HARSÁNYI Zsolt (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, 1943. november 29.): író, újságíró, műfordító.
Kolozsvárt volt bölcsészhallgató. 1910-ben Incze Sándorral megalapította a Színházi Hét című lapot, amely nevét később Színházi Életre változtatta. Az Új Idők, a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap munkatársa. A Kisfaludy és Petőfi Társaság tagja, a magyar PEN Klub főtitkára volt. Számos életrajzi regényt írt, így Petőfiről (Az üstökös, 1–2, 1932), Madáchról (Ember küzdj., 1–3, 1932), a költő Zrínyiről (Szólalj, szólalj virrasztó!, 1–2, 1934), Munkácsyról (Ecce homo, 1–4, 1934), Lisztről (Magyar rapszódia, 1–4, 1936, 1986), Mátyás királyról (Mathias rex, 1936, 1985), Galileiről (És mégis mozog a föld, 1–3, 1937). Művei saját korában a legolvasottabbak közé tartoztak. Elsősorban érdekességre törekedett, társadalmi problémák nem foglalkoztatták. Sok színdarabját adták sikerrel, két Mikszáth-regény színpadi átdolgozását is (A Noszty-fiú esete Tóth Marival, 1928; A vén gazember, 1935), amelyek azonban a nagy palóc társadalomkritikáját eltompították. Paulini Bélával közösen írták Kodály Zoltán Háry János című dalművének szövegét (1926). Lefordította több opera szövegkönyvét, továbbá Byron Childe Haroldját és Horatius Ars poeticáját.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Vértesy Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)
|
|