BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

MŰVEK


A MEK állományában: művei

Első kiadások

  • Bokréta I., [BAJA Mihály, GULYÁS József, GYÖKÖSSY Endre, MADAI Gyula, OLÁH Gábor antológiája], Debrecen, 1892;
  • Bokréta. Költemények, [BAJA Mihály, GULYÁS József, GYÖKÖSSY Endre, MADAI Gyula, OLÁH Gábor antológiája], Debrecen, 1902;
  • Csokonai és a latin költők, Budapest, 1904;
  • Özvegy asszony kakasa, Budapest, Méhner, 1904;
  • Új bokréta, [BAJA Mihály, GULYÁS József, GYÖKÖSSY Endre, MADAI Gyula, OLÁH Gábor antológiája], Debrecen, 1904;
  • A nyilvános olvasó szakszerű könyvjegyzéke, Debrecen, 1905;
  • Barangolások Erdélyben, Debrecen, 1906;
  • Költemények 1904–1906, Budapest, Singer-Wolfner, 1906;
  • A debreceni nyelvjárás, Budapest, Athenaeum, (Nyelvészeti füzetek 26.), 1906;
  • Bokréta. Harmadik könyv, Budapest, Singer és Wolfner, [BAJA Mihály, GULYÁS József, GYÖKÖSSY Endre, MADAI Gyula, OLÁH Gábor antológiája], 1908;
  • Az élet lobogója alatt. Új versek, Budapest, Franklin, 1908;
  • Keletiek nyugaton. Útirajz, Debrecen, 1908;
  • Sámson. Költői elbeszélés, Budapest, Franklin, 1908;
  • Gondolatok felhőfutása, Debrecen, 1909;
  • Istenek alkonyata. Új versek, Debrecen, 1909;
  • Korunk hőse, Budapest, Franklin, 1909;
  • A meztelen asszony – A halottak visszajárnak (darab, 1909)
  • Petőfi képzelete, Budapest, Franklin, 1909;
  • Írói arcképek, Budapest, Singer-Wolfner, 1910;
  • Viola elbukott. Versek, Budapest, Franklin, 1911;
  • Az embernek fia. Dráma, Debrecen, 1912;
  • Szegény magyarok. Regény 1–2, Debrecen, Csáthy, 1914;
  • Háborús versek, Budapest, Lampel, [HANGAY Sándor, KISS Menyhért, OLÁH Gábor antológiája], 1916;
  • Balgatag szerelem. Elbeszélések, Debrecen, Csáthy, 1918;
  • Két testvér. Regény, Debrecen, Csáthy F., 1918;
  • Laura fátyola. Új versek, Debrecen, Csáthy, 1918;
  • Deák György. Regény, Budapest, Athenaeum, 1919;
  • Forradalmi versek, Debrecen, Csáthy, 1919;
  • Jött éve csodáknak. Fantasztikus színmű, Nagyvárad, (Magyar Szó könyvtára 1–2.), 1919;
  • Barcsai. Dráma, H. n., 1920;
  • Fekete angyal. Regény, Debrecen, Méliusz, 1922;
  • Léda hattyuja. Regény, Debrecen, Méliusz, 1922;
  • Petőfi Sándor, Debrecen, Csáthy, 1923;
  • A táltosfiú. Regény, Debrecen, Méliusz, 1925;
  • Patkánybűvölő. Új versek, Budapest, Athenaeum, 1925;
  • Bokréta IV., Debrecen, Csokonai Kör, 1928;
  • Csokonai, Budapest, Pallas, 1928;
  • A művészi alkotás lélektana, Debrecen, 1928;
  • Válogatott költeményei, Debrecen, Csokonai Kör, 1928;
  • Isten kémje. Új versek, Debrecen, 1929;
  • Szárnyas ember. Regény, Budapest, Athenaeum, 1930;
  • Pokol. Kiáltó szó a pusztába, Budapest, 1931;
  • Új evangélium. Regény, Budapest, 1931;
  • Babits Mihály 25 éve, Szeged, (Széphalom-könyvtár 26.), 1932;
  • Költők és írók. Tanulmányok, Debrecen, 1932;
  • Panoráma, Debrecen, 1933;
  • Napkeleti királyfi. A leláncolt Prométheüsz, Debrecen, 1936;
  • A pesszimista, Debrecen, 1937;
  • Hangok lázadása, Budapest, Franklin, 1941;
 

