BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

MŰVEK

  • Halálesztétika, Budapest, Deutsch, 1908. Újabb kiadás: Halálesztétika. Halandók élete, halála a halhatatlanoknak [Budapest], Papirusz Book, [1998];
  • Doktor Szélpál Margit. Tragoedia, Budapest, Nyugat, 1909. Átdolgozott kiadás, Gyoma, Kner, 1918;
  • A vándor énekel, versek [1911]. Második kiadás: Gyoma, Kner, 1918;
  • Misztériumok. Három egyfelvonásos [A kékszakállú herceg vára, A tündér, A szent szűz vére], [Budapest], Nyugat, 1912. Gyoma, Kner, 1918. Olaszul: Il castello del principe Barballu, Milano, Carish, 1954. Duke Bluebeard's castle. Opera libretto and verse-drama [ill. Kass János], Budapest, Magyar Helikon, 1960. Prince Bluebeard's castle [a mystery play], London, Tern Press, 1978. Finnül: Herttua siniparran linna 1-näytöksinen ooppera Béla Bartók libretto Béla Balázs suomennos Jussi Jalas, Vihti, Vihdin Kirjapaino Oy, 1981.
  • Kass János: Triptichon. Illusztrációk Madách Imre Az ember tragédiája, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művéhez, Szeged, Mozaik Kiadó, 2005.
    Újabb kiadások: Budapest, Pesti Szalon, 1993, Eötvös József Könyvkiadó, 2000;
  • Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről, Budapest, Athenaeum, 1912. Budapest, Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, 1946;
  • Dialógus a dialógusról, Budapest, Athenaeum, 1913;
  • Az utolsó nap. Dráma négy felvonásban, Budapest, Athenaeum, 1913. Szerbül: Posledni dan, Novi Sad, Branika, 1914;
  • Lélek a háborúban. B. B. honvédtizedes naplója, Gyoma, Kner, 1916;
  • Tristan hajóján, versek, Gyoma, Kner, 1916;
  • A fából faragott királyfi. Bartók Béla táncjátékának szövege, Budapest, Magyar Királyi Operaház, 1917. Angolul: The wooden prince opt. 13. a dancing play [transl. Peter Bartók], New York, Bartók Records, 1954;
  • Játékok, [A fából faragott királyfi, A halász és a hold ezüstje] Gyoma, Kner, 1917;
  • Halálos fiatalság, dráma, Gyoma, Kner, 1917;
  • Hét mese, Gyoma, Kner, 1918. Budapest, Szépirodalmi, 1979. Németül: Sieben Märchen, Wien, Rikola, 1921;
  • Kalandok és figurák. Vázlatok, Gyoma, Kner, 1918;
  • A kékszakállú herceg vára. Opera 1 felvonásban, zenéjét szerezte Bartók Béla, Budapest, s. n., 1918;
  • Dramaturgia, egyetemi előadások, Budapest, Benkő, 1918. Új kiadás: A színjáték elmélete, Wien, s. n., 1922;
  • Testvérország, mesék, Gyoma, Kner, 1918;
  • A fekete korsó. Új [tánc-, árny-, báb]játékok, [A fekete korsó, A királynő komornája, A napsugár és a kígyó, A könnyű ember], Gyoma, Kner, 1919;
  • Túl a testen. Egy férfi és egy nő naplója, Wien, Bécsi M., 1920. Horvátul: Izvan tijela. Dnevnik jednog čovjeka i jedne žene, Zagreb, Zaklade Tiskare Narodnih Novina, 1923;
  • Isten tenyerén regény, Kolozsvár, Lapkiadó, 1921;
  • Der Mantel der Träume. Chinesische Novellen, München, Bischoff, 1922. The mantle of dreams, Tokyo, Kodansha, 1974;
  • Férfiének. Új versek, Bécs, Európa könyvtár, 1923;
  • A látható ember. A film szelleme. Eredetileg németül: Der sichtbare Mensch oder die Kultur des Films, Bécs-Lipcse, 1924. Második kiadás: Halle (Saale), Knapp, 1930. Magyarul: Budapest, Bibliotheca, 1958. Újabb kiadás: [Budapest], Palatinus, 2005; Japánul: Shikakuteki ningen eiga no doramatsurugi Barasu Bera [hyaku Sasaski Kiichi, Takamura Hiroshi], Tokió, Iwanami Shoten, 1986;
  • Der Phantasie-Reiseführer, das ist ein Baedecker der Seele für Sommerfrischler, elbeszélés, Berlin-Wien-Leipzig, Zsolnay, 1925;
  • Das richtige Himmelblau: 3 Märchen, München, drei Masken Verlag, 1925. Bővített kiadás: Berlin-Grunewald, Williams, 1931;
  • Der Film sucht seinen Stoff, Berlin, Deutsche Vereins, 1925;
  • Die Mauer von Pere la Chaise, színmű, Berlin, Internationaler Arbeiter-Verlag, 1928;
  • Achtunkg, Aufnahme!! Tragikomödie, Wien, Leipzig, Universal-Ed., 1928;
  • Hans Urian geht nach Brot. Eine Kinder-märchenkomödie von heute, Freiburg in Breisgau, Reichard, 1928. csehül: Honza Uriánů táhne za chlebem, Praha, Borecký, 1930;
