| |
|
| |
|
|
| |
|
MŰVEK
A Digitális Irodalmi Akadémiában
Első kiadások:
- Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár. Tanulmány, Budapest, Sylvester Irodalmi Intézet, 1935;
- Éjszakák. Versek, Budapest, Mikes Kelemen Akadémia, 1936;
- Kincskeresők. Regény, Budapest, Franklin-Társulat, 1937;
- Medárdus. Regény, Budapest, Franklin-Társulat, 1938;
- Új évezred felé. Versek, Budapest, Cserépfalvi, 1939;
- Zugliget. Regény, Budapest, Franklin, 1940;
- Mérföldek, esztendők. Versek, Budapest, Franklin-Társulat, 1943;
- A házsongárdi föld. Kisregények, Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1943;
- Angalit és a remeték. Verses dráma, Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1944;
- Minden mulandó. Elbeszélések, Marosvásárhely, Bolyai cop., 1946;
- A halászok és a halál. Regényes vallomások, Kolozsvár, Józsa, 1947;
- Felséges barátom. Kisregény, Budapest, Magvető, 1955;
- Csunyinka álma. Verses mese, Budapest, Ifjúsági, 1955;
- A csodálatos utazás. Meseátdolgozás, Budapest, Ifjúsági, 1956;
- Tilalmas kert. Válogatott és új versek, Budapest, Magvető, 1957;
- A fekete vitorlás. Regény, Budapest, Magvető, 1957;
- Bécsi bolondjárás. Regény, Budapest, Magvető, 1963;
- Lidérc-űző. Versek, Budapest, Magvető, 1964;
- Mátyás király juhásza. Verses mesejáték, Pozsony, Diliza, 1968;
- Őrjöngő ősz. Versek és színmű, Budapest, Magvető, 1968;
- Csillagtoronyban. Összegyűjtött versek, Budapest, Szépirodalmi, 1969;
- Szélördög. Bácskai népmesék. (Penavin Olga gyűjtése nyomán), Budapest – Újvidék, Móra – Forum, 1971;
- Az álom útja. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1972;
- Isten madara. Elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1973;
- Szögkirály. Cigány mese-feldolgozások, Budapest, Móra, 1973;
- Az idősárkányhoz. Régi és új versek, Budapest, Szépirodalmi, 1975;
- Minden csak jelenés. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1977;
- Csodamalom a Küküllőn. Verses mesék, Budapest, Móra, 1978;
- Angyalfia. Elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1978;
- Őszvégi intelem. Versek, Békéscsaba, Békéscsabai Megyei Könyvtár, (Poesis Hungarica), 1979;
- Évtizedek hatalma. Versek, Budapest, Magvető – Szépirodalmi, 1979;
- A három törpe. Bolgár népmese-átdolgozások, Budapest, Móra, 1979, (1982);
- A Bárány Vére. Esszék, útijegyzetek, Budapest, Szépirodalmi, 1981;
- Édes teher. Kisregény és elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1982;
- Az utolsó szó keresése. Költemény, Kass János rézkarcaival, [bibliofil kiadás], Budapest, Helikon, 1985;
Gyűjtményes kiadások:
- Az utolsó szál liliomhoz. Válogatott versek 1931–1981, Budapest, Szépirodalmi, 1983;
- Oroszlánok Aquincumban. Színművek, verses játékok. [Az utolsó ítélet – Angalit és a remeték – Fejedelmi vendég avagy Zrínyi Fogarasban – Sárkányhalál Csomaszentgyörgyfalván – Oroszlánok Aquincumban], szerk., utószó: ABLONCZY László, Budapest, Magvető, 1984;
- Jékely Zoltán összegyűjtött versei, Budapest, Magvető, 1985 (1988);
- Jékely Zoltán összegyűjtött novellái, összegyűjtötte, s. a. r., utószó: GYŐRI János, Budapest, Magvető, 1986;
- Sorsvállalás. Esszék, tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1986;
- Elefánt-szerelem. Válogatott versek, Budapest, Móra, (Kozmosz Könyvek), 1988;
- Kirepül a madárka. Négy regény, Budapest, Szépirodalmi, 1989;
- Jékely Zoltán válogatott versei, Budapest, Unikornis, 1997;
- Rigótemetés. Válogatott versek, Kolozsvár, Kriterion, 1998;
- Két kard keresztben. Elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1993;
- Jékely Zoltán válogatott versei, szerk.: LATOR László, Budapest, Unikornis, (A Magyar Költészet Kincsestára 56.), 1997;
- Az én országom. In memoriam Jékely Zoltán, vál., szerk., összeállította: LATOR László, Budapest, Nap, (In memoriam), 2002;
- Jékely Zoltán válogatott versei, Budapest, Holnap, 2008;
- Jékely Zoltán válogatott versei, összeállította: TANDORI Dezső, Budapest, Palatinus, 2008;
Levelezése:
- KISS Tamás: Egy készülő nemzedék. Jékely Zoltán levelei Kiss Tamáshoz = Életünk, 1976, 1. szám, 56–59. o.;
