BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   
   

MŰVEK



Bibliográfiák:

Első kiadások:

  • Az asszony, a szeretője, meg a férje. Novellák, Budapest, Politzer, 1911;
  • Mariska és János. Elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1913;
  • A szobalány. Novellák, Békéscsaba, Tevan, 1913;
  • Egy leány, több férfi. Novellák, Békéscsaba, Tevan, 1915;
  • Egy berlini lány. Regény és novellák, Budapest, Galántai, 1917;
  • Az Andrássy-út. Novellák, Budapest, Nyugat, 1918;
  • A jó fiú. Elbeszélés, Budapest, Népszava, 1919;
  • Fiatal emberek. Elbeszélések, Budapest, Táltos, 1919;
  • Képtelen természetrajz. [Karcolatok], Budapest, Kultúra, 1921. Újabb kiadása: Képtelen természetrajz és más karcolatok, Budapest, Szépirodalmi, (Olcsó Könyvtár), 1985;
  • Találkozásaim az antiszemitizmussal, Budapest, Szerzői kiadás, 1922;
  • Vadember. [Regény], Budapest, Szerzői kiadás, 1926;
  • Lecke. Elbeszélések, Budapest, Rácz, 1930;
  • Bérház. Novellák, Budapest, Szerzői kiadás, 1931;
  • Uccai [későbbi közlésekben: Utcai] baleset. Novellák, Budapest, Szerzői kiadás, 1933;
  • Három magyar város. [Szolnok, Hódmezővásárhely, Győr], Budapest, Kosmos, [1933];
  • Kiskunhalom, Budapest, Pantheon, 1934;
  • Budapest nagykávéház. [Regény], Budapest, Nyugat, 1936;
  • A falu álarca, Budapest, Nyugat, 1937;
  • Három boltoskisasszony. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1938;
  • Két fiú ült egy padon... Regény, Budapest, Szerzői kiadás [?], [1938?];
  • Nagy Lajos különvéleménye. Június – Nagy Lajos különvéleménye. Augusztus – Nagy Lajos különvéleménye. Szeptember, Budapest, Szerzői kiadás, 1939;
  • A fiatalúr megnősül. [Kisregény], Budapest, Irodalmi és Színházi Kft., [1941?];
  • Dunaparti szerelem. [Kisregény], Budapest, Centrum, 1941;
  • Ruha teszi az embert. Kisregény, Budapest, Hungária nyomda, 1942;
  • A csúnya lány. [Kisregény], Budapest, Bartl, 1943;
  • Fő az illuzió. [Kisregény], Budapest, Áchim, 1943;
  • Ha pénz van a zsebben. [Kisregény], Budapest, Áchim, 1943;
  • Hat kocka cukor. [Kisregény], Budapest, Auróra, 1943;
  • Kalandos szekrény. [Kisregény], Budapest, Fabula, 1943;
  • A süket asszony. [Kisregény], Budapest, Rubletczky, 1943;
  • A titokzatos idegen. [Kisregény], Budapest, Áchim, 1943;
  • Vilma, az uzsorás. [Kisregény], Budapest, Auróra, 1943;
  • Szatírvadászat a Tölgyligetben. [Kisregény], Rubletczky, 1943;
  • János, az erősebb. [Kisregény], Budapest, Stádium nyomda, [1944];
  • A tanítvány. Regény, Budapest, Hungária, 1945;
  • Pincenapló, Budapest, Hungária, 1945;
  • A három éhenkórász. Elbeszélések, Budapest, Szikra, 1946;
  • Falu. [Kisregény], Budapest, Szikra, 1946;
  • Emberek, állatok. Novellák, Budapest, Budapest Irodalmi Intézet, 1947;
  • Január. Elbeszélések, Budapest, Szikra, 1948;
  • Farkas és bárány. Novellák, Budapest, Révai, 1948;
  • A lázadó ember. Önéletrajz, Budapest, Szikra, 1949;
  • Nyitott ablakok. Elbeszélések, Budapest, Révai, 1950;
  • Tanyai történet. Elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1951;
  • Tanyai történet. Színmű, Budapest, Népszava, 1953;
  • A rémhír. Négy jelenet, Budapest, Művelt Nép, 1953;
  • Új vendég érkezett. Színmű, Budapest, Népszava, 1954;
  • A menekülő ember. Önéletrajz, Budapest, Művelt Nép, 1954;
  • Új vendég érkezett. Színmű egy felvonásban. [A mű az 1919 május című elbeszélés drámává formált változata], Budapest, Népszava, 1954;
  • Mindenható pénz. Regény. Szilágyi János jegyzetével = Új Írás, 1980. 5. szám, 74–86. o., 6. szám, 20–28. o., 7. szám, 57–68. o., 8. szám 88–97. o.;
  • Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén. S. a. r.: KÓNYA Judit. Bev.: SZILÁGYI Ákos, [Budapest], Interart – Szépirodalmi, 1989;