 

 
ALKOTÓK - OLÁH GÁBOR
monográfiák - tanulmányok  

OLÁH Gábor (Debrecen, 1881. január 17. Debrecen, 1942. június 23.): író, költő.

Apja bérkocsis, anyja kenyérsütő. Szülővárosában a református kollégium gimnáziumában érettségizett 1900-ban. 1904-től a budapesti egyetemen szerzett magyarlatin szakos diplomával szülővárosában reáliskolai tanár lett. 1908-ban a Keletiek Nyugaton című útirajza feltűnést keltett. A népnemzeti hagyományok jegyében indult. Nem csatlakozott A Holnap költőihez, Rákosi Jenő szembeállította Adyval. 1918-ban a Károlyi-párt híve volt. 1931-ben Pokol című kötetéért sajtóperbe fogták. Utolsó éveiben súlyos beteg volt.

Egyenetlen lírájában a magányos sors ábrázolása megrendítő (Hangok lázadása, 1941). Verses regényeiben (Sámson, 1908; Korunk hőse, 1909; Viola elbukott, 1911) egy-egy rész értékesebb az egésznél. Novellái, regényei önéletrajzi ihletésűek (Deák György, 1919; A táltosfiú, Debrecen, 1925; Heten vagyunk, 1943). Drámái nem arattak sikert. Tanulmányai jelentősek (Csokonai és a latin költők, 1904; Petőfi képzelete, 1909; Írói arcképek, 1910; A művészi alkotás lélektana, Debrecen, 1928).

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Fráter Zoltán szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

vissza

 

Posztmusz megjelent kötetek

  • Heten vagyunk. Regény, Budapest, Turul, 1943;
  • Deák György, a bérkocsis. Regény, Budapest, Misztótfalusi, 1946;

Válogatott művei

  • Debreceni zendülők. Válogatott elbeszélések, s. a. r., bevezető, jegyzetek: DURKÓ Mátyás, Debrecen, Alföldi Magvető, 1955;
  • Válogatott költeményei, szerk., bevezető, jegyzetek: DURKÓ Mátyás, KISS Tamás, TÓTH Endre, Debrecen, Alföldi Magvető, 1957;
  • Versek és olvasók, Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, (Tapasztalataink), 1962;
  • A táltosfiú. Regény és elbeszélések, vál., s. a. r., utószó: TÓTH Endre, Budapest, Szépirodalmi, (Magyar elbeszélők), 1969;
  • Két ló beszélget. Novellák, vál. szöveggondozás: TÓTH Endre, Budapest, Szépirodalmi, (Kiskönyvtár), 1980;
  • Vágta vaktában. Válogatott versek, vál., szerk., utószó: TÓTH Endre, Budapest, Magvető, 1980;
  • Oláh Gábor ébresztése, Szemelvények Oláh Gábor műveiből, vál., szerk. bevezető: TÓTH Endre, Debrecen, A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 36.), 1981;
  • Naplók, szerk., jegyzetek, utószó: LAKNER Lajos, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002;

Idegen nyelvű szövegkiadások

Román:

  • Corectarea tezelor (Leánykérés) = Culegere din Lirica Maghiară. Trad. iş sel.: Emil GIURGIUCA, Bucureşti, Editure de stat, 1947, 69–71;

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Vasbányai Ferenc (OSZK – Humántudományi Bibliográfiai Osztály)