|
|
|
|
|
|
|
MŰVEK
Bibliográfiák:
Első kiadások:
- Az asszony, a szeretője, meg a férje. Novellák, Budapest, Politzer, 1911;
- Mariska és János. Elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1913;
- A szobalány. Novellák, Békéscsaba, Tevan, 1913;
- Egy leány, több férfi. Novellák, Békéscsaba, Tevan, 1915;
- Egy berlini lány. Regény és novellák, Budapest, Galántai, 1917;
- Az Andrássy-út. Novellák, Budapest, Nyugat, 1918;
- A jó fiú. Elbeszélés, Budapest, Népszava, 1919;
- Fiatal emberek. Elbeszélések, Budapest, Táltos, 1919;
- Képtelen természetrajz. [Karcolatok], Budapest, Kultúra, 1921. Újabb kiadása: Képtelen természetrajz és más karcolatok, Budapest, Szépirodalmi, (Olcsó Könyvtár), 1985;
- Találkozásaim az antiszemitizmussal, Budapest, Szerzői kiadás, 1922;
- Vadember. [Regény], Budapest, Szerzői kiadás, 1926;
- Lecke. Elbeszélések, Budapest, Rácz, 1930;
- Bérház. Novellák, Budapest, Szerzői kiadás, 1931;
- Uccai [későbbi közlésekben: Utcai] baleset. Novellák, Budapest, Szerzői kiadás, 1933;
- Három magyar város. [Szolnok, Hódmezővásárhely, Győr], Budapest, Kosmos, [1933];
- Kiskunhalom, Budapest, Pantheon, 1934;
- Budapest nagykávéház. [Regény], Budapest, Nyugat, 1936;
- A falu álarca, Budapest, Nyugat, 1937;
- Három boltoskisasszony. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1938;
- Két fiú ült egy padon... Regény, Budapest, Szerzői kiadás [?], [1938?];
- Nagy Lajos különvéleménye. Június – Nagy Lajos különvéleménye. Augusztus – Nagy Lajos különvéleménye. Szeptember, Budapest, Szerzői kiadás, 1939;
- A fiatalúr megnősül. [Kisregény], Budapest, Irodalmi és Színházi Kft., [1941?];
- Dunaparti szerelem. [Kisregény], Budapest, Centrum, 1941;
- Ruha teszi az embert. Kisregény, Budapest, Hungária nyomda, 1942;
- A csúnya lány. [Kisregény], Budapest, Bartl, 1943;
- Fő az illuzió. [Kisregény], Budapest, Áchim, 1943;
- Ha pénz van a zsebben. [Kisregény], Budapest, Áchim, 1943;
- Hat kocka cukor. [Kisregény], Budapest, Auróra, 1943;
- Kalandos szekrény. [Kisregény], Budapest, Fabula, 1943;
- A süket asszony. [Kisregény], Budapest, Rubletczky, 1943;
- A titokzatos idegen. [Kisregény], Budapest, Áchim, 1943;
- Vilma, az uzsorás. [Kisregény], Budapest, Auróra, 1943;
- Szatírvadászat a Tölgyligetben. [Kisregény], Rubletczky, 1943;
- János, az erősebb. [Kisregény], Budapest, Stádium nyomda, [1944];
- A tanítvány. Regény, Budapest, Hungária, 1945;
- Pincenapló, Budapest, Hungária, 1945;
- A három éhenkórász. Elbeszélések, Budapest, Szikra, 1946;
- Falu. [Kisregény], Budapest, Szikra, 1946;
- Emberek, állatok. Novellák, Budapest, Budapest Irodalmi Intézet, 1947;
- Január. Elbeszélések, Budapest, Szikra, 1948;
- Farkas és bárány. Novellák, Budapest, Révai, 1948;
- A lázadó ember. Önéletrajz, Budapest, Szikra, 1949;
- Nyitott ablakok. Elbeszélések, Budapest, Révai, 1950;
- Tanyai történet. Elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1951;
- Tanyai történet. Színmű, Budapest, Népszava, 1953;
- A rémhír. Négy jelenet, Budapest, Művelt Nép, 1953;
- Új vendég érkezett. Színmű, Budapest, Népszava, 1954;
- A menekülő ember. Önéletrajz, Budapest, Művelt Nép, 1954;
- Új vendég érkezett. Színmű egy felvonásban. [A mű az 1919 május című elbeszélés drámává formált változata], Budapest, Népszava, 1954;
- Mindenható pénz. Regény. Szilágyi János jegyzetével = Új Írás, 1980. 5. szám, 74–86. o., 6. szám, 20–28. o., 7. szám, 57–68. o., 8. szám 88–97. o.;
- Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén. S. a. r.: KÓNYA Judit. Bev.: SZILÁGYI Ákos, [Budapest], Interart – Szépirodalmi, 1989;
Reprezentatív válogatások
- Válogatott művei. Vál., s. a. r., bev.: KARDOS Pál, Budapest, Szépirodalmi, (Magyar Klasszikusok), 1962;
- Válogatott művei. Vál., s. a. r.: GORDON Etel, VARGHA Kálmán, Budapest, Szépirodalmi, (Magyar Remekírók), 1973;
- Egyiptomi íródeák. [Novellák]. Vál., s. a. r.: KÓNYA Judit, Budapest, Szépirodalmi, 1979;
- Nagy Lajos. Vál., szerk., bev.: TARJÁN Tamás, Pécs, Alexandra, (Kossuth-díjas írók), 2002;
- Razzia. Válogatott novellák. Vál.: RÉZ Pál, Budapest, Noran, 2008;
Életműkiadások
Nagy Lajos művei, Budapest, Szépirodalmi, 1955–1959:
- Kiskunhalom – Három boltoskisasszony – Falu, 1955;
- Egy lány a századfordulón – A fiatalúr megnősül, 1955;
- A lázadó ember. 1883–1914, 1956;
- A menekülő ember. 1914–1934, 1956;
- Válogatott elbeszélések, 1907–1953. Vál., s. a. r.: VARGHA Kálmán. 1–3. kötet, 1956;
- Válogatott karcolatok. Vál., s. a. r., utószó: GORDON Etel, 1957;
- Vadember – A tanítvány. S. a. r., utószó: KARDOS Pál, 1959;
- Író, könyv, olvasó. Válogatott cikkek és tanulmányok. Összegyűjt., vál., s. a. r., utószó: GORDON Etel. 1–2. kötet, 1959;
Nagy Lajos művei. Összegyűjt., s. a. r. KÓNYA Judit, Budapest, Szépirodalmi, 1981–1986:
- A falu meg a város. Szociográfiai írások, 1981;
- A[!] vadember – Budapest nagykávéház – Három boltoskisasszony, 1981;
- Egy lány a századfordulón – A fiatalúr megnősül, 1982;
- Fő az illúzió. Kisregények – A tanítvány. Regény, 1982;
- A lázadó ember, 1983;
- A menekülő ember, 1984;
- Meggyalázott vágy. Elbeszélések. 1907–1920, 1985;
- Jeremiáda. Elbeszélések. 1921–1930, 1986;
|
|
|
|
|
|
NAGY Lajos (Apostag, Tabánitelek, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.): író, publicista.
Házasságon kívüli gyerek volt, anyja a Budapesten szolgáló Nagy Julianna. Származása Nagy Lajost egész életében nyomasztotta. A nagyszüleinél, tanyán nevelkedett fiú 1889-ben Budapestre került. 1893-ban az evangélikus gimnázium, 1894-ben a VIII. kerületi állami gimnázium tanulója; kitűnő diák. 1901-ben jelesen érettségizett, matematika-fizika szakos tanárnak készült, de novemberben már a jogi kar hallgatója volt. 1904-ben a horvátországi Tezerovác-Szuhopoljén a Jankovich-Bésán családnál lett házitanító; ez megrázó írói élménye. 1906-ban a darabontkormány alatt Abaújszántón szolgabíró. Jogi diplomája még nem volt, nem is szerezte meg. 1907. december 8-án megjelent Két leány című első novellája a Népszavában, 1911-ben pedig első elbeszéléskötete. 1915-ben besorozták segédszolgálatosnak, 1917-ben ideggyengesége miatt felmentették. 1918-ban üdvözölte a polgári demokratikus forradalom győzelmét. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt lelkesültségét hamar felváltotta a bukástól való rettegés, keveset írt. 1922–29-ben a Nyugat főmunkatársa volt, és baloldali lapok szerkesztője. 1927-ben és 1929-ben Bécsbe utazott. Baumgarten-díjat kapott (1932, 1935, 1938). 1934-ben Illyés Gyulával részt vett a szovjet írókongresszuson. 1935-ben házasságot kötött Szegedi Borissal. Rövid ideig kapcsolatban állt az Új Szellemi Fronttal. 1939-ben Nagy Lajos Különvélemény című folyóiratából három szám jelent meg. 1941-ben kis könyvesboltot nyitott. 1944-ben felesége életét veszély fenyegette, vidéken és Budapesten rejtőzködtek. Nagy Lajos 1945-ben belépett az MKP-ba, a Szabad Nép munkatársa lett. 1947-ben Svájcba utazott. 1948-ban az elsők közt kapott Kossuth-díjat. 1950–53-ban a dogmatikus politika mellőzte és bírálta.