  • Lehetetlen emberek, regény. Eredeti német kiadás: Unmögliche Menschen, Frankfurt, Rütten u. Loening, 1930. Oroszul: Nevozmožnye ludi, Leningrad, Priboj, 1930. Magyar kiadás: Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965;
  • Der Geists des Films, Halle-Salle, Knapp, 1930, Frankfurt a/M, Makol, 1972. Oroszul: Duh fil'my, Moskva, Hudožestvennaâ Lit., 1935. Estetica del film, Roma, Ed. d'cultura Sociale, 1954, Roma, Riuniti, 1975. Franciául: L'esprit du cinéma, Paris, Payot, 1977. Japánul: Eiga no seishin, Tokyo, Sojukai, 1984;
  • Intellektüel aggályoskodások, Prága, Levá Fronta, 1932. Csehül: Intelektuálové v rozpacích, , Prága, Levá Fronta, 1932. Németül: Intellektuelle Bedenken, Prag, Verlag der Linksfront, 1932;
  • Karcsi kalandjai, ifjúsági regény. Német nyelvű kiadás: Karlchen, durchhalten! Roman für Kinder, Moskau, Verlag Ausländiscehr Arbeiter, 1936. Oroszul: Karl gde ty?, Moskva, Leningrad, Markompros, 1941. Magyarul: Karcsi kalandjai. Egy német gyermek története, Budapest, Athenaeum, 1945. Budapest, Móra, 1959, 1977. Szlovákul: Karolkove dobrodružstvá, Bratsilava, Smena, 1961. Románul: Aventurile lui Karl, Bukarest, Ed. Tineretului, 1962;
  • Mikor Karcsiból Károly lett, ifjúsági regény. Német nyelvű kiadás: Karl Brunner, Moskva, Leningrad, Detizdat, 1936. Magyarul: Mikor Karcsiból Károly lett. Egy német ifjú kalandjai, Budapest, Athenaeum, 1945. Románul: Karl continua luptă, Bukarest, Ed. Tineretului, 1965;
  • Mozart, dráma. Oroszul: Mocart, Moskva, Iskusstvo, 1937;
  • Internationalisten, filmballada, Moskau, Das internationale Buch, 1939;
  • Tábortűz mellett, versek, Moszkva, Nemzetközi Könyv, 1940;
  • Két dráma [Mozart, Hazatérés], Moszkva, Nemzetközi Könyv, 1941;
  • Repülj szavam, versek, Moszkva, Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, 1944;
  • Az én utam, összegyűjtött versek, Budapest, Athenaeum, 1945;
  • Az igazi égszínkék, mesék, Budapest, Új Idők, 1946, Budapest, Móra, 1974, 1984, 2003. Cseh: O hodném panáčkovi, staré žábe, a velké násobilce, Praha, Svoboda, 1947. Németül: Das Märchen vom richtigen Himmelbau, Moskva, Izd-vo Lit. Na Inostranníh Jazykah, 1957;
  • Álmodó ifjúság, regény, Budapest, Athenaeum, 1946. Magyar Helikon, 1967, Magvető, Szépirodalmi, 1976. Die Jugend eines Träumers, Wien, Buchgemeinde, 1947. Wien, Globus, 1948. Zürich, Universum Verlag, 1948. Berlin, Volk u. Welt. Düsseldorf, Progress, 1954. 1949. Szlovákul: Rojčivá mladost, Bratislava, Pravda, 1949;
  • Történet a Lógodi-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről, Budapest, Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, 1946;
  • Csodálatosságok könyve, Budapest, Révai, 1948. Angolul: The mantle of dreams [stories], Tokyo, Kodansha, 1974. Olaszul: Il libro delle meraviglie, Roma, Ed. e/o., 1984;
  • Cinka Panna balladája, Budapest, Dolgozók Kultúrszövetsége, Corvina, 1948; Kodály zenéjével. Oroszul: Ballada o poterânnom serdce, Moskva, Otd. rasprostraneniâ dram. proizvedenij BUOAP, 1958;
  • Filmkultúra. A film művészetfilozófiája, Budapest, Szikra, 1948; Szerbül: Filmska kultúra, Beograd, Filmska Biblioteka, 1948. Németül: Der Film. Werden und Wesen einer neuen Kunst, Wien, Globus, 1949. Angolul: Theory of the film. Character and growth of a new-arth, London, Dobson, 1952. Olaszul: Il film. Evoluzione ed essenza di unarte nuova, Torino, Einaudi, 1952, 1955. Románul: Arta filmul, Bukarest, 1957. Szlovákul: Film. Vývoj a podstata nového umenia, Bratislava, Slov. Vyd. Krásnej Lit., 1958. Kínaiul: Tien jin mej hszüe, Peking, 1958. Szlovénül: Filmska kultura, Ljubljana, Cankarjeva založba, 1966. Oroszul: Kino. Stanovlenie i sušnost' novogo iskusstva, Moskva, Progress, 1968. Spanyolul: El film. Revolución y esencia de un arte nuevo, Barcelona, Gili, 1978. Franciául: Le cinéma: nature et évolution d'un art nouveau, Paris, Payot, 1979. Kínaiul: Dianying meixue, Beijing, Chongguo Dianying Chubanshe, 1982;
 

 

 

 
ALKOTÓK - BALÁZS BÉLA
monográfiák - tanulmányok  

BALÁZS Béla [családi nevén Bauer Herbert] (Szeged, 1884. augusztus 4. Budapest, 1949. május 17.): író, költő, esztéta.

Apja Bauer Simon (18511897) tanár, tanulmányíró, fordító, anyja Lévy Jenny (1856?1913) tanítónő. Húga Bauer Hilda (18871965) emlékiratíró, öccse Bauer Ervin (18901942) biológus, Kaffka Margit második férje. Apját 1890-ben Lőcsére helyezték; 1898-ban, halála után visszaköltöztek Szegedre. 1900 karácsonyán megjelent első verse a Szegedi Naplóban. 1902-ben érettségizett a főreáliskolában, ősztől a budapesti egyetem magyar-német szakos hallgatója, Eötvös-kollégista, Kodály Zoltán szobatársa volt. 1904-től részt vett a Thália Társaság munkájában, barátságot kötött Lukács Györggyel. 1905-ben első népdalgyűjtő útján Kodályt kísérte Szeged környékén; 1906-ban Bartók Bélát. 1906-ban szerzett diplomát, ösztöndíjas tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. 1907-ben különféle budapesti iskolák tanára. 1908-ban jelentek meg versei A Holnap antológiában; a Nyugat rendszeresen közölte írásait. 1909-ben volt első drámabemutatója (Doktor Szélpál Margit, Nemzeti Színház). 1910-ben megjelent első verseskötete (A vándor énekel [1911]). 191112-ben hosszabb utazást tett Nyugat-Európában. 1913-ban hivatalosan is fölvette a Balázs Béla nevet, katolizált, abbahagyta a tanítást, a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914. szeptemberben önként jelentkezett frontszolgálatra; október végén súlyosan megbetegedett, hátszolgálatra helyezték Szabadkára. 1915 augusztusában leszerelték; hadiélményeit Lélek a háborúban (Gyoma, 1916) című könyvében írta meg. 1915-től részt vett a Vasárnapi Társaság, 1917-től a Szellemi Tudományok Szabadiskolája munkájában. 1918 őszén csatlakozott a forradalomhoz, a Tanácsköztársaság idején az Írói Direktórium tagja, a közoktatásügyi népbiztosság irodalmi osztályvezetője; egy ideig vöröskatona. 1919 novemberében Bécsbe szökött; 1926-tól Berlinben, 1931-től Moszkvában élt; sokirányú színház- és filmművészeti munkát végzett. 1941-ben a front elől Alma-Atába evakuálták, 1944-ben tért vissza. 1945 nyarán hazajött, tanított a Színházművészeti Főiskolán, a Filmtudományi Intézet vezetője, a Fényszóró főszerkesztője volt. 1949-ben Kossuth-díjat kapott.

Népi és modern, főleg népballadai és szimbolista elemeket társított első és második verskötetében (Tristan hajóján, Gyoma, 1916) mély bölcseleti mondandó jegyében: a lét legfőbb tartalma az állandó vándorlás az éntől az énen túlihoz, ahol az én éppúgy titok, mint a külső világ, csak az örökös keresés a bizonyosság. Az emigráció kezdetén ez a versvilág bővült a hontalanság panaszával (Férfiének, Bécs, 1923). Hosszú szünet után megjelenő későbbi köteteiben (Tábortűz mellett, Moszkva, 1940; Repülj szavam, Moszkva 1944) a filozofikum helyébe a retorikus sematizmus lépett, viszont régi nívóján verselt a hazaszeretet és a hazatérés örömének érzéskörében. Első drámái a művészmagány és a kiútkeresés vívódásában fogantak, a férfi-nő viszony tragikus megoldhatatlanságára összpontosított (Doktor Szélpál Margit; Az utolsó nap, 1913; Halálos fiatalság, Gyoma, 1917); táncjátékai és misztériumai közül A fából faragott királyfi (1912) és A kékszakállú herceg vára (1912) Bartók zenéjével világhírűvé vált (bemutató: 1917, 1918). Hazatérése utáni darabjai nem hoztak számára sikert (Boszorkánytánc, 1945; Cinka Panna balladája, 1948, Kodály zenéjével). Kisprózájából a Történet a Lógody utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről (1912) című elbeszélés emelkedik ki valóságosság és jelképiség szép összhangjával. A több részletben írt-publikált s egészében először németül megjelent Lehetetlen emberek (Unmögliche Menschen, Frankfurt, 1930; Bp., 1965) jó atmoszférateremtő erővel megrajzolt tablója a századelő magányos művésztípusainak, célt tévesztett, önpusztító lázadásaiknak, sematikusan leegyszerűsítő befejezéssel. Legjobb szépprózai teljesítménye az Álmodó ifjúság (1946), a külső események és a lelki történés művészi összeszövésével. Több évtizeden át vezetett Naplója hiányosan jelent meg (1-2, 1982). Értékesek meséi és ifjúsági regényei is. Teoretikusi alapelve, hogy „egyetlen művészet sem lehet naggyá elmélet nélkül”. Már első jelentős művészetelméleti műve, a Halálesztétika (1908) sokoldalú fölkészültségét mutatja, s később úgyszólván valamennyi művészeti ágról adott értő tanulmányokat, amelyek filmesztétikai munkáival teljesedtek ki. Elsőként jelentkezett rendszeres filmesztétikával (Der sichtbare Mensch oder die Kultur des Films, Bécs-Lipcse, 1924; Der Geists des Films, Halle, 1930; A látható ember, A film szelleme, 1958; Iszkusztvo kino, Moszkva, 1945; Filmkultúra, 1948; A film, 1961). A filmalkotás gyakorlati munkájában is részt vett, több film, köztük a nagysikerű Valahol Európában (1947) társszerzője volt.

Az 1958-ban alapított Balázs Béla-díjat 1960-tól évente adományozzák a jeles magyar film- és tv-rendezőknek, operatőröknek és fotóművészeknek.

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Vörös László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Filmesztétikai gondolatok, Budapest, Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola Könyvtára, 1948;
  • 30 év vörös őrségen. Válogatott versek, Budapest, Athenaeum, 1949;
  • Emberek a határon, regény, Budapest, Szikra, 1949;
  • Az én utam, versek, válogatta és előszó: KOMLÓS Aladár, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1958;
  • Mesék a szerelemről, szerk.: ERDŐS Magda, Budapest, Magyar Helikon, 1958;
    A film, szerk.: NEMESKÜRTY István, Budapest, Gondolat, 1961;
  • Románul: Cei şapte craişori, Bukarest, Creangă, 1970. Eszperantóul: La sep regidoj, Budapest, Hungara Esperanto-Asocio, 1970;
  • Hazatérés, dráma, Budapest, NPI, 1967;
  • Válogatott cikkek és tanulmányok, szerk.: K. NAGY Magda, Budapest, Kossuth, 1968;
  • Az álmok köntöse, Mesék és játékok, kiad. FEHÉR Ferenc és RADNÓTI Sándor, Budapest, Magyar Helikon, 1973;
  • Essay, Kritik 1922-1932, szerk.: G. Kühn et al., Berlin, Staatl. Filmarchiv der DDR, 1973.
  • Halálos fiatalság, Drámák, tanulmányok, szerk.: FEHÉR Ferenc és RADNÓTI Sándor, Budapest, Magyar Helikon, 1974;
  • A vándor énekel, Versek és novellák, szerk.: RADNÓTI Sándor, Budapest, Magyar Helikon, 1975;
  • Halálugrás a szakadékon át, ifjúsági regény, Budapest, Móra, 1978;
  • Balázs Béla 1994-1949. Születésének kilencvenötödik, halálának harmincadik évfordulójára. Tanulmányok, cikkek, kiadatlan írásai, Budapest, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1979;
  • Z dziennika 1911-1921, Warszawa, [s.n.], 1979;
  • Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz, szerk.: LENKEI Júlia, Budapest, MTA Filozófiai Intézet, 1982;
  • Napló 1-2, szerk.: FÁBRI Anna, Budapest, Magvető, 1982;
  • Schriften zum Film 1-2, szerk.: Helmut H. DIEDERICHS et al., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982, 1983.
  • A csend, Novellák - Úti levelek, vál. és bev. LENKEI Júlia, 1985;
  • Táncjátékok, szerk.: LENKEI Júlia, Budapest, Criticai Lapok Alapítvány, 2004;
  • Hét + 1 mese, szerk.: FENYŐ Ervin, Budapest, Holnap, 2006;

vissza

monográfiák - tanulmányok