BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

 

MŰVEK

  • Adatok a Petőfi kultuszhoz, Kézdivásárhely, 1909;
  • Álarcok. Színjáték, Wien, Pegazus, 1922;
  • Amor és Psyche. Regény, Budapest, Kultúra, 1925. (Magyar regényírók);
  • Anno Domini 2000, Budapest, Cobden Szöv. Kiad., 1930. (Cobden-könyvtár 50.)
    Arabella Elbeszélések, vál. és szerk.: SZABÓ Ferenc, Budapest, Szépirodalmi, 1975. (Kiskönyvtár);
  • A bazini zsidók. Regény, Budapest, Pegazus, 1921. További kiadás: UNGVÁRI Tamás utószavával, Budapest, Múlt és Jövő K., 1999;
  • Budapestiek. Elbeszélések, Budapest, Atheneum, 1917;
  • A ciklámen és más novellák, Budapest, Singer és Wolfner, 1914;
  • A családi tűzhely. Három egyfelvonásos: Vali pályát választ – A vőlegény – A nagymama, Budapest, Nyugat, 1910;
  • A császár és más férfiak. Novellák, Budapest, Politzer, 1911. (Modern könyvtár 70.) (Magyar elbeszélők 1.);
  • A diadalmas asszony. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1916. (Milliók könyve 21.);
  • Don Juan három éjszakája. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1917.;
  • Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1909. (Magyar könyvtár 549.);
  • Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1918 k. (Magyar könyvtár);
  • Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1928. (Magyar könyvtár 1108.);
  • Az élet arénája. Huszonöt elbeszélés, Budapest, Pantheon, 1926. (A regény mesterei);
  • 1913. Történelmi színmű, Budapest, Singer és Wolfner, 1914;
  • A fekete ostor és más novellák, Budapest, Singer és Wolfner, 1911;
  • Férfiak. Drámai játék, Budapest, Lampel, 1909;
  • Francia négyes. Komédia, Budapest, Légrády, 1919;
  • Gábor és Brigitta. Vígjáték 1 felvonásban, A Színházi Élet, 1918. 19. sz. melléklete;
  • A Gálszécsy család. Regény, Budapest, Érdekes Újság, 1917. (Legjobb könyvek 3.);
  • Glória és más novellák, Budapest, Atheneum, 1911. (Atheneum könyvtár 2.);
  • A háború. Drámavázlat, Budapest, Atheneum, 1913. (Modern könyvtár 222–224.);
  • A halál szemüvegén át..., Hódmezővásárhely, 1937;
  • A haldokló ország. Elbeszélések, háborús élmények, Budapest, Légrády, 1918;
  • Harminc novella, Budapest, Atheneum, 1906;
  • Házasság. Regény, Budapest, Pantheon, 1926. (A regény mesterei);
  • Hotel Imperial. Színmű. Második kiadás, Budapest, Légrády, 1917;
  • Hotel Imperial. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1927;
  • Huszonegy novella, Budapest, Deutsch Zs., 1908;
  • A jövő országútján. Hat újságcikk, Budapest, Atheneum, 1912. (Modern könyvtár 183.);
  • Kacérság iskolája. Regény, Budapest, Pantheon, 1928. (A regény mesterei);
  • A kezdet és a vég. BÍRÓ Lajos vezércikkei. 1914–1918, Budapest, Világ, 1918;
  • Kis drámák, Budapest, Politzer, 1910. (Modern könyvtár 13.);
  • Kis drámák 2., Budapest, Atheneum, 1911. (Modern könyvtár 13.), (Magyar színművek 2.);
  • Kunszállási emberek. Novellák, Budapest Singer és Wolfner, 1912;
  • Lilla. Egyfelvonásos és elbeszélések, Budapest, Singer és Wolfner, 1917;
  • Marie és más asszonyok. BÍRÓ Lajos új novellái, Budapest, Singer és Wolfner, 1910.; 2. kiadás: 1918;
  • Mariska vagy a házasságtörés iskolája. Színjáték 6 felvonásban, A Színházi Élet, 1925. 19. sz. melléklete;
  • A mélység lakói. Regény, Budapest, Légrády, 1917. Második kiadás: 1918;
  • A Molitor-ház. Detektívregény, Budapest, Légrády, 1918. További kiadások: Singer és Wolfner, 1930, 1931. HEGEDŰS Géza utószavával, Bratislava – Budapest, Madách Kiadó – Szépirodalmi, 1970. Szöveggondozás és utószó: STAUDER Mária, Budapest, Unikornis, 1999. (A magyar próza klasszikusai);
  • Nyári zivatar. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1911. Második kiadás: Singer és Wolfner, 1922. (Koronás regények 36.);
  • A primadonna. Novellák, Budapest, Mozgó Könyvtár váll., 1909. (Mozgó könyvtár 29.);
  • A rablólovag. Színjáték, Budapest, Singer és Wolfner, 1912;
  • A sajtó, Budapest, Politzer, 1911.(Korunk mozgatói 1.), (Modern könyvtár 45.);
  • A sajtó lélektanához, Budapest, Deutsch, 1908. (A Huszadik Század Könyvtára 31.);
  • Sárga liliom. Vidéki történet 3 felvonásban, Budapest, Singer és Wolfner, 1913;
  • Sárga liliom. Ködben égő bánat három zenés részben. BÍRÓ Lajos után MOHÁCSI István és MOHÁCSI János, Budapest, Nemzeti Színház, Palatinus, 2005. (Nemzeti Színház színműtár);
  • Sárgarigó. A fehér terraszok és más elbeszélések, Budapest, Légrády, 1918;
  • A Serpolette. Regény, Budapest, Atheneum, 1914;
  • A szentlélek lovagja. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1914;
  • A szerelem iskolája. Elbeszélés, Wien, Pegazus, 1922. (Kis magyar könyvek 6.);
  • A szerelem születése. Elbeszélés, Budapest, Pantheon, 19??;
  • Szolgák országa. Regény, Budapest, Politzer, 1911. (Modern könyvtár 75–76.);
  • További kiadás: Budapest, Népszava, 1989;
  • Szolgák országa. Vál. elbeszélések. Vál., s. a. r. és utószó: LENGYEL Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1957;
  • Tavaszi ünnep. Dráma, Budapest, Singer és Wolfner, 1913;
  • Egy tizennyolcéves leány. Elbeszélés, Budapest, Schenk, 1911. (Mozgó könyvtár 72.);
  • Toinette vagy Dubarry grófné a huszadik században. Regény, Budapest, Pantheon, 1925. (A ma magyarjai);
  • Az utolsó csók. Egy szegény ifjú története három felvonásban, Budapest, Singer és Wolfner, 1914;
  • Virágok, Hódmezővásárhely, Törekvés ny., 1932;
  • A vízözön és egyéb elbeszélések, Budapest, Atheneum, 1911., További kiadások: 1918, 1925. (Korunk mesterei);
  • A zsidók útja, Budapest, Pegazus, Wien, Druck. Hamburger, 1921;