Reprezentatív válogatások

  • Válogatott művei. Vál., s. a. r., bev.: KARDOS Pál, Budapest, Szépirodalmi, (Magyar Klasszikusok), 1962;
  • Válogatott művei. Vál., s. a. r.: GORDON Etel, VARGHA Kálmán, Budapest, Szépirodalmi, (Magyar Remekírók), 1973;
  • Egyiptomi íródeák. [Novellák]. Vál., s. a. r.: KÓNYA Judit, Budapest, Szépirodalmi, 1979;
  • Nagy Lajos. Vál., szerk., bev.: TARJÁN Tamás, Pécs, Alexandra, (Kossuth-díjas írók), 2002;
  • Razzia. Válogatott novellák. Vál.: RÉZ Pál, Budapest, Noran, 2008;

Életműkiadások

Nagy Lajos művei, Budapest, Szépirodalmi, 1955–1959:

  • Kiskunhalom – Három boltoskisasszony – Falu, 1955;
  • Egy lány a századfordulón – A fiatalúr megnősül, 1955;
  • A lázadó ember. 1883–1914, 1956;
  • A menekülő ember. 1914–1934, 1956;
  • Válogatott elbeszélések, 1907–1953. Vál., s. a. r.: VARGHA Kálmán. 1–3. kötet, 1956;
  • Válogatott karcolatok. Vál., s. a. r., utószó: GORDON Etel, 1957;
  • Vadember – A tanítvány. S. a. r., utószó: KARDOS Pál, 1959;
  • Író, könyv, olvasó. Válogatott cikkek és tanulmányok. Összegyűjt., vál., s. a. r., utószó: GORDON Etel. 1–2. kötet, 1959;

Nagy Lajos művei. Összegyűjt., s. a. r. KÓNYA Judit, Budapest, Szépirodalmi, 1981–1986:

  • A falu meg a város. Szociográfiai írások, 1981;
  • A[!] vadember – Budapest nagykávéház – Három boltoskisasszony, 1981;
  • Egy lány a századfordulón – A fiatalúr megnősül, 1982;
  • Fő az illúzió. Kisregények – A tanítvány. Regény, 1982;
  • A lázadó ember, 1983;
  • A menekülő ember, 1984;
  • Meggyalázott vágy. Elbeszélések. 1907–1920, 1985;
  • Jeremiáda. Elbeszélések. 1921–1930, 1986;
 

 

 
ALKOTÓK - NAGY LAJOS
monográfiák - tanulmányok  

NAGY Lajos (Apostag, Tabánitelek, 1883. február 5. Budapest, 1954. október 28.): író, publicista.

Házasságon kívüli gyerek volt, anyja a Budapesten szolgáló Nagy Julianna. Származása Nagy Lajost egész életében nyomasztotta. A nagyszüleinél, tanyán nevelkedett fiú 1889-ben Budapestre került. 1893-ban az evangélikus gimnázium, 1894-ben a VIII. kerületi állami gimnázium tanulója; kitűnő diák. 1901-ben jelesen érettségizett, matematika-fizika szakos tanárnak készült, de novemberben már a jogi kar hallgatója volt. 1904-ben a horvátországi Tezerovác-Szuhopoljén a Jankovich-Bésán családnál lett házitanító; ez megrázó írói élménye. 1906-ban a darabontkormány alatt Abaújszántón szolgabíró. Jogi diplomája még nem volt, nem is szerezte meg. 1907. december 8-án megjelent Két leány című első novellája a Népszavában, 1911-ben pedig első elbeszéléskötete. 1915-ben besorozták segédszolgálatosnak, 1917-ben ideggyengesége miatt felmentették. 1918-ban üdvözölte a polgári demokratikus forradalom győzelmét. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt lelkesültségét hamar felváltotta a bukástól való rettegés, keveset írt. 192229-ben a Nyugat főmunkatársa volt, és baloldali lapok szerkesztője. 1927-ben és 1929-ben Bécsbe utazott. Baumgarten-díjat kapott (1932, 1935, 1938). 1934-ben Illyés Gyulával részt vett a szovjet írókongresszuson. 1935-ben házasságot kötött Szegedi Borissal. Rövid ideig kapcsolatban állt az Új Szellemi Fronttal. 1939-ben Nagy Lajos Különvélemény című folyóiratából három szám jelent meg. 1941-ben kis könyvesboltot nyitott. 1944-ben felesége életét veszély fenyegette, vidéken és Budapesten rejtőzködtek. Nagy Lajos 1945-ben belépett az MKP-ba, a Szabad Nép munkatársa lett. 1947-ben Svájcba utazott. 1948-ban az elsők közt kapott Kossuth-díjat. 195053-ban a dogmatikus politika mellőzte és bírálta.

