|
|
|
|
|
|
|
MŰVEK
A MEK állományában: művei
- Földtallér – földpengő. ORTUTAY Gyula javaslata a magyar gazdasági válság (infláció nélküli) megszüntetése tárgyában, Mátészalka, Szatmár és Bereg, 1931;
- Tervezet a magyar gazdasági élet szanálásához. [Mátészalka, Szatmár és Bereg, 1931];
- Mondotta: Vince András béreslegény, Máté János gazdalegény. Nyíri, rétközi balladák, betyár- és juhásznóták. Bevezette és gyűjtötte ORTUTAY Gyula, BUDAY György fametszeteivel, Szeged, Délmagyarország ny., 1933;
- A magyar lélek alapvonásai népi kultúránkban, Szeged, Városi ny., A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, 1933;
- Tömörkény István, Szeged, Magyar Irodalomtörténeti Intézet, 1934;
- Nyíri és rétközi parasztmesék. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel együtt közli ORTUTAY Gyula. Negyvenöt eredeti fametszettel illusztrálta BUDAY György, Gyoma, Kner ny., Szegedi fiatalok művészeti kollégiuma 16., [1935], 1982;
- A szerelem Ajak-on a házaséletig. A magyar parasztság szerelmi élete, Szeged, Városi ny., A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, 1935;
- Székely népballadák, [Budapest, Egyetemi ny., 1935], [1941], 1948, 2004;
- Parasztságunk élete, Budapest, Officina, 1937, [1948];
- Magyar népismeret, Budapest, Pesti Lloyd ny., Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kis könyvtára 9., 1937;
- Bátorligeti mesék. ORTUTAY Gyula gyűjtése. BUDAY György rajzaival, [Budapest], Hungária ny., Hungária könyvek 4., [1937];
- A Mátészalkai Vármegyei Közjóléti Szövetkezet céljai, Mátészalka, "Szatmár és Bereg", [1939];
- Rákóczi két népe, [Budapest], Mefhosz, Magyarok könyvtára, [1939], [1940];
- Mesél a nép. Csokorba szedte ORTUTAY Gyula, Budapest, [Stádium ny.], Nemzeti könyvtár 7., 1940;
- Kis magyar néprajz, Budapest, Egyetemi ny., Könyvbarátok kis könyvei, [1940], [1943];
- Az aranyszőlő. Magyar népmesék. Csokorba szedte ORTUTAY Gyula, Budapest, Stádium ny., Nemzeti könyvtár 10., 1940;
- A magyar népművészet, [Budapest], Franklin, [1941], [1942];
- Tréfásszavú magyarok. Vidám népmesék mindnyájunk kedvére, Budapest, Dante, [1942];
- Két előadás. (1. Művelődéspolitikánk alapelvei – 2. A mai magyar belső vándorlás és a néprajzi kutatás), Budapest, Máté Károly, 1947;
- Művelődés és politika. Tanulmányok, beszédek, jegyzetek, Budapest, Hungária, 1949;
- A magyar népköltészet, [Budapest], Művelt Nép, Útmutató a városi és falusi előadók részére 33., 1952;
- Kis magyar néprajz, Budapest, Bibliotheca, 1958;
- Világszép mesék. ˙Felnőtteknek, [Budapest], Szépirodalmi, Kincses könyvek. Szövetkezeti kiskönyvtár, 1958;
- Írók, népek, századok. (Tanulmányok, cikkek), Budapest, Magvető, 1960;
- Magyar népmesék, Budapest, Szépirodalmi, 1960;
- Halhatatlan népköltészet. Néprajzi vázlatok, Budapest, Magvető, Elvek és utak, 1966;
- Kis magyar néprajz, Budapest, Gondolat, 1966;
- Magyar népballadák, szerk. bevezető: ORTUTAY Gyula, vál., jegyzetek: KRIZA Ildikó, Budapest, Szépirodalmi, 1968, 1976;
- Magyar népdalok, szerk. és bevezető: ORTUTAY Gyula, vál., jegyzetek: KATONA Imre, Budapest, Szépirodalmi, Magyar Remekírók, 1970, 1976;
- A nagy hegyi tolvaj. Magyar népballadák, [Budapest], M. Helikon–Európa, 1971;
- Fényes, tiszta árnyak. Tanulmányok, emlékek, vázlatok, Budapest, Szépirodalmi, 1973;
- Fedics Mihály mesél, Budapest, Akadémiai, 1978;
- Székely népballadák, Budapest, M. Helikon, 1979;
- Magyar néprajz, [Budapest], Corvina, 1979, 1980, 1982;
- A nép művészete, Budapest, Gondolat, 1981;
- Magyar népköltészet. Népballadák, népmesék, Budapest, Akadémiai, 1985;
|
|
|
|
|
|
ORTUTAY Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest 1978. március 22.): néprajztudós, irodalomtörténész, politikus.
1929-ben Szegeden érettségizett. 1929–1933 között ugyanott az egyetem magyar–latin–néprajz szakos hallgatója volt. Tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1935–1944-ben a Rádió munkatársa volt. Szerkesztette a Magyarságtudományt (1935–1937, 1942–1943). 1945–1947 között a Magyar. Központi Híradó Rt. Elnöke volt. 1945-ben az MTA levelező, 1958-ban rendes tagja lett. 1946-tól az ELTE tanára, 1957–1963 között pedig rektora. 1947–1950-ben kultuszminiszter, 1950–1952-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának elnöke. 1957-től a Hazafias Népfront főtitkára, 1964-től alelnöke. 1964-től a TIT elnöke. 1967-től az MTA Néprajzi Kutató Csoport igazgatója volt. Szerkesztette az Acta Ethnographicát (1950-től), az Ethnographiát (1949–56), a Magyar néprajzi lexikont. Baumgarten-díjas (1937, 1942), Herder-díjas (1972), Állami díjas (1975); elnyerte az Akadémiai Nagydíjat (1978).
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Apró Ferenc szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)
vissza
Idegen nyelvű kötetkiadások:
Angol:
- Hungarian Peasant Life, Budapest, Officina, Officina Hungarica, 1948;
- Hungarian folk tales, Budapest, Corvina, 1962;
- Hungarian folklore. Essays, Budapest, Akadémiai, 1972;
- Hungarian ethnography and folklore, [Budapest], Corvina, 1984 [!1985];
Cseh:
- Maďarské lidové pohádky, Praha, Odeon, 1966;
Finn:
- Unkarilaisia kansansatuja, Helsinki, Forssan Kirj. Forssa, 1965;
Német:
- Ungarische Schwänke, Wien, Wiener Verlag., Kleinbuchreihe Südost 93., 1944;
- Ungarische Volkskunde, Budapest-München, Corvina-Beck. Druck. Kner, 1982;
- Ungarische Volksmärchen, : Deutsch von Mirna SCHÜCHING und Géza ENGL, Budapest, Budapest, Corvina, 1957, 1961, 1966, 1967, 1969, 1980;
- Ungarische Volksmärchen, Stuttgart, Steingrüben, 1962;
- Kleine ungarische Volkskunde, Budapest, Corvina, 1963;
Orosz:
- Vengerszkie narodnüe szkazki, [Budapest], Corvina, 1974;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Herczeg Tünde (OSZK – Tájékoztató Osztály) vissza
|
|
|
|
|