- JÉKELY Zoltán levelei 1935–1948. l. Közli: TAKÁTS Gyula. [Nyolc levél Takáts Gyulának, 1935–1936] = Somogy 1983, 6. szám, 19–25. o.;
- TAKÁTS Gyula: Jékely Zoltán levelei. [Huszonhárom levél Takáts Gyulának, 1935–1948] = Uő: Helyét kereső nemzedék. Költők levelei 1934–1949, Budapest, Magvető, 1984, 101–128. o.;
- JÉKELY Zoltán leveleiből. Közli ROLLA Margit = Confessio 1987, 2. szám, 110–115. o.;
- WEÖRES Sándor huszonkét levele Jékely Zoltánnak. 1935–1947, közreadja: DOMOKOS Mátyás = Holmi, 6., 1994, 7. szám, 1034–1051. o.;
Emlékezés:
- Pályám emlékezete. Verseink emléke = Új Írás, 1979, 9. szám, 119–128. o.;
- Hadak útja – tündérasszony vászna. Mezítláb, viperák között. Egy vers s egy élmény összefüggéséről = Forrás, 1983, 10. szám, 38–42. o.;
Interjú, beszélgetés:
- LUKÁCSY András: Beszélgetés Jékely Zoltánnal = Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, szerk.: ERKI Edit, Budapest, Gondolat, 1971, 242–249. o.;
- BEKE György: Jékely Zoltán válaszol munkatársunk kérdéseire Arghezi és Blaga hatásáról magyar kortársak költészetére, fiatal román költőkről, „apa-fiú viszonyáról” Áprily Lajossal a költészetében és a műfordításban = A Hét, 1972, 9. szám, 7. o.;
- GARAI Gábor: Írószobám. Beszélgetés Jékely Zoltánnal = Kortárs, 1977, 6. szám, 930–939. o.;
- ÓDOR László: Beszélgetés Jékely Zoltánnal erdélyi költő-elődökről, költőtársakról = Forrás, 1979, 3. szám, 16–19. o.;
- GARAI Gábor: Jékely Zoltán = Uő: Meghitt beszélgetések, Budapest, Kozmosz, 1980, 75–95. o.;
|
|
| |
|
|
|
|
JÉKELY Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 19.): költő, író, műfordító.
Áprily Lajos fia. Nagyenyeden, 1916-tól a kolozsvári református kollégiumban, 1929-től, családjának Budapestre költözése után a budapesti református gimnáziumban tanult, 1931-ben érettségizett.1931–35-ben az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen magyar-francia-művészettörténet szakon végzett. 1935–41-ben az OSZK munkatársa. 1937-ben Olaszországba és Párizsba utazott, 1939–40-ben római ösztöndíjas volt. 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941 tavaszán Kolozsvárra költözött, az egyetemi könyvtár munkatársa lett. 1942-ben házasságot kötött Jancsó Adrienne-nel. 1942 nyarán részt vett a marosvécsi írótalálkozón, tagja lett a Termés szerkesztőségének. 1944–46-ban a Magyar Népi Szövetség hivatalos lapjának, a Világosságnak munkatársa. 1946 augusztusában Budapestre költözött, és 1954-ig az OSZK hírlaptárában dolgozott. 1948-ban a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Már kiszedett Álom című verseskötetét betiltották. Az ötvenes években kizárták az írószövetségből, műfordításból élt. 1956-ban helyreállították írószövetségi tagságát, 1957-ben megjelenhettek válogatott versei. 1970-ben és 1979-ben József Attila-díjat kapott.
A Nyugat „harmadik” költői nemzedékéhez tartozott. Korai költészete az elmúlás félelméről, a mulandóság szorongató élményéről beszél (Csontjaimhoz), ezt a természet eleven világa és a szerelem ellensúlyozza; verseiben az életöröm is megjelenik (Szép nyári zenekar). Érzékletes képekben idézi föl a főváros, főként Buda: a Városmajor, Zugliget hangulatát (Éjfél Budán, Téli éjszakák), az erdélyi városok és tájak emlékét, élményvilágát (Nagyvakáció az enyedi kollégiumban, Kalotaszegi elégia). Lírája elégikus, Krúdy Gyula „ködlovagjainak” életérzését fejezi ki (Rezeda Kázmér búcsúja). Ihletője az emlék és az álom, de gondolati síkon is megküzd szorongató élményeivel: az erdélyi magyarság tragikus történetével (A marosszentimrei templomban) és azzal a nyugtalansággal, amelyet a törékeny emberi élet és a végtelen univerzum összehasonlítása okoz (Csillagtoronyban).). A „nyugatos” líra és az erdélyi magyar költészet hagyományait követi, hat rá a modern francia költészet is, költői nyelvében a zenei hatásoknak van szerepe. Regényeiben nosztalgikus érzéssel idézi föl ifjúsága erdélyi és budai emlékeit. Kolozsvárra költözve költészete derűsebbé válik, mégis egyre inkább átéli a háború rettenetét (Seol ellen).
