BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

MŰVEK

Bibliográfia:

  • JUHÁSZ Izabella: Gulyás Pál, Debrecen Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, 1971. (Tiszántúli személyi bibliográfiák);

Műveinek első kiadásai:

  • Testvéri gályák. Versek, Nyíregyháza, Jóba ny., 1923. [JUHÁSZ Géza verseivel közös kötetben];
  • Misztikus ünnepi asztal. Versek, Budapest, Egyetemi ny., 1928.;
  • Tékozló. Versek, Debrecen, Nagy Károly és Társa, 1934.;
  • Út a Kalevalához. Tanulmány, Debrecen, Ady Társaság, 1937. (Új írók);
  • A legelső Csokonai-életrajz. Domby Márton Csokonai-tanulmánya 1817-ben. Tanulmány, Budapest – Debrecen, Ady Társaság, 1940.;
  • Homéros 1936-ban. Tanulmány, Budapest – Debrecen – Pécs, Ady Társaság, 1940. (Magyar éjszakák);
  • Költők sorsa Debrecenben. Tanulmány, Debrecen–Kassa, Ady Társaság, 1940. (Magyar éjszakák);
  • Az Alföld csendjében. Versek, Budapest, Magyar Élet, 1942.;

Reprezentatív válogatások:

  • Válogatott versei. Vál., s. a. r., utószó: GULYÁS Klára. Bev.: HUBAY Miklós, Budapest, Szépirodalmi, 1957.;
  • Válogatott versei. Vál.: FODOR András. Bev.: NÉMETH László, Budapest, Kozmosz [Móra], 1971. (A magyar irodalom gyöngyszemei);
  • A viharzó diófa. Válogatott versek és műfordítások. Vál.: PARANCS János, Budapest, Magvető, 1984.;
  • Nyugaton át Kelet felé. Tanulmányok. Összeáll.: GULYÁS Klára, LISZTÓCZKY László, Budapest, Kráter, 1993. (Teleszkóp);

Levélközlés, levelezéskötetek

  • Adj Ideákat az időnek! KERÉNYI Károly és GULYÁS Pál barátságának dokumentumai. Közread., előszó: LISZTÓCZKY László, Budapest, Kráter, 1989.;
  • Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése. S. a. r.: GULYÁS Klára, G. MERVA Mária. Utószó: GULYÁS Klára, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1989.;
  • „...ha a szándék és a lélek elegendő...”. Gulyás Pál és Illyés Gyula levelezése, 1931–1944. Közread.: ILLYÉS Mária, GULYÁS Klára = Hitel, 1997. 11. és 12. szám. 75–86. és 35–47. o.;

Műveinek idegen nyelvű kiadásai

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Lakatos András (OSZK – Tájékoztató Osztály)

 

 

 
ALKOTÓK - GULYÁS PÁL

GULYÁS Pál (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 13.): költő. Gulyás István fia.

Fél szemén hályoggal született, s ez visszahúzódóvá tette. A debreceni református kollégiumban tanult, osztálytársa volt Szabó Lőrinc, Bay Zoltán, Törő Imre. 1918-ban érettségizett. 1919-ben katonának jelentkezett, hogy a román betörés ellen harcolhasson, de gyenge testalkata miatt eltanácsolták. 1924-ben magyar-német szakos tanári vizsgát tett, 1925-ben bölcsészdoktori címet szerzett Debrecenben. 1921–22-ben Évaklapusztán Balásházy István fia mellett nevelősködött, 1923-ban a nyíregyházi felsőkereskedelmi iskola helyettes tanára lett, 1924-ben Hajdúböszörményben, 1925-ben a kiskunhalasi református gimnáziumban, 1926-ban a debreceni iparostanonc-iskolában tanított. 1923-ban sógorával, Juhász Gézával Testvérgályák címmel Nyíregyházán jelentetett meg verseskötetét. 1927-ben barátaival megalapította az Alkotás című folyóiratot, ugyanebben az évben Juhász Gézával, Kardos Lászlóval, Kardos Pállal, Thury Leventével, Gulyás Szabó Kálmánnal megszervezte az Ady Társaságot, és az irodalmi szakosztály elnöke lett. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán Juhász Gézával együtt első díjat kapott. 1929-ben verssel üdvözölte Babits Mihály debreceni látogatását. Babits azonban idegenkedett tőle. 1931-ben az Ady Társaság nevében meghívta a szerveződő népi mozgalom néhány íróját, barátságot kötött Németh Lászlóval, akinek nézetei nagy hatással voltak rá. 1934-ben részt vett a Válasz megalapításában, ő volt a lap első felelős szerkesztője (1934–1935). 1938-ban Jelleg címmel folyóiratot kívánt alapítani, sikertelenül. Kapcsolatba került Kerényi Károly Sziget című folyóiratával.

A világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul is olvasott Gulyás Pál. Korai költészetére a német líra és a Nyugat költői hatottak, filozófiai érdeklődése is megmutatkozik verseiben. Nagy hatást gyakorolt rá Spengler krizeológiai történelemszemlélete. A debreceni költői hagyományok nyomán ő is a természethez fordult; ember és természet egységét hirdetve alakította ki panteista életbölcseletét. A harmincas években a népi mozgalom poétikai törekvéseit követte, megszólaltatta a néphagyományokat. Formavilágában a népköltészeti hagyományokat követte. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Szembefordult a fővárosi irodalmi élettel (Budapest Kolumbuszaihoz), ám hamarosan egyedül maradt, önironikus versekben mutatta be a népi mozgalomban betöltött szerepét (Rontó Pál fejfájára). Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt). Elutasította a német és olasz külpolitikai orientációt (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas). A valósággal az ideákat állította szembe (Schiller köszöntő), s a mítoszokban találta meg a mindenség, a történelem és a kultúra magyarázatát (A mythosok határán). Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté költészete. Sorra tanulmányozta a görög mitológiát, a Nibelung-éneket, a Védákat, az Edda-dalokat, végül a finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek igazodnia kellene. Út a Kalevalához (Vál 1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében „egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben” található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a 20. század szellemi válságát. Ezt a népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar. irodalmától. A Kalevalára épülő modell érvényesülését fedezte fel Debrecen kulturális hagyományaiban; verseiben a „ebreceniség” eszméje kap kifejezést (Debrecen, ó-kikötő). Különösen a német, az ófelnémet és a román költészetet tolmácsolta.

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Pomogáts Béla szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)