Írásra a gorkiji világszemlélet és a naturalisták példája ösztönzi. Éles szemű, érzékeny megfigyelő. Korai elbeszéléseinek tárgya az életfájdalom, a nyomor, a reménytelen szerelmi vágy. Az isteni nő, A halálfej erotikus indulattól izzanak, a Memento mori! fiatalemberek kallódását festi, az Egy berlini leány a test „legfájdalmasabb kiszipolyozása” ellen emel szót, az Egy délután a Grün-irodában a kizsákmányolás és a közös emberi nyomorúság ábrázolása. Néhány parasztnovellája a szegénység, a kiszolgáltatottság elharapott jajkiáltása (Özvegy asszonyok, Tanyai történet). Átvette a naturalizmus, a szimbolizmus, a szecesszió vándormotívumait, előadásmódja tárgyszerű, kopár, a fantázia elbeszéléseiben nem versenyezhet az élménnyel. Szinte kezdettől megnyilvánul habzón szatirikus, sötét humora; dolgozott élclapoknak és a kabarénak is. Politikai és jellemkarikatúráit a Képtelen természetrajzban (1921) gyűjtötte össze. Bátor írói tette a Találkozásaim az antiszemitizmussal (1922) szerzői kiadása, benne a Farkas és bárány (= Lupus et agnus) című novellával. A rövidebb műfajok mestere, de készülődött a regényre: a Vadember (1926) részben önéletrajz. Az összegzés mégis a harmincas évek elején kiadott novellásköteteiben sikerült. Ekkortájt állt a legközelebb a munkásmozgalomhoz, de nem volt idegen tőle a Neue Sachlichkeit: az új tárgyiasság hatása, a passzív, száraz tényrögzítés sem. A szimultán- és montázstechnika felfrissítette prózáját, mely néha a költőiségig hevül (Lecke, Anya). A Lecke (1930) című kötetében szembetűnő a meg- és felszólító jelleg, az olvasóval való bensőséges kapcsolatkeresés. A Harag, a Razzia, a Kastély, a Tanya, a Január, ezek a jelszószerűen puritán című írások forradalmas indulatokat keltenek. A Bérház (1931) az idő megragadásában hoz újdonságot, s az erő, erőszak, gyávaság, hunyászkodás példáit elemzi. Az Uccai baleset (1933) „a kétezer fokos depresszió” kötete, bár benne az 1919 május a munkásforradalom parazsát szította. A Kiskunhalom (1934), szülőfalujának társadalomrajza az irodalmi szociográfia úttörő alkotása. Nagy Lajos emberi és írói magánya nyomasztó volt; művészi rangját viszont mind többen elismerték; József Attila, Bálint György nagyra becsülte. Hathetes SZU-beli utazása (1934) ellentmondásos élményeket hozott, szocializmusképe kritikusabbá, sőt cinikussá vált. A fasizmus uralomra jutása, a nemzetközi munkásmozgalom apálya, Madrid eleste elkeserítette. Nagyvárosi szociográfiája, a Budapest nagykávéház (1936) részleteiben a sajtószemle általa tökéletesített gúnyos műfaját is kamatoztatja. A 2. világháború esztendői intellektusát és idegrendszerét is megviselték, mégis termékeny korszakába lépett. Megkezdte önéletrajzát, A tanítvány (1945) című regényében sűrítve és kiteljesítve dolgozta fel házitanítóskodásának életre szóló szociális és lelki leckéjét. A Pincenaplóval (1945) új küzdelmekre készült. 1945 utáni termése egyenetlenebb, nehezen talált tárgyat, majd hallgatásra kényszerítették. Tovább finomította azonban Apostag irodalmi térképét, feljegyezve és kommentálva a változásokat (Falu, 1946). Jelentőset alkotott önéletrajzának második kötetével, A menekülő emberrel (1954), s kevéssel halála előtt az 1919 május nyomán írt Új vendég érkezett című színdarabja nemzeti színházi sikerének örvendhetett. A Csillag 1954 decemberi tematikus száma a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel búcsúzott tőle.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Tarján Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
vissza
Idegen nyelvű kiadások
Angol
- An Afternoon with Mr. Grün, Solicitor, translated by István FARKAS = Hungarian Short Stories, Budapest, Corvina, 1962, p. 281–306;
- January. Transl: Lily HALÁPY = 44 hungarian short stories, sel.: Lajos ILLÉS, pref.: C. P. SNOW, Budapest, Corvina, 1979., 115-120. o.;
Bolgár
- Priklucsenie kraj pata. Razkazi. [Elbeszélések.] [Ford.:] Georgi KRUMOV, Gencso HRISZTOZOV [és mások]. [Utószó:] Georgi KRUMOV, Szofija, Narodna kultura, (Majsztori na razkaza), 1975;
- Dnevnik ot mazeto. [Pincenapló]. [Ford.:] Borisz NIKOV, Szofija, Narodna Mladezs, (Biblioteka pobeda), 1977;
Cseh
- Jeremiáda. [Elbeszélések]. [Ford.:] Anna ROSSOVÁ, Praha, NPL, 1964;
- Denik ze sklepa. [Pincenapló]. [Ford.:] Milan NAVRATIL, Praha, Lidové naklad., (Knižnice vitezstvi), 1978;
Eszperantó
- Raziio.Trad.: Ervin Fenyvesi; El „Absurda biontologio”. Trad.: István Takács = Hungara antologio, Budapest, Corvina, 1983. 240–245.
