BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

MŰVEK


A MEK állományában: művei

VÁLOGATOTT ÉS SZERKESZTETT BIBLIOGRÁFIA

- a szerkesztés folyamatban -

 

 

 
ALKOTÓK - HARSÁNYI ZSOLT

HARSÁNYI Zsolt (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, 1943. november 29.): író, újságíró, műfordító.

Kolozsvárt volt bölcsészhallgató. 1910-ben Incze Sándorral megalapította a Színházi Hét című lapot, amely nevét később Színházi Életre változtatta. Az Új Idők, a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap munkatársa. A Kisfaludy és Petőfi Társaság tagja, a magyar PEN Klub főtitkára volt. Számos életrajzi regényt írt, így Petőfiről (Az üstökös, 1–2, 1932), Madáchról (Ember küzdj., 1–3, 1932), a költő Zrínyiről (Szólalj, szólalj virrasztó!, 1–2, 1934), Munkácsyról (Ecce homo, 1–4, 1934), Lisztről (Magyar rapszódia, 1–4, 1936, 1986), Mátyás királyról (Mathias rex, 1936, 1985), Galileiről (És mégis mozog a föld, 1–3, 1937). Művei saját korában a legolvasottabbak közé tartoztak. Elsősorban érdekességre törekedett, társadalmi problémák nem foglalkoztatták. Sok színdarabját adták sikerrel, két Mikszáth-regény színpadi átdolgozását is (A Noszty-fiú esete Tóth Marival, 1928; A vén gazember, 1935), amelyek azonban a nagy palóc társadalomkritikáját eltompították. Paulini Bélával közösen írták Kodály Zoltán Háry János című dalművének szövegét (1926). Lefordította több opera szövegkönyvét, továbbá Byron Childe Haroldját és Horatius Ars poeticáját.

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Vértesy Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)