BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   
   


 

 

 
TANULMÁNYOK - OTTLIK GÉZA
  • FÁBIÁN Katalin: Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Kortárs, 2. évfolyam, 1958, 789–791;
  • RÓNAY György: Az olvasó naplója, Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Vigilia, 23. évfolyam, 1958, 117–123;
  • KÉRY László: Ottlik Géza: Iskola a határon = Élet és Irodalom, 1959, 49. szám;
  • RÓNAY György: Az olvasó naplója, Ottlik Géza, Iskola a határon = Vigilia, 25. évfolyam. 1960, 51–54;
  • TÓTH Dezső: Ottlik Géza: Iskola a határon = Kortárs, 1960, 461–463;
  • LEHOCZKY Gergely: Új magyar regény. Ottlik Géza: Iskola a határon = Új Látóhatár, 1961, 270–273;
  • TÓTH Dezső: TANULMÁNYCÍM = Uő.: Életünk, regényeink. Tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1963, 134–142;
  • HALASI Andor: Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Uő.: A jövő felé. Válogatott kritikai írások 1905-1963, Budapest, Szépirodalmi, 1964;
  • NAGY Péter: Hová néz az irodalmár? Ottlik Géza: Iskola a határon = Uő.: Rosta. Tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1965, 280–284;
  • FÖLDES Anna: Légy hűtlen önmagadhoz. Ottlik Géza: Iskola a határon = Uő..: Húsz év – húsz regény. Esszék, kritikák, Budapest, Szépirodalmi, 1968, 276–288;
  • NACSÁDY József: Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Tiszatáj, 1969, 670–671;
  • POMOGÁTS Béla: Ottlik Géza = Jelenkor, 1969, 554–565;
  • LENGYEL Péter: Látogatóban Ottlik Gézánál = Élet és Irodalom, 1970, 11. szám;
  • PÁLYI András: Ottlik Géza: Minden megvan = Tiszatáj, 1970, 1167–1169;
  • POMOGÁTS Béla: Ottlik Géza: Minden megvan = Alföld, 1970. 8. szám, 75–77;
  • RÓNAY György: Ahol valóban „minden megvan” = Napjaink, 1970, 12. szám, 11;
    RÓNAY György: TANULMÁNYCÍM = Uő.: Olvasás közben. Kritikák, Budapest, Magvető, 1971, 253–259;
  • Xy (szerk.): Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, Budapest, Gondolat,1971, 211-218;
    LENGYEL Balázs, Ottlik Géza elbeszélései = Uő.: Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok, Budapest, Magvető (Elvek és utak), 1972, 327–332;
  • LENGYEL Péter: Adósság, Ottlik Géza: Iskola a határon (