Horvát
- Selo. [Falu]. [Ford.:] Stipe VOJNOVIĆ, Zagreb, Zora, 1950;
Lengyel
- Dziennik z piwnicy. [Pincenapló]. [Ford.:] Krystyna PISARSKA, Warszawa, Czytelnik, 1976;
Moldován
- Razai. Roman, nuvele. [Vál., ford.:], Z[inaida] BARBALAT, Kiineu, Literatura artistica, 1983. (Infraire) [A fordítás orosz nyelvű kiadás(ok) alapján készült];
Mongol
- Horgild bicsszen temdeglél. [Pincenapló]. [A fordító feltüntetése nélkül], Ulaanbaatar, Ulszün hevlelijn gazar, 1980;
Német
- Der ägyptische Schreiber. [Egyiptomi íródeák]. Erzählungen. [Ford.:] Vera THIES, Leipzig, Inselt-Verlag, (Insel-Bücherei), 1969;
- Kellertagebuch. [Pincenapló]. [Ford.:] Vera THIES, Berlin, Volk und Welt, (Bibliothek des Sieges), 1970;
- Der Schüler. [A tanítvány]. Roman. [Ford.:] Hans SKIRECKI, Berlin–Weimar, Aufbau-Verlag, 1973;
- Wenn man Geld hat... . Erzählungen. [Vál.] Lászlo ILLÉS. [Ford., utószó:] Vera THIES. Berlin–Weimar, Aufbau-Verlag, 1977;
- Mai 1919 (1919. május) = Die letzte Zigarre im „Arabischen Schimmel”. Ungarische Erzählungen, Hrsg. von Heinrich WEISSLING, aus dem Ungarischen übertr. u. mit bio-bibliographischen Angaben vers. von Heinrich WEISSLING, Leipzig, Dieterich, 1988, 301–339;
Orosz
- Novellü. [Vál., bev.:] Ibolya LIPPAI. [Ford.:] Evgenija M. TERNOVSZKAJA, Elena Boriszovna TUMARKINA [és mások], Moszkva, Goszlitizdat, 1963;
- Izbrannoje. Ucsenik. [A tanítvány.] – Dnevnik, napiszannüj v podvale. [Pincenapló.] – Rasszkazü. [Elbeszélések], [Összeáll.:] Elena Ivanovna MALÜHINA. [Bev.:] László ILLÉS. [Ford.:] Nina PODZENSZKAJA, Elena Boriszovna TUMARKINA [és mások], Moszkva, Hudozsesztvennaja Literatura, (Biblioteka vengerszkoj literaturü), 1976;
Román
- Accident de circularie. Nuvele. [Ford.:] András BENEDEK. [Bev. :] BEKE György, Bucureşti, Editor pentru Literatură Universală, 1963;
- Zoologie de buzunar. Schie. [Karcolatok]. [Ford.:] Petre BOKOR, Bucureşti, Albatros, 1971;
Szlovák
- Pivičný dennik. [Pincenapló]. [Ford.:] Erika BRÁNIKOVA, Bratislava, Smena, (Knižnica vitázstva), 1979;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Lakatos András (OSZK – Tájékoztató Osztály)
|
|
|
|
|