Írásra a gorkiji világszemlélet és a naturalisták példája ösztönzi. Éles szemű, érzékeny megfigyelő. Korai elbeszéléseinek tárgya az életfájdalom, a nyomor, a reménytelen szerelmi vágy. Az isteni nő, A halálfej erotikus indulattól izzanak, a Memento mori! fiatalemberek kallódását festi, az Egy berlini leány a test „legfájdalmasabb kiszipolyozása” ellen emel szót, az Egy délután a Grün-irodában a kizsákmányolás és a közös emberi nyomorúság ábrázolása. Néhány parasztnovellája a szegénység, a kiszolgáltatottság elharapott jajkiáltása (Özvegy asszonyok, Tanyai történet). Átvette a naturalizmus, a szimbolizmus, a szecesszió vándormotívumait, előadásmódja tárgyszerű, kopár, a fantázia elbeszéléseiben nem versenyezhet az élménnyel. Szinte kezdettől megnyilvánul habzón szatirikus, sötét humora; dolgozott élclapoknak és a kabarénak is. Politikai és jellemkarikatúráit a Képtelen természetrajzban (1921) gyűjtötte össze. Bátor írói tette a Találkozásaim az antiszemitizmussal (1922) szerzői kiadása, benne a Farkas és bárány (= Lupus et agnus) című novellával. A rövidebb műfajok mestere, de készülődött a regényre: a Vadember (1926) részben önéletrajz. Az összegzés mégis a harmincas évek elején kiadott novellásköteteiben sikerült. Ekkortájt állt a legközelebb a munkásmozgalomhoz, de nem volt idegen tőle a Neue Sachlichkeit: az új tárgyiasság hatása, a passzív, száraz tényrögzítés sem. A szimultán- és montázstechnika felfrissítette prózáját, mely néha a költőiségig hevül (Lecke, Anya). A Lecke (1930) című kötetében szembetűnő a meg- és felszólító jelleg, az olvasóval való bensőséges kapcsolatkeresés. A Harag, a Razzia, a Kastély, a Tanya, a Január, ezek a jelszószerűen puritán című írások forradalmas indulatokat keltenek. A Bérház (1931) az idő megragadásában hoz újdonságot, s az erő, erőszak, gyávaság, hunyászkodás példáit elemzi. Az Uccai baleset (1933) „a kétezer fokos depresszió” kötete, bár benne az 1919 május a munkásforradalom parazsát szította. A Kiskunhalom (1934), szülőfalujának társadalomrajza az irodalmi szociográfia úttörő alkotása. Nagy Lajos emberi és írói magánya nyomasztó volt; művészi rangját viszont mind többen elismerték; József Attila, Bálint György nagyra becsülte. Hathetes SZU-beli utazása (1934) ellentmondásos élményeket hozott, szocializmusképe kritikusabbá, sőt cinikussá vált. A fasizmus uralomra jutása, a nemzetközi munkásmozgalom apálya, Madrid eleste elkeserítette. Nagyvárosi szociográfiája, a Budapest nagykávéház (1936) részleteiben a sajtószemle általa tökéletesített gúnyos műfaját is kamatoztatja. A 2. világháború esztendői intellektusát és idegrendszerét is megviselték, mégis termékeny korszakába lépett. Megkezdte önéletrajzát, A tanítvány (1945) című regényében sűrítve és kiteljesítve dolgozta fel házitanítóskodásának életre szóló szociális és lelki leckéjét. A Pincenaplóval (1945) új küzdelmekre készült. 1945 utáni termése egyenetlenebb, nehezen talált tárgyat, majd hallgatásra kényszerítették. Tovább finomította azonban Apostag irodalmi térképét, feljegyezve és kommentálva a változásokat (Falu, 1946). Jelentőset alkotott önéletrajzának második kötetével, A menekülő emberrel (1954), s kevéssel halála előtt az 1919 május nyomán írt Új vendég érkezett című színdarabja nemzeti színházi sikerének örvendhetett. A Csillag 1954 decemberi tematikus száma a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel búcsúzott tőle.