A 40-es évek végén bontakozik ki elmélkedő hajlama: archaikus, primitív mítoszokat idézve mutatja föl az emberi lét veszélyeztetettségét (Ehnaton álma, Az utolsó szó keresése,Múzeumlátogatás). Tragikus költeményekben fejezi ki kétségbeesését az emberi élet törékenysége miatt (Madár-apokalipszis). Sötét színekkel festi a történelmet (Középkori fametszet), nosztalgikus hangon idézi föl a múltat (A budai Kapisztrán-toronyhoz), elégiákban számol be külföldi élményeiről is (Egy prágai szoborhoz; Emléksorok a milánói dóm falán). Élete végén mind fájdalmasabban vet számot az erdélyi magyarság sorsával.
Kiváló műfordító, Dante, Racine, Shakespeare, valamint francia, olasz, német és román költők műveit tolmácsolja. Lefordította Goethe Faustjának első részét, szerepet vállalt Széchenyi István német nyelvű naplóinak fordításában.
Regényeiben kalandosan romantikus eseményeket beszél el (A halászok és a halál, 1947; Fekete vitorlás, 1958), ironikus történeteket ad elő (Felséges barátom, 1955; Bécsi bolondjárás, 1963). Angalit és a remeték (1944) című színpadi játéka ironikus tündérkomédia, Fejedelmi vendég (1968) és A bíboros (1969) című drámái az erdélyi történelem eseményeit idézik föl. Esszéiben és tanulmányaiban erdélyi írókról és saját kortársairól rajzol költői színekben gazdag képet.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Pomogáts Béla szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
vissza
Idegen nyelvű kiadások:
Fontosabb műfordítások:
- Johann Wolfgang GOETHE: Ős-Faust, előszó: KOSZÓ János, Kolozsvár, Jakab, [1942]. Ill.: LIEZEN-MAYER Sándor, ZICHY Mihály, utószó: HARGITAI György, Budapest, Kossuth, 1995;
- Giuseppe GARRETTO: Fájdalom földje, Szicília, Budapest, Szépirodalmi, 1953;
- Mark TWAIN: Koldus és királyfi, Budapest, Athenaeum, 1955. Ill.: WÜRTZ Ádám, Bukarest, Ifjúsági Kiadó, [1955]. Utószó: SZÁSZ Imre, ill.: WÜRTZ Ádám, Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1957. Ill.: KONDOR Lajos, Budapest, Szépirodalmi, 1957. Ill.: WÜRTZ Ádám, Novi Sad, Forum, 1959. Utószó: VICTOR János, ill.: WÜRTZ Ádám, Budapest, Móra Kiadó, 1962. Ill.: KASS János, Budapest, Móra, 1970, 1974, 1978. Negyedik kiadás: 1984, 1993. Ill.: PLUGOR Sándor, Bukarest, Kriterion, 1990, 1991. Budapest, HHH, [1991. Budapest, Holnap, 1996, 1998, 1999, 2006, 2008. Budapest, Könyvkuckó, [1997]. Budapest, Multipressz 2000. Budapest, Diáktéka, 2000. Budapest, Holnap, 2002;
- Mihai EMINESCU: Bolond Kalin, Bukarest, Ifjúsági Kiadó, 1955;
- ISPIRESCU: A hegyitündér. Román népmesék, ill.: LÁSZLÓ Gyula, Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1955;
- Rudyard KIPLING Az elefántkölykök, ill.: SZÁVAY Edith, Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956. Mesék, SZÁSZ Imre fordításai is, ill.: RÉBER László, Budapest, Móra Kiadó, 1963. Ill.: KRENNER István, Budapest, Móra, 1983. Szász Imre fordításai is, ill.: SAJDIK Ferenc, Budapest, Holnap, 2000;
- Thomas MANN: A kiválasztott, bev.: SZABÓ Ede, jegyzetek: SZABÓ-FROREICH Antal, Budapest, Magvető, 1957 [!1958], 1959. Budapest, Európa, 1962. [Fordította, jegyzetek], ill.: KONDOR Lajos, Budapest, Magyar Helikon, Európa, 1965. Budapest, Szépirodalmi, 1978. Ill.: KASS János, Budapest–Bratislava, Magyar Helikon–Madách, 1980. Szeged, Szukits, 1996. Budapest, Gabo, 2007; Budapest, Magyar Könyvklub, 2001;
- Wilhelm HAUFF legszebb meséi. [RÓNAY György, SZINNAI Tivadar fordításai átdolgozásai is], ill.: HEINZELMANN Emma, Budapest, Móra, 1959. Negyedik felújított kiadás, [1979];
- Johann Wolfgang GOETHE: Faust, Budapest, Magyar Helikon, Helikon klasszikusok, 1959. CSORBA Győzővel, jegyzetek: WALKÓ György, Budapest, Magyar Helikon, 1961. KÁLNOKY Lászlóval, 1967. Budapest, Európa, A világirodalom klasszikusai, 1964.
- KÁLNOKY Lászlóval, 1967. 1974. Első rész: 1979. Budapest, Magyar Helikon, Európa, 1971. KÁLNOKY László is. Jegyzetek: BÓDI László, Budapest, Európa, 1992, 1995, 1996, 2001, 2004, 2006;
- Keresztút. Válogatott műfordítások, Budapest, Európa, 1959;
- Eugen JEBELEANU: Hirosima mosolya. [Válogatott versek], szerk.: JÉKELY Zoltán, bevezető: HEGEDÜS Géza, Budapest, Magvető, 1960;
- Arab költők a pogánykortól napjainkig. [MOLNÁR Imrével, VARSÁGH Jánossal], vál., nyersfordítás, bevezető, jegyzetek: GERMANUS Gyula, Budapest, Magyar Helikon, 1961;
- Friedrich SCHILLER: Balladái. [Másokkal], jegyz.: SZABÓ Ede, ill.: Max SCHWIMMER, Budapest, Magyar Helikon, 1962;
- Jean de La FONTAINE: A szerelmes kurtizán. Válogatott széphistóriák, BABITS Mihály, RÓNAY György fordításai is, vál., jegyz.: RÓNAY György, ill.: GYŐRY Miklós, Budapest, Magyar Helikon, 1963. A felszarvazott férj. Válogatott széphistóriák, válogatás jegyzetek: RÓNAY György, ford.: JÉKELY Zoltán, RÓNAY György, Pécs, Halász, [2000];
- Giovanni Boccaccio: Művei. [Más műfordítókkal], szerk.: KARDOS Tibor, RÓZSA Zoltán, utószó: jegyzetek: RÓZSA Zoltán, Budapest, Helikon, 1964. FÜSI Józseffel, Budapest, Európa, 1975.
Alfred JARRY: Übü király avagy: komédia. A lengyelek, ill.: KONDOR Béla, Budapest, Európa, [1966]. Két Übü-dráma, utószó: BAJOMI LÁZÁR Endre, ill.: Alfred JARRY, Budapest, Európa, 1978. A láncra vert Übü. [Rémbohózat], rend.: PAÁL István, Szolnok, Szigligeti Színház, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1979. Az Übük, összeáll. és szerk.: JÁKFALVI Magdolna, ford.: JÉKELY Zoltán, JÁKFALVI Magdolna, versrészletek: KAPPANYOS András, Budapest, Orpheusz, Fekete Sas, [1997];
- Jacques BOREL: Rajongás. [Regény], bevezető: BAJOMI Lázár Endre, Budapest, Magvető, 1968;
- Victor EFTIMIU: Bécsi szerelem. A viaszszárnyú arkangyal. [Regény], Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1968;
- Giovanni BOCCACCIO: Dekameron, ford.: RÉVAY József, [Versfordítások], Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1968. Ill.: SZÁNTÓ Piroska, 6. kiadás, Budapest, Európa, 1968. Ill.: SZÁNTÓ Piroska, Budapest, Magyar Helikon, Európa, 1972. 11. kiad. Budapest–Bratislava, Európa–Madách, 1985;
- Edmond de GONCOURT: A Zemganno testvérek. Regény, Budapest, Szépirodalmi, 1969;
- Alexandre DUMAS: Húsz év múlva, 2. kiad.: Budapest, Európa, 1970. Budapest–Bratislava, Európa–Madách, 1974. [A három testőr folytatása], Budapest–Bukarest, Európa–Kriterion, 1987.
- Mihai EMINESCU: Szegény Dionis. Prózai írások, ford.: SZAMOSI István, JÉKELY Zoltán, Bukarest, Kriterion, 1975.
- SHAKESPEARE: A makrancos hölgy, utószó: TAKÁCS Ferenc, Budapest, Európa, William Shakespeare drámái, 1982;
- Guillaume Apollinaire versei: Epithalamos = Guillaume APOLLINAIRE versei, Budapest, Európa, 1993;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Vasbányai Ferenc (OSZK – Humántudományi Bibliográfiai Osztály) |
|
|
|
|
|
|