Társszerzős művek:

  • BÍRÓ Lajos – LENGYEL Menyhért: A cárnő. Színmű, Budapest, Singer és Wolfner, 1913;
  • BÍRÓ Lajos – LENGYEL Menyhért: Evangeline. (Jairus lánya). Színmű 4 felvonásban, Budapest, Marton, 1927. (Gépirat).

Idegen nyelvű kiadások:

 

Angol

  • The eternal trial. (Házasság), New York, Globus Press, 1928;
  • Gods and kings. Six plays, London, Allen and Unwin, 1945;
  • The heart of kings, London, George Allen & Unwinn „Gods and Kings”, 1945;
  • Midsummer night, London, George Allen & Unwinn „Gods and Kings”, 1945;
  • Militsa. (Milica). Translated by Paul TÁBORI, London, John Bale & Staples „Hungarian Anthology”, 1943;
  • Patricia's seven houses – School for slavery. Plays. Pref. Maurice BROWNE, London, Faber and Faber, 1941;
  • The private life of Henry VIII. [script] dir. by Alexander KORDA, dialogue Lajos BIRÓ, Arthur WIMPERIS., introd. Ernest BETTS, New York, London, Garland, 1978. (The Garland classics of film literature);
  • Revision, London, George Allen & Unwinn „Gods and Kings”, 1945;
  • Revolt, London, George Allen & Unwinn „Gods and Kings”, 1945;
  • Scandal in the house of Zeus. (Botrány Zeus házában). Play, London, George Allen & Unwinn „Gods and Kings”,1945;
  • Viennese cameo. Translated by Lawrence WOLFE, London, 1936;
  • Works – plays – Screen-plans. (Művei), London, w. y. Allen & Unwinn; London, w. y. Faber & Faber;

 

 

 

 
ALKOTÓK - BÍRÓ LAJOS
monográfiák - tanulmányok

BÍRÓ Lajos ; családi nevén Blau (Bécs, 1880. augusztus 22. London, 1948. szeptember 9.): író, újságíró.