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Tarján Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

vissza

Idegen nyelvű kiadások

Angol

Bolgár

  • Priklucsenie kraj pata. Razkazi. [Elbeszélések.] [Ford.:] Georgi KRUMOV, Gencso HRISZTOZOV [és mások]. [Utószó:] Georgi KRUMOV, Szofija, Narodna kultura, (Majsztori na razkaza), 1975;
  • Dnevnik ot mazeto. [Pincenapló]. [Ford.:] Borisz NIKOV, Szofija, Narodna Mladezs, (Biblioteka pobeda), 1977;

Cseh

  • Jeremiáda. [Elbeszélések]. [Ford.:] Anna ROSSOVÁ, Praha, NPL, 1964;
  • Denik ze sklepa. [Pincenapló]. [Ford.:] Milan NAVRATIL, Praha, Lidové naklad., (Knižnice vitezstvi), 1978;

Eszperantó

  • Raziio.Trad.: Ervin Fenyvesi; El „Absurda biontologio”. Trad.: István Takács = Hungara antologio, Budapest, Corvina, 1983. 240–245.

Horvát

  • Selo. [Falu]. [Ford.:] Stipe VOJNOVIĆ, Zagreb, Zora, 1950;

Lengyel

  • Dziennik z piwnicy. [Pincenapló]. [Ford.:] Krystyna PISARSKA, Warszawa, Czytelnik, 1976;

Moldován

  • Razai. Roman, nuvele. [Vál., ford.:], Z[inaida] BARBALAT, Kiineu, Literatura artistica, 1983. (Infraire) [A fordítás orosz nyelvű kiadás(ok) alapján készült];

Mongol

  • Horgild bicsszen temdeglél. [Pincenapló]. [A fordító feltüntetése nélkül], Ulaanbaatar, Ulszün hevlelijn gazar, 1980;

Német

  • Der ägyptische Schreiber. [Egyiptomi íródeák]. Erzählungen. [Ford.:] Vera THIES, Leipzig, Inselt-Verlag, (Insel-Bücherei), 1969;
  • Kellertagebuch. [Pincenapló]. [Ford.:] Vera THIES, Berlin, Volk und Welt, (Bibliothek des Sieges), 1970;
  • Der Schüler. [A tanítvány]. Roman. [Ford.:] Hans SKIRECKI, Berlin–Weimar, Aufbau-Verlag, 1973;
  • Wenn man Geld hat... . Erzählungen. [Vál.] Lászlo ILLÉS. [Ford., utószó:] Vera THIES. Berlin–Weimar, Aufbau-Verlag, 1977;
  • Mai 1919 (1919. május) = Die letzte Zigarre im „Arabischen Schimmel”. Ungarische Erzählungen, Hrsg. von Heinrich WEISSLING, aus dem Ungarischen übertr. u. mit bio-bibliographischen Angaben vers. von Heinrich WEISSLING, Leipzig, Dieterich, 1988, 301–339;

Orosz

  • Novellü. [Vál., bev.:] Ibolya LIPPAI. [Ford.:] Evgenija M. TERNOVSZKAJA, Elena Boriszovna TUMARKINA [és mások], Moszkva, Goszlitizdat, 1963;
  • Izbrannoje. Ucsenik. [A tanítvány.] – Dnevnik, napiszannüj v podvale. [Pincenapló.] – Rasszkazü. [Elbeszélések], [Összeáll.:] Elena Ivanovna MALÜHINA. [Bev.:] László ILLÉS. [Ford.:] Nina PODZENSZKAJA, Elena Boriszovna TUMARKINA [és mások], Moszkva, Hudozsesztvennaja Literatura, (Biblioteka vengerszkoj literaturü), 1976;

Román

  • Accident de circularie. Nuvele. [Ford.:] András BENEDEK. [Bev. :] BEKE György, Bucureşti, Editor pentru Literatură Universală, 1963;
  • Zoologie de buzunar. Schie. [Karcolatok]. [Ford.:] Petre BOKOR, Bucureşti, Albatros, 1971;

Szlovák

  • Pivičný dennik. [Pincenapló]. [Ford.:] Erika BRÁNIKOVA, Bratislava, Smena, (Knižnica vitázstva), 1979;

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Lakatos András (OSZK – Tájékoztató Osztály)