| |
|
| |
 |
|
|
|
MŰVEK
- A Falu Jegyzőjéről, Budapest, Klny. az Egyetemes Philológiai Közlönyből, 1937;
- A mai francia regény, Budapest, Franklin, 1937;
- Gyergyai Albert 50 francia regényről mesél, Budapest, Káldor, Mit olvassunk?, 1946;
- Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban – L’art français an Musée des Beaux-Arts Hongrois, Budapest, A „Budapest” könyvtára 15., 1948;
- Klasszikusok, Budapest, Akadémiai, 1958., Klny a Filológiai Közlönyből, 521–532;
- Klasszikusok, Budapest, Szépirodalmi, 1962;
- Kortársak. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1965;
- A Nyugat árnyékában. Tanulmányok, arcképek, emlékezések, kritikák, Budapest, Szépirodalmi, Kultúra és tudomány, 1968;
- Anyám meg a falu, Budapest, Szépirodalmi, 1972;
- Ősz és tél között. Versek és műfordítások, Budapest, Szépirodalmi, 1974;
- Dorottya Visegrádon. [Elbeszélő költ.], Budapest, Szépirodalmi, 1975;
- Késői tallózás, Budapest, Szépirodalmi, 1975, [Tanulmányok, arcképek, esszék, kritikák], Fapadoskönyv, 2011.;
- (esszék) A faluból a városig – Háború után. Napló, Budapest, Szépirodalmi, 1979;
- Védelem az esszé ügyében. Tanulmányok, emlékezések, kritikák, s. a. r.: SZÁVAI János, Budapest, Szépirodalmi, 1984, Budapest, Fapadoskönyv, 2011.;
- A várostól a világig, s. a. r.: SZÁVAI János, Budapest, Szépirodalmi, 1986;
Szerkesztések:
- Mai francia dekameron, ford., bev., tanulmány, életrajzok: GYERGYAI Albert, Budapest, Nyugat, Mai külföldi dekameron, 1935;
- A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopédisták műveiből, szerk., bev., jegyz.: GYERGYAI Albert, Budapest, Művelt Nép, 1954;
Vallomás:
- Gyergyai Albert: Tanúság és tanulság = Vallomások a Nyugatról, s. a. r.: RÓNAY László, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum – NPI, 1971, 27–49;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Vasbányai Ferenc (OSZK – Humántudományi Bibliográfiai Osztály) |
|
| |
|
|
|
| ALKOTÓK -
GYERGYAI ALBERT |
|
|
GYERGYAI Albert ; családi nevén Szegő (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.): irodalomtörténész, műfordító, író.
A kaposvári főgimnáziumban érettségizett. 1911-ben a bp.-i egyetemen magyar–német–francia szakra iratkozott be. Eötvös-kollégista volt. 1914 őszén ösztöndíjjal Párizsba utazott. Az 1. világháború kitörése után Bretagne-ba, majd Normandiába internálták. Később a lausanne-i egyetemen tanult. 1919 áprilisában visszatért Budapestre. Lukács György húgánál házitanítóskodott. 1926–1942 között kereskedelmi iskolában tanított, egyidejűleg 1926-tól 1938-ig az Eötvös-kollégium franciatanára volt. Kétszer behívták munkaszolgálatra, de sikerült megszöknie; a csillagos házból is elmenekült: Szávai János bújtatta. Gyergyai Albert 1945-től Genfben kulturális attasé volt. 1950-től az ELTÉ-n modern francia irodalmat adott elő. 1970-ben ment nyugdíjba. A Nagyvilág főmunkatársa volt. Az irodalomtudomány doktora (1957). 1937-ben megkapta a francia becsületrendet. Díjai: Baumgarten-díj (1933, 1937, 1946), Állami-díj (1970), Füst Milán-jutalom (1976).
Írónak készült. Novelláit és verseit nem kísérte figyelem. Az 1920-as években a Nyugatban megjelent első tanulmányai után Osvát és Babits vette pártfogásába. A két világháború között a legjelesebb francia írókat Gyergyai Albert esszéi, kiváló fordításai vezették be a magyar irodalmi köztudatba. Fordította pl. Aragon, Balzac, Camus, Claudel, Cocteau, Duras, Flaubert, France, Gide, La Fontaine, Mérimée, Proust, Rolland, Voltaire műveit; számos magyar és francia regény és verseskötet elé írt bevezetőt.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Gajdó Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
|
|
|
|
|
|
|
