek, előadók: GÁTI József et al., Budapest, Hungaroton, Magyar költők 1999;
  • Vándordal. 25 költő 25 vers, elmondja: MERÉNYI Judit, közreműködő, összekötő zene: WOLF Péter, Budapest, Hungaroton, 2001;
  • „... mondd, ahogy Isten adta mondanod...” [Razglednicák], elmondja: SINKOVITS Imre, Hungaroton, 2001;
  • Az vagy nekem..., TÖRTELI László előadásában, Temerin, Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület, 2004;
  • Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós válogatott versei, HEGEDŰS D. Géza, JORDÁN Tamás, KASZÁS Attila előadásában, Budapest, Kossuth, Mojzer, 2005.
  • Radnóti Miklós legszebb versei KASZÁS Attila előadásában, Budapest, Kossuth, Mojzer, Irodalmi fülbevaló, 2007;
  • BOTH Miklós – Radnóti, közrem. a Napra együttes, ill.: NÁGEL Kornél, Budapest, Helikon, Hangzó Helikon 19., 2009;

Műfordításai:

  • Guillaume APOLLINAIRE válogatott versei, (VAS Istvánnal), bevezető: CS. SZABÓ László, ill.: Pablo PICASSO, Budapest, Vajda János Társaság, 1940. Előszó, életrajz: VAS István, jegyzetek: RÉZ Pál, Budapest, Móra, A világirodalom gyöngyszemei, 1959. Digitálisan: Égöv; Kikericsek; Az utas; Kötéltáncosok; Az éji szél = (A Szeszek c. kötetből) – Saint-Merry muzsikusa. [Le musicien de Saint-Merry]; A megsebzett galamb és a szökőkút. [La colombe poignardée et le jet d'aeu]; Délen. [Vers le sud]; A búcsúzás. [Le départ]; Madár dalol. [Un oiseau chante]; Egy szép vörösesszőkéhez. [La jolie rousse] (A Kalligrammák c. kötetből) = Guillaume APOLLINAIRE versei, Budapest, Európa, 1993;
  • Henry de MONTHERLANT: Lányok. Regény, Budapest, Cserépfalvi, 1942. Regényciklus, ford.: Justh Béla és SZÁVAI Nándor is, Budapest, Európa, 1973;
  • CERVANTES Miguel de Saavedra: Don Quijote. Regény, átdolgozta: RADNÓTI Miklós, ill.: ENYVÁRI Herbert, Budapest, Cserépfalvi, 1942. Bevezető: KORMOS István, Ill.: KASS János, Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1953, 1955. Budapest, Móra, 1959, utószó: KORMOS István, Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei, 1962, ill.: KASS János, Mókus könyvek, 1977. 1988. Bukarest, Ifjúsági Kiadó, 1955. Ill.: KASS János, 1956, 1988. Ill.: SURÁNYI Erzsébet, Bukarest, Kriterion, 1971. Ill.: ENYVVÁRI Herbert, Budapest, Holnap, 1992, 1998. Ill.: GYULAI Líviusz, Budapest, Osiris, 2006;
  • Johan HUIZINGA: Válogatott tanulmányok. Tudomány, irodalom, művészet, vál.: TOLNAI Gábor, Budapest, Pharos, 1943. A történelem igézetében. Válogatott tanulmányok, vál.: TOLNAI Gábor, szöveggondozás: KICSI Sándor András, Budapest, Akadémiai, Hermész könyvek 1997. Budapest, Maecenas, Maecenas kiskönyvtár, 1997;
  • Jean de la FONTAINE: Válogatott mesék, (bevezető is), Budapest, Franklin, Kétnyelvű remekművek 3., 1943. Bevezető: SŐTÉR István, 1947;
  • Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből, Budapest, Pharos, 1943. Reprint: Budapest, Bethlen Gábor, Radnóti Miklós első kiadású kötetei, 1989;
  • Karunga, a holtak ura. Néger mesék, vál.: KENDE István, utószó: ORTUTAY Gyula, ill.: CSILLAG Vera, Budapest, Pharos, 1944. Budapest, Európa, Népek meséi, 1957. Néger legendák. Jegyzetek: BODROGI Tibor, 1970;
  • Versek és műfordítások, s. a. r., bevezető, jegyzetek: KOCZKÁS Sándor, Budapest, Szépirodalmi, 1954;
  • William SHAKESPEARE: Vízkereszt, vagy amit akartok, RÓNAY Györggyel, utószó, jegyzetek: KÉRY László, UNGVÁRI Tamás, Budapest, Európa, Világirodalmi kiskönyvtár, 1960. Budapest, Európa, RTV William Shakespeare drámái, 1981, Öt dráma, Budapest, Európa, Diákkönyvtár, negyedik kiadás: 1983, 1985, 1988. William Shakespeare drámái, 1984. Vízkereszt vagy Amit akartok, Gyöngyös, Pallas Antikvárium, [1997];

