TANULMÁNYOK - OTTLIK GÉZA |
|
|
- FÁBIÁN Katalin: Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Kortárs, 2. évfolyam, 1958, 789–791;
- RÓNAY György: Az olvasó naplója, Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Vigilia, 23. évfolyam, 1958, 117–123;
- KÉRY László: Ottlik Géza: Iskola a határon = Élet és Irodalom, 1959, 49. szám;
- RÓNAY György: Az olvasó naplója, Ottlik Géza, Iskola a határon = Vigilia, 25. évfolyam. 1960, 51–54;
- TÓTH Dezső: Ottlik Géza: Iskola a határon = Kortárs, 1960, 461–463;
- LEHOCZKY Gergely: Új magyar regény. Ottlik Géza: Iskola a határon = Új Látóhatár, 1961, 270–273;
- TÓTH Dezső: TANULMÁNYCÍM = Uő.: Életünk, regényeink. Tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1963, 134–142;
- HALASI Andor: Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Uő.: A jövő felé. Válogatott kritikai írások 1905-1963, Budapest, Szépirodalmi, 1964;
- NAGY Péter: Hová néz az irodalmár? Ottlik Géza: Iskola a határon = Uő.: Rosta. Tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1965, 280–284;
- FÖLDES Anna: Légy hűtlen önmagadhoz. Ottlik Géza: Iskola a határon = Uő..: Húsz év – húsz regény. Esszék, kritikák, Budapest, Szépirodalmi, 1968, 276–288;
- NACSÁDY József: Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Tiszatáj, 1969, 670–671;
- POMOGÁTS Béla: Ottlik Géza = Jelenkor, 1969, 554–565;
- LENGYEL Péter: Látogatóban Ottlik Gézánál = Élet és Irodalom, 1970, 11. szám;
- PÁLYI András: Ottlik Géza: Minden megvan = Tiszatáj, 1970, 1167–1169;
- POMOGÁTS Béla: Ottlik Géza: Minden megvan = Alföld, 1970. 8. szám, 75–77;
- RÓNAY György: Ahol valóban „minden megvan” = Napjaink, 1970, 12. szám, 11;
RÓNAY György: TANULMÁNYCÍM = Uő.: Olvasás közben. Kritikák, Budapest, Magvető, 1971, 253–259;
- Xy (szerk.): Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, Budapest, Gondolat,1971, 211-218;
LENGYEL Balázs, Ottlik Géza elbeszélései = Uő.: Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok, Budapest, Magvető (Elvek és utak), 1972, 327–332;
- LENGYEL Péter: Adósság, Ottlik Géza: Iskola a határon (Ikertanulmányok) = Mozgó Világ, 1976. 1. szám, 95–108;
- SZÁSZ Imre: Ottlik Géza: Iskola a határon = Uő.: Háló nélkül, Budapest, Szépirodalmi, 1978, 89–92;
- ALMÁSI Miklós: Egy nevelődési regény a középosztályról. Ottlik Géza: Iskola a határon = Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára, szerk.: KABDEBÓ Lóránt, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1979, 303–320;
- TANDORI Dezső: „Agyagszerűen lehetett nyomogatni, formálni, de nem agyag volt”. Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Uő.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok, Budapest, Magvető, 1979. 159–172;
- TANDORI Dezső: A kimondható érzés, hogy mégis minden . = Uő.: A zsalu sarokvasa, Budapest, Magvető, 1979, 173–193;
- RÓNAY László: Ottlik Géza: Próza = Vigilia, 45. évfolyam, 1980, 643–644;
- THOMKA Beáta: Ottlik nyitva maradt ajtajai = Uő.: Narráció és reflexió, Újvidék, Forum (Gemma könyvek), 1980, 58–64;
- BALASSA Péter: „Az végeknél...” = Uő.: A színeváltozás. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1982, 253–320;
- BALASSA Péter: Íme a próza = Uő.: A színeváltozás. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1982, 293–301;
- SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Példázat a belső függetlenségről = Alföld, 1982, 10. szám, 52–64;
- ZEMPLÉNYI Ferenc: Regény a határon = Irodalomtörténeti Közlemények, 86. évfolyam, 1982, 473–785;
- BALASSA Péter: Ottlik és a hó = Uő.: Észjárások és formák, Budapest, Tankönyvkiadó (Műelemzések kiskönyvtára), 1985, 18–36;
- MÉSZÁROS Sándor: Várakozás és bizonyosság, Ottlik Géza: Iskola a határon = Küszöbök, az Alföld Stúdió antológiája, szerk.: ACZÉL Géza, BERTHA Zoltán, MÁRKUS Béla, Debrecen, Hajdú-Bihar megyei Tanács, 1986, 127–159;
- KULCSÁR SZABÓ Ernő, A regényi fikció három modellje =Uő.: Műalkotás, szöveg, hatás, Budapest, Magvető (Elvek és utak), 1987, 197–249;
- SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Musil és Ottlik = Új Írás, 1987, 3. szám, 73–78;
- LENGYEL Balázs: Cédulák az Ottlik-stílusról = Uő.: Zöld és arany. Válogatott esszék, Budapest, Magvető, 1988, 312–318;
- LENGYEL Balázs: Ami volt: van = Uő.: Zöld és arany. Válogatott esszék, Budapest, Magvető, 1988, 549–553;
- SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Musil und Ottlik = A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Bécs, 1986. szeptember 1 –5., elhangzott előadások. II. kötet, szerk.: JANKOVICS József et al., Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1989, 1103–1109;
- GYÖRFFY Miklós: Ottlik és Musil = A műértelmezés helye az irodalomban, szerk.: BERNÁTH Árpád, Szeged, JATE (Studia poetica), 1990, 237–249;
- TATÁR Sándor: A „létezés-szakma”. Elébevágni a nyelvnek = Életünk, 18. évfolyam, 1990, 658–665;
- MEDVE A. Zoltán: Senkiföldjén, valahogy, Ottlik Géza prózájáról = Jelenkor, 1992. 5. szám, 398–402;
- SZAMUELY Tamás: A Valencia-nyomozás = Jelenkor, 35. évfolyam, 1992, 871–875;
- BALASSA Péter: Levegős labirintus = Alföld, 1993. 11. szám, 53–58;
- BÁN Zoltán András: Nincs meg semmi = Holmi, 5. évfolyam, 1993, 1732–1735;
- FARKAS János László: „Buda, regény” = Holmi, 5. évfolyam, 1993, 1735–1751;
- HORKAI HÖRCHER Ferenc: Buda halála. Ottlik Géza utolsó regényéről = Apollon, 1993. 1. szám, 313–326;
- MARGÓCSY István: Margináliák. Ottlik Géza: Buda = 2000, 1993. 9. szám, 57–61;
- MOHAI V. Lajos: Húsz év az olvasásra. Ottlik Géza Buda-könyvéről = Jelenkor, 1993. 12. szám, 1076–1082;
- ÁCS Margit: Budapest pompeji katonája. Ottlik Géza: Buda = Kortárs, 1994. 5. szám, 86–93;
- SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Mene, tekel, Ottlik Géza: Iskola a határon = Literatura, 1994. 1. szám, 3–28;
- KEMÉNY Gábor: Ottlik Géza és a nevek, Írói névadás a Hajnali háztetőkben = Magyar Nyelvőr, 1995. 4. szám, 371–375;
- NEMES Lívia: Kísérlet az Ottlik-rejtély lélektani megfejtésére = Holmi, 1995. 8. szám, 1103–1113;
- HORVÁTH Kornélia: Ottlik Géza: Iskola a határon = Bár, 1996. 1-2. szám, 186-204;
- TAMÁS Ferenc: Nagyítás Ottlik Géza Budájából: gondoskodás = Pannonhalmi Szemle, 1996. 2. szám, 97–121;
- FARKAS Edit: „A rossz arcú, himlőhelyes, nyiszlett kis Varjúnak tulajdonképpen Varga János volt a neve. Már ezt is tudtam. Azt hittem, hogy már mennyi mindent tudok”. A nevek szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Névtani Értesítő, 1997. 68–77;
- KŐRIZS Imre: Ottlik Budájának szövege = Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 3–4. szám 343–346;
- SZÁNTÓ Gábor András: A regény mint „új, s inkább újszövetségi műfaj”. Ottlik Géza: Iskola a határon = Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 1–2. szám, 67–90;