A középiskola elvégzése után, 1898-ban hírlapíró lett. Rövid párizsi tartózkodás után, 1900 és 1904 között a nagyváradi Szabadság munkatársa, 1904-től a Budapesti Napló helyettes, 1905-től felelős szerkesztője volt. 19071914 között Az Újság belső munkatársa, 19061909 között berlini tudósítója, 1913-tól 1918-ig vezércikkírója, rövid ideig főszerkesztője volt. A Károlyi-kormány idején külügyminisztériumi államtitkár volt. 1919-ben emigrált: Ausztriában, Franciaországban és Németországban lakott. 1925-ben visszatért Budapestre. Még ebben az évben az USA-ba, 1928-ban Berlinbe, 1932-ben pedig Londonba költözött. 1932-ben egyik alapítója és dramaturgja volt a London Films Productionnak. Számos sikeres filmforgatókönyvet írt.

Nagyváradon összebarátkozott Adyval és Nagy Endrével. A hétről hétre írt tárcanovelláit egyéni stílusú, egyéni szerkezetű és tematikájú írások követték. Szűkszavú, elnagyolt, gyors ütemű előadásmóddal, drámai, robbanó befejezéssel ábrázolt emberi szenvedélyeket és vergődéseket. Regényei is hasonlók: terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Drámái közül többet időről időre fölújítanak.

OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Gajdó Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

vissza

 

 

Idegen nyelvű kiadások:

Eszperantó

  • La duon filo. Tradukis de HALKA, Budapest, Literatura Mondo „Hungara Antologio”, 1933.

Finn

  • Don Juanin kolme yötä. (Don Juan három éjszakája). Romani, Suoment. Hilma RÄSÄNEN, Helsingissä, Otava, 1925;
  • Kultaisen ankkurin hotelli. (Hotel Imperial.). Romani, Helsingissä, Otava, 1921;

Francia

  • András est devenü gendarme. [András csendőr lett]. Traduit par Ladislas GARA et Marcel LARGEAUD. Paris, „Anthologie des Conteurs Hongrois d'Aujourd'hui”, 1927;
  • Le dernier baiser. Histoire d'un jeune homme pauvre. [Az utolsó csók], Drame. Trad. Par Louis THOMAS, Paris, Bravo, 1933. (Les cahiers de „Bravo” 34.);
  • Le désastre de Sodome. Traduit par Louis J. POTI et Georges DÉLAÇUYS, Budapest, „Les Maitres Conteurs Hongrois”, 1928;
  • Médecins. [Orvosok]. Traduit par François GACHOT et Paul RONAI, Budapest, „Nouvelle Revue de Hongrie”, 1935;
  • Sorcery. London, George Allen & Unwinn „Gods and Kings”, 1945;

Héber

  • Jehude Bazin. Meturgem al jede M. Avi' Shaul, Tel-Aviv, 1930;

Holland

  • Het mysterie van de blauwe kamer. Vertaald door (Irene) Ben Bakema, Amsterdam, Stengholt Uitg, 1959;

Horvát

  • Tri noći Don Juanove. (Don Juan három éjszakája). Roman iz ľivota jednog opernog pjevača. – ®ena spasiteljica. (A diadalmas asszony). Roman prave ľene. Preveo Ivan LULIĆ, Zagreb, Kr. Zem. Tiskare, 1918. (Zabarna Bibilioteka x/113–114);

Német

  • Amor und Psyche. [Amor és Psyche]. Roman. Übers: Barbara FRIEDMANN, Berlin, 1924;
  • Die Juden von Bazin. [A bazini zsidók]. Roman. Übers. Ernst LOSSY. 3. Aufl., Berlin, Oesterheld, 1921;
  • Don Juan drei Nächte. [Don Juan három éjszakája]. Roman. Übers von Leo LAZAR, Berlin-Wien, Ullstein, 1917. (Ullstein-Bücher);
  • Eine Dubarry von heute. Roman. Aus dem Ungarischen übertragen von Franz Xaver KAPPUS, Berlin, Knaur Nachf., 1928. (Knaur-Bücher);
  • Flirt und andere Novellen, Wien-Leipzig, Deutsch-Österreichischer Verl., 1913;
  • Florian Pacséry. [Pacséry Flórián]. Übersetzt von Stefan J. KLEIN, Konstanz, am Bodensee, Reuss und Itta „Ungarische Erzählungen”, 1916;
  • Das Haus Molitor. [A Molitor-ház]. Roman, Berlin-Wien, Ullstein, 1919;
  • Hexentanz. [Boszorkánytánc]. Schauspiel, Berlin-Wien, Marton, 1929;
  • Hotel Stadt Lemberg. [A mélység lakói – Hotel Imperial]. Roman. Übers. Von Eduard KADOSSA, Berlin-Wien, Ullstein, 1914. (Ullstein Bücher);
  • Die Lebebnsretterin – Julchen. Novellen, Wien, 1912;
  • Masken der Ehe. [A házasság]. Roman, Berlin-Wien, Glöckner Verl., 1929. (Glöckner-Bücher 8.);
  • Quadrille. Drama. H. n. é. n., Georg Marton Verlag;
  • Der Raubitter. [A rablólovag]. Komödie. Für die deutsche Bühne bearbeitet von Alfred POLGAR, Berlin, Oesterheld, 1912;
  • Die Serpolette. [A Serpolette]. Roman, Berlin, Ullstein, 1921. (Die spannenden Bücher);
  • Siegerin Weib. [A diadalmas asszony], Wien, Deutsch-Österr. Verl., 1913;
  • Die Stadt in schrecken. [A rémült város]. Übertragen von Stefan J. KLEIN, Berlin, Ungarn, 1919;
  • Witwen. Übertragen von Stefan J. KLEIN, Regensburg–Leipzig, Habbel und Naumann „Ungarische Erzaehler”, 1916;
  • LENGYEL Menyhért – BÍRÓ Lajos: Die Zarin. [A cárnő]. Schauspiel, München, Müller, 1912;

Olasz

  • Parigi. (Párizs). Traduzione di Corrado ROSSI, Le Grandi Firme, 1930;

Portugál

  • Médicos. [Orvosok]. Traduçao de Paulo RÓNAI, Rio de Janeiro, Editôra Civilizaçao Brasileira S. A. „Antologia do Conto Húngaro”, 1958;

Román

  • Japonezul. Tradusă de Tiron ALBANI, Oradea-Mare, Aurora, 1922;
  • Protectorul. (A protektor). Trad. Justin ILIEŞIUl, Bucureşti, EPLU „Antologia Literaturii Maghiare”, 1968;
  • Sfanta căsătorie. Szent házasság. Színmű. Trad. Dionisie NOBILESCU, Slobozia, Lumina Popurului, 1927. (Teatrul de malne 6.);

Svéd

  • Hotel Lemberg. Krigsroman. [Hotel Imperiál], Stockholm, Fritze, 191?;
  • Serpolette. [A Serpolette]. Roman. Övers. Signe LEFFLER – Liljekrantz, Stockholm, Gebers, 1916;
  • En vinterfärd. Översättning av Signe och Béla LEFFLER, Stockholm, „Ungerska Noveller”, 1932;

Nyilatkozatok, vallomások

  • [Önéletrajz.] Az Érdekes Újság Dekameronja 1. köt., Budapest 1914. 36;
  • [MOHÁCSI Jenő] m. j.: Beszélgetés Bíró Lajossal = Bécsi Magyar Újság, 1920. márc. 25. 72. 6;
  • FARAGÓ Sándor: Bíró Lajos csalódottan visszament Hollywoodba... = Színházi Élet, 1927. 41. 50–51;
  • EGYED Zoltán: Beszélgetés a világhírű magyar íróval = Színházi Élet, 1928. 41. 4–5;
  • PÉK Dezső: Bíró Lajos elhagyja Hollywoodot és Londonban vagy Berlinben telepedik le. Nyilatkozik távozásának okairól, jövő terveiről és a „Sárga liliom” filmjéről = Pesti Napló, 1928. máj. 4. 101. 14;
  • FISCHER Annie: Beszélgetés Bíró Lajossal. Berlin, 1929. június = A Toll, 1929. jún. 13. 10. 42–44;
  • RÓZSEHEGYI László: Az ötvenéves Bíró Lajos őszinte vallomása = Magyar Hírlap, 1930. aug. 20. 5–6;
  • MÁNDY Ilona: Párizsi beszélgetés Bíró Lajossal = Brassói Lapok, 1931. aug. 8. 4;
  • MAJÁDI Guidó: Interjú Bíró Lajossal, az angol íróval = Szivárvány, 1947. 42. 7;

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Burda Zita (OSZK – Színháztörténeti Tár)

vissza