Művei idegen nyelven:

Angol:

  • Postcards. Poems, transl.: Steven POLGAR, Stephen BERG, S. J. Marks, West Brench, Gummington Press, 1969;
  • Clouded sky. Poems, transl.: Steven POLGAR, Stephen BERG, S. J. MARKS, New York, Harpet et Row Publishers, 1972. Rev. ed., Riverdale-on-Hudson, [N.Y.], Sheep Meadow Press, [2003];
  • Subway stops. Poems, transl., intr., notes: Emery Edward GEORGE, Ann Arbor, Mich., Ardis, Ardis world poets in translation series 4., 1977;
  • The witness. Selected poems, transl.: Thomas ORSZAÁG-LAND, ill.: Nicholas PARRY, Market Drayton, Tern Press, 1977;
  • Forced march. Selected poems, transl.: Clive WILMER, George GÖMÖRI, Machester, Carcanet, 1979. Enitharmon Press, European Jewish Publ. Soc., 2003;
  • The complete poetry, ed., transl.: Emery (Edward) GEORGE, Ann Arbor, Mich., Ardis, 1980;
  • Under gemini. A diary about childhood. A prose memoir and selected poetry, transl: Kenneth MacRobbie, Zita M(a)CROBBIE, Jascha KESSLER, introd.: Mariana D. BIRNBAUM, ill.: Sándor RÁCZ-MOLNÁR, Budapest–Athens, Corvina, Ohio Univ. Press., 1985;
  • Foamy sky. The major poems of Miklós Radnóti, sel. and transl.: Zsuzsanna OZSVÁTH, Frederick TURNER, Princeton, N.J., Princeton Univ. Press, The Lockert library of poetry in translation, 1992. Bilingual ed., Budapest, Corvina, 2000, 2002;
  • 33 poems, transl.: Thomas ORSZÁG-LAND, Budapest, Maecenas, 1992;
  • Last poems from a Nazi lager in Serbia. [Written in a Nazi labour camp before he was murdered fifty years ago. 1944–1994], transl.: Peter ZOLLMAN, [Surrey], Babel, 1994;
  • Art from the ashes. A Holocaust anthology, ed. by Lawrence L. LANGER, New York, Oxford Univ. Press, 1995;
  • Voices of conscience. Poetry from oppression / ed. by Hume Cronyn, Richard McKane, Stephen Watts, North Shields, Iron Press, 1995;
  • Nem tudhatom...; Töredék; Hetedik ecloga; Levél a hitveshez; A la recherche...; Erőltetett menet; Razglednicák = The lost rider. A bilingual anthology, [sel. and ed. by Péter DÁVIDHÁZI et al.], Budapest, Corvina, 1998, 328–351;
  • Camp notebook. [Bori notesz], transl.: Francis R. JONES, introd.: George SZIRTES, Todmorden, Arc, Arc visible poets, 2000;
  • Magyar verskoszorú. A wreath of Hungarian poems, ford.: René Bonnerjea, Budapest, London, Biró, 2005. Második bővített kiadás: 2007

 

 

 

 

 

 
ALKOTÓK - RADNÓTI MIKLÓS
monográfiák - tanulmányok  

RADNÓTI Miklós (Bp., 1909. május 5. - Abda, 1944. november 9.): Költő, műfordító.

Születése anyjának életébe került; 11 éves volt, amikor apja meghalt. Nagybátyja kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg textilipari szakiskolájában. Szerepelt a Jóság (1929) című antológiában, és néhány rövid életű folyóirat szerkesztésében is részt vett. Két és fél évet nagybátyja vállalatánál dolgozott. 1930-ban megjelent első verseskötete (Pogány köszöntő). A szegedi egyetemen magyar-francia szakra iratkozott be. Sík Sándor fölfigyelt rá, meghívta tudósképző szemináriumába. Egyik alapítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1931-ben elkobozták Újmódi pásztorok éneke című kötetét, és izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték; ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. A nyarat Párizsban töltötte. Lírája két kötettel gazdagodott Szegeden (Lábadozó szél, 1933; Újhold, 1935). 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták, disszertációját Kaffka Margit művészi fejlődése címmel védte meg. 1934-ben házasságot kötött a szerelmes verseit már kora ifjúságától ihlető Gyarmati Fannival. 1935-ben tanári oklevelet szerzett, katedrához mégsem jutott: magánórák adásából, szerény tiszteletdíjakból élt. 1935-ben szerkesztette a 12 fiatal költőt bemutató Korunk című antológiát. 1936-ban tette közzé a pályájának fordulópontjaként emlegetett Járkálj csak, halálraítélt! című verseskötetét. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott. 1938-ban megjelent Meredek út című könyve. 1940-ben adta ki Ikrek hava című prózai írását gyermekkoráról. Ezzel egyidőben a Válogatott verseket, 1942-ben Naptár című rövid ciklusát jelentette meg. 1940. szeptember 5. és 1940. december 18. között munkaszolgálatos volt, 1942. július 1-jétől pedig először vidéken, végül a fővárosban szolgált. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz, különösen La Fontaine meséin (1943) át. A fordítások javát Orpheus nyomában (1943) című kötetben gyűjtötte össze. Fordításai az antikvitástól a kortársakig terjednek. A valamiképp rokonának érzett szerzők formavilágának legapróbb árnyalatait is nagy gonddal adta vissza. Ide kívánkoznak, bár még inkább eredeti versei közé sorolhatók a saját nevének anagrammájából kitalált angol költő, Eaton Darr nevével aláírt fiktív műfordításai. Néhány versből álló ciklusukban a nonszenszlíra hagyományát szürrealista ötletekkel elegyítve saját korának képtelenségeit gúnyolja.1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett, német felügyelet alatt a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauban írta remekműveit, a két utolsó eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az A la recherche című verseket. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. Noteszébe (Bori notesz) gondosan beírt verseit exhumálásakor viharkabátjának zsebében találták meg. Költészetének erejébe és fennmaradásába vetett hite oly erős volt, hogy még az „erőltetett menet” közben is képes olyan remekművek megírására, mint a négy Razglednica. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete (Tajtékos ég, 1946) a háború után éledező irodalmi életünk első jelentős eseménye.

A Pogány köszöntő hol zsoltárszerűen megfogalmazott áhítattal, hol átesztétizált, természetbe kivetített pogánykodással köszönti kedvesét, de már a költészetére mindvégig jellemző „variációk szomorúságra” is megjelennek benne. Második és harmadik kötetében József Attilával párhuzamosan a proletárköltészet lehetőségeit keresi. Saját eszközöket talál hozzá, a másoktól sohasem használt, eredeti képek mellett a szabad versek kiáltásait. Forradalmas reményeinek megtépázása után az Újhold (1935) és különösen a már címével sokat sejtető Járkálj csak, halálraítélt! (1936) versei, szerelmének még mindig fölragyogó idilljei ellenére is a megnehezedett politikai helyzet (Hitler hatalomra jutása) szomorította kedélyét, sőt haláltudattal töltötte el (Háborús napló). Korán rájött, hogy a „világ új háborúba fordul”, s mihelyt jóslata beteljesedett, a kollektív élményt a retorikát és érzelgősséget mellőző együttérzés lírájával kristályosította hitelessé (Lángok lobognak, Emlékeimben).

Költészete új szakaszának alapélményét és a leginkább termékenynek látszó magyarázóelvét mégsem annyira a halálfélelmekben, mint inkább az óhajtott szabadság és a jelenvaló rabság kettősségének átélésében kereshetjük. „Szabad szerettem volna lenni mindig, s őrök kísértek végig az úton” (Negyedik ecloga). Az ilyen versei messze túlmutatnak saját világán, egyetemesebb érvényűek, és számos európai költőtársával vagy akár a szabadság fogalmának új értelmezést adó francia egzisztencializmussal párhuzamosan az általános korérzést fejezik ki. A korábbiaknál egyre nagyobb helyet kapnak verseiben a gondolati elemek; elmélyül az önelemzés (Huszonnyolc év), s mindehhez bonyolultabb szerkezeteket, műfajokat keres. Így amikor a római polgárháborútól veszélyeztetett idilli pásztorélet költőjének, Vergiliusnak eclogáit fölfedezi, világukat annyira hasonlónak találja mindahhoz, ami napjaiban körülveszi, hogy modern folytatásukra szánja el magát. Az antik örökséget szabadon használó eclogáival és előhangjukkal (Száll a tavasz) új és egyéni műfajt teremt. Különösképp akkor, amikor az antikvitástól már eltávolodott XX. századi ember individualitását, bonyolult érzékenységét, sőt tragédiáit jeleníti meg, és amikor a pesti kávéház (a „városi berek”), a repülők vagy épp a láger „modern” szavaival szól róluk. A rövid föllobbanásokat kivéve egyetlen szerelme volt, amelyből az évek során a költészet történetében ritka hitvesi líra született meg. Széles skálája a pársoros dicséretektől, a pillanatfelvétel-szerű asszonyportréktól (Együgyű dal a feleségről) a hosszabb struktúrákig terjed (Tétova óda), hogy ezután a bori versek (a hazatérés makacs akarását és a szerelem életben tartó erejét kifejező Levél a hitveshez; a címe ellenére melléje sorolható Erőltetett menet; a láger valóságát helyenként naturalista pontossággal leíró, de a gyöngédebb líra hangját sem elfojtó Hetedik ecloga) adjanak még mindig újat a korábbiakhoz, és polifóniájukkal is fölemeljék költészetének csúcsaira. Oda helyezhetjük el az utolsó bevonulása előtt még itthon írt Töredék döbbenetes erejű sorait arról a korról, amelyben nemcsak neki, hanem az utána következő nemzedéknek is élnie kellett, továbbá a sorsa elvégeztetett voltát bátran fölismerő Gyökér sorait, végül a korábban még derűs hangú verses levelezőlapjainak (Cartes postales) könnyedségét alig néhány soros tragédiákká súlyosbító s immár valóban a közeledő halál fuvallatát érzékeltető és az előbb említettekkel együtt mégis az alkotóerő ritka csodáját megvalósító négy Razglednicát. Ma már számos idegen nyelven olvashatók e költemények.

Kortársairól (Babits, Füst Milán, Szabó Lőrinc stb.) szóló tanulmányai mellett különösen az új hangot megütő Ikrek hava emelkedik ki, mely alcíme szerint ugyan „napló a gyerekkorról”, de a korai emlékek, az apa és az ikertestvér halálának elbeszélését, az árvaságra történt rádöbbenését az idősíkok változtatásával és szabad asszociációival későbbi napjai felé nyitja ki. A néhány töredékes följegyzés (1934) után 1937 októberétől 1943. március közepéig vezetett Naplója lapjain jelen idejű közvetlenséggel ír életének eseményeiről, mindenkori környezetéről és természetesen az irodalomról. Nemcsak beszédes történelmi dokumentum ez; stílusának remeklései miatt is teljes értékű irodalmi alkotás.

OSZK MEK - Irodalmi Szerkesztőség (Baróti Dezső szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

vissza

 

Művei idegen nyelven (folytatás):

Azerbajdzsán:

  • Jaraly aghylar, Se'rlär, Täresmä edöni Davud NäSZIB, Baku, Jazicsi, 1984;

Bolgár:

  • Bez angel zakrilnik. Sztihotvorenija, prev.: Valeri PETROV, Szofija, Narodna kultura, 1983;
  • Krači, krači oądnij na smărt. Tăj, kakto neusetno. Pariľ. [Járkálj csak, halálraítélt! Mint észrevétlenül. Párizs] = Panorama (Sofiâ), 1986. 5. szám, 8–11. o.;
  • Stranici ot dnevnika na Mikloą Radnoti [Részletek a szerző kiadatlan naplójából], prev.: Uliâ Dimitrova = Panorama (Sofiâ), 1986. 5. szám, 12–32. o.;
  • Cvetni mastila. Ungarska poeziâ v prevod na Ivanka PAVLOVA, Sofiâ, Stigmati, 2005;
  • Ne znam za drug kakvo e... [Nem tudhatom...], prev.: Valeri PETROV = V”zslavâm te, mladeľ! Izbrani stihotvoreniâ za XX nacionalen konkurs za izp” lnenie na ungarska i b"lgarska poeziâ, posveten na 50 godiąninata na ungarskata revoluciâ ot 1956 g., s''st.: D'org ARATO, Marin GEORGIEV, prev.: Nino NIKOLOV i dr., ©umen, Ogledalo, 2006, 45–46. o.;

Cseh:

  • A přece se vrátim [De mégis visszatérek], přeloľ.:Kamil BEDNÁŘ, Ladislav HRADSKÝ, doslov: Zuzana ADAMOVÁ, Praha, ,alda fronta, Květy poezie 55., 1964;

Eszperantó:

  • Odo hezita; Kiel mi scius...; Kvara eklogo; Fragmento; Sepa eklogo; Letero al la edzino; A la recherche; „Razgednica” = Hungara antologio, red., sel. BENCZIK Vilmos, trad.: BENCZIK Vilmos et al., Budapest, Corvina,. 1983, 259–266. o.;
  • Utam a világban. Eszperantó irodalmi antológia = Mi vizitis mian farmon. Antologio el la esperanta literaturo, vál., szerk.: GERGELY Mihály, ford.: Asztalos Lajos et al., életrajzi jegyzetek: BENCZIK Vilmos, Budapest, Európa, 1987;

Finn:

  • Vaahtopää taivas. Valikoima runoja 1928–1944, suom. ja toim. Hannu LAUNONEN, Helsinki, WSOY, 2003;

Francia:

  • Marche forcée. Poémes. Le mois des Gémeaux. Coix, trad., avant-propos de Jean-Luc MOREAU, Paris, Oswald, Collection UNESCO d'oeuvres représentatives, Sér. Européenne 43., 1975.
  • Marche forcée. Oeuvres, 1930–1944, trad., prés.: Jean-Luc MOREAU, Paris, Phébus, D'aujourd'hui Étranger, 2000;
  • Hommage a Radnóti. [Erőltetett menet – Marche forcée], ford.: Anne-Marie de BACKER, Edwin MORGAN et al., Budapest, Magyar Helikon, Európa, 1979;
  • Du petit jour a minuit. (Extraits): Tout court, Huit heures, Plus tard (Épitaphe); Chartres; Fin d'octobre; Quatrieme razglednitza. = Gouttes de Pluie. Poésie de Hongrie au XX-éme siécle, choix, trad., préface: Georges Timár, Budapest, Fekete Sas, 2001, 110-112. o.;

Héber:

  • S'mone Eq'lógot [Eklógák], ivrit: Avi-Saul MORDECHAJ, hárisum: Sándor JUHÁSZ, Tel-Aviv, Hápoel hácáir, 1966;
  • B'ikvet Orfeusz, mivhár sirim, Tirgém mehungarit v'hoszif mabó, Jáoz-Kest Itámár, Tel-Aviv, Éked, 1971;

Hindi:

  • Ham szapné Dékhté hen, ford.: Visnu KHARE, Nai Dilli [Új Delhi], K. n., 1983;

Horvát:

  • Ljubavni ciklus: Vidje li?; Bio sam luđak tvog mirisa. [Szerelmi ciklus: Láttad-e?; Az illatod bolondja voltam]; Čelični izbor. [Acélkórus]; Sad napinjem. [Most fölfújom...]; Prva ekloga. [Első ecloga], Peta ekloga [Ötödik ecloga]; Sedma ekloga. [Hetedik ecloga]; Razglednice. [Razlednicák] = Zlatna knjiga mađarske poezije, sast. i prev.: Enver ČOLAKOVIĆ, Zagreb, Nakladni zavod Matice hrvatske, 1978, 446–455. o.;
  • Neskladnom vremenu usprkos, prijevod: Stjepan BLA®ETIN, ml., Osijek, Matica hrvatska, Ogranak, 1997;
  • A la recherche = Mala antologija velike mađarske poezije dvadesetog stoljeća. Dvanaest pjesama i jedno pismo, prev.: Jadranka DAMJANOV, prep. Milica VUJNOVIĆ, Zagreb, Sipar, 2005, 91–92. o.;

Lengyel:

  • Pod znakiem blizniat. Dziennik, przeloz.: Jan ZIMIERSKI, ill.: Wladyslaw BRYKCZYÁSKI, Warszava, Czytelnik, 1974;
  • Spienione niebo, Poezje, wybór, poslowie i pszypisy: Konrad SUTARSKI, przel.: TADEUSZ NOWAK, Feliks NETZ et al., Kraków, Wyd. Literackie, Humanum est, 1980;

Lett:

  • Saplesta elegija. Dzejas izlase, sakartojis atdzejojis Maris ČAKLAIS, Riga, Lisema, 1976;

Litván:

  • Radnotis Mikloąas poezija, verté: Algimantas BALTIKIS, Vilnius, Vaga, Vengru poetai, 1972;

Macedón:

  • Kolebliva oda, izbor, prepev i predg.: Paskal GILEVSKI, Skopje, Makedonska kniga, Biblioteka Erato, 1993;

Német:

  • Ansichtskarten. Gedichte, Nadichtung, Nachwort: Franz FÜHMANN, Berlin, Volk und Welt, 1967;
  • Gewaltmarsch. Ausgewählte Gedichte, übers.: Markus BIELER, Budapest, Corvina, 1979. Budapest–Tübingen, Corvina–AS-Verl., 1984;
  • Budapester Cocktail. Literatur, Kunst, Humor, 1900–1945, Hrsg.: Aranka UGRIN, Kálmán VARGHA, Dt. von Bernd-Rainer BARTH et al., Budapest, Corvina, 1988;
  • Weil du mich liebst. Auswahl von der ungarischen Liebesdichtung von Bálint Balassi bis Miklós Radnóti, Verf.: Zsolt POZSGAI, Budapest, Pátria Druck., 1989;
  • Offenen Haars fliegt der Frühling. Tagebücher, Gedichte, Fotos, Dokumente, aus dem Ungarischen von Hans SKIRECKI ... u. Franz FÜHMANN, hrsg. von Siegfried HEINRICHS, Berlin, Oberbaum, Enger, Lucas Presse, 1993;
  • Monat der Zwillinge. Prosa, Gedichte, Fotos, Dokumente, aus dem Ungarischen von Hans SKIRECKI, Uwe KOLBE, Franz FÜHMANN, Interlinearübers.: Paul KÁRPÁTI, hrsg.: Siegfried HEINRICHS, Berlin, Oberbaum – Enger – Lucas Presse, 1993;
  • Er spricht über die Augen des Negers Tyl [A néger Tyl szemeiről szól], übers.: Pál DERÉKY und Barbara FISCHMUTH = Lesebuch der ungarischen Avantgardeliteratur, 1915–1930. Hrsg. und eingel., mit bibliographischen Notizen vers. von Pál DERÉKY, Wien – Köln – Weimar – Böhlau – Budapest, Argumentum, 1996, 498–503. o.;
  • In deinem Arm. (Két karodban), übersetzt: Franz FÜHMANN = Wer bringt die Liebe hinüber? Zehn Liebesgedichte aus Ungarn, Budapest, Corvina, 1999, 25. o.;
  • Kein Blick zurück, kein Zauber. Gedichte und Chronik – Sem emlék, sem varázslat. Versek és krónika, hrsg. György DALOS, übers. der Gedichte: Markus BIELER, übertr. der Chronik: Ulrich SCHUSTER, Gabriella TUTUNZISZ, Köln, Gutke, [1999];
  • Wer bringt die Liebe hinüber? Zehn Liebesgedichte aus Ungarn (zweisprachig, Budapest, Corvina, 1999;

Olasz:

  • Poesie scelte, a cura di László PÁLINKÁS, Versiobni di Umberto ALBINI, László PÁLINKÁS, Firenze, Sansoni, 1958;
  • Scritto verso la morte. Poesie [Írta a halál felé haladtában], intr.: Gábor TOLNAI, trad.: Marinka DALLOS Gianni TOTI, ill.: János ORSOSZ, Ennio CALABRIA, Caltanissetta-Roma, Sciascia, 1964;
  • Poeti ungheresi del Novecento. Ady, Babits, Juhása [!Juhász], Kosztolányi, József, Radnoti, Szabó, Illyés, Pilinszky, a cura di Amedeo DI FRANCESCO, trad.: Marta KOSZEGI, Roma, Lucarini, Piccolo Parnaso, 1990;

Orosz:

  • Sztihi, Szoszt.: Ágnes KUN, prev.: D. SZAMOJLOV, L. MARTINOV i dr., prediszlo.: e MALÜHINA, Komment.: Fanni RADNÓTI, Moszkva, Hudozsesztvennaja literatura, 1968;
  • Izabrannoe sztihi, perev.: David SZAMOJLOV, Margarita (Joszifovna) ALIGER i dr. – Pod znakom Bliznecov. Poveszt' o detsztve. [Ikrek hava], prerev., red.: Elena (Ivanovna) Malühina. Kommentarii: Fanni RADNÓTI, Budapest, Korvina, 1985;
  • Krutaja doroga. Szosztavlanie i predoóiszlovie: Elena MALÜHINA, Moszkva, Hudozsesztvennaja literatura, 1988;

Román:

  • Poeme, cuvînt: Veronica PORUMBACU, trad.: Veronica PORUMBACU, TÓTHFALUSI Anna, Bucureşti, Albatros, Cele mai frumoase poezie 145., 1974;

Szerb:

  • Strmom stazom. Stihovi. [Meredek út. Versek], prev.: Danilo KI©, predgovor: Aleksander TI©MA, ill.: Mila POPOVIĆ, Novi Sad, Forum, 1961;
  • Borska beleľnica [Bori notesz], prev.: Danilo KI©, pred.: Aleksander TI©MA, Bor, Narodna biblioteka, Knjiľevna omladina, Samoupravna interesna zajednica kulture, 1979;

Szlovák:

  • Odsúdený. Básne, prloľ., doslov: Ctibor ©TÍTNICKÝ, ill.: Eugen NEVAN, Bratislava, Slovensky spisovatel', 1967;

Szlovén:

  • Razglednice. Izabrane pesmi, izbr., ured., prevod: Joľe HRADIL, Kajetan KOVIČ, Murska Sobota–Ljubljana–Budapest, Pomurska zaloľba–Drľavna zaloľba. Slovenije –Európa, 1984;

Török:

  • Köpüklenen gök [Tajtékos ég], türkçesi: Kemal ÖZER, Edit TASNADI, Istanbul, Yordam Kitaplari, 1997;

A válogatott bibliográfiát szerkeszti Mann Jolán (OSZK – Elektronikus Dokumentum Központ)