- FARKAS Edit: A földrajzi nevek atmoszférateremtő szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Névtani Értesítő, 1999. 305–310;
- KORDA Eszter: Egy kézirat rejtélye és legendája. Ottlik Géza Továbbélők című kisregényéről = Kortárs, 1999. 8. szám, 83–91;
- TAKÁCS Judit: Vágy és hiány, a vágy hiánya, a hiány vágya, Ottlik Géza: Iskola a határon = Studia litteraria iuvenum. Fiatal kutatók tanulmányai a kortárs irodalomelméletek jegyében, összeáll.: JÁSZBERÉNYI József, Debrecen, KLTE (Studia litteraria), 1999, 115–123;
- BAZSÁNYI Sándor: Évek? Évtizedek? Ottlik Géza: Továbbélők = Holmi, 2000. 6. szám, 740–749;
- HERNÁDI Mária: Biblikus és keresztény motívumok Ottlik Budájában = Irodalomtörténeti Közlemények, 2000. 5–6. szám, 655–659;
- FARKAS Edit: Változó és „továbbélő” nevek. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye ősváltozata névanyagának összevetése az Iskola névanyagával = Névtani Értesítő, 2000. 86–91;
- PÁL József, N.: „Védeni egy kis várat”. Ottlik Géza: Továbbélők = Kortárs, 2000. 2. szám, 101–109;
- TAR Patrícia: Az önéletrajzi térregény. Ottlik Géza: Buda = Életünk, 2000. 7–8. szám, 594–599;
- FARKAS Edit: A főallé „csak úgy”. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye egy részletének (III. rész, 10. fejezet, A főallét lerajzolni) szemantikai vizsgálata = Kontrasztív szemantikai kutatások, szerk. GECSŐ Tamás, Budapest, Tinta, 2001, 115–121;
- Az elbeszélés nehézségei, Ottlik-olvasókönyv, vál., szerk.: KELECSÉNYI László, Budapest, Holnap, 2001;
- OLASZ Sándor: A Továbbélőktől a Budáig. Ottlik regényszemléletének változásai = Irodalomtörténet, 2001. 1. szám, 115–126;
- FŰZFA Balázs: „Sem azé, aki fut...”. Szövegszimbolizálódás Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Iskolakultúra, 2002. 5. szám, 85–89;
- HERNÁDI Mária: Kegyelemtan Ottlik Budájában = Vigilia, 2002. 2. szám, 120–126;
- KOZMA Zsófia: „A víz körbemossa a regényt, mint a várat vizesárok” (Balassa Péter). A víz szerepe és alakváltozásai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Bár, 2002. 1–2. szám, 61–69;
- TÁTRAI Szilárd: Az elbeszélés lehetőségei. Narráció és fokalizáció Ottlik Géza Iskola a határon és Továbbélők című regényében = Magyar Nyelvőr, 2002. 2. szám, 157–169;
- KOVÁCS Gábor: Metafora- és történetképzés Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényében = Szó, elbeszélés, metafora, műelemzések a XX. századi magyar próza köréből, szerk.: HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin, Budapest, Kijárat, 2003, 144–175;
- FARKAS Edit: Jelentés, kontextus, relevancia és interpretáció, Ottlik Géza: Iskola a határon című regényének példáján illusztrálva = Variabilitás és nyelvhasználat, szerk.: GECSŐ Tamás, Budapest, Tinta, 2004, 91–95;
- SÁRI B. LÁSZLÓ: Test és politika, homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Kultusz, mű, identitás, szerk.: KALLA Zsuzsa, TAKÁTS József, TVERDOTA György, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005, 152–210;
- TANDORI Dezső: Még egyszer Ottlikról = Vigilia, 2008. 2. szám. (A Nyugat - száz éve című tematikus összeállítás);
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Kekk Adrienn (OSZK - Elektronikus Dokumentum Központ - Magyar Elektronikus Könyvtár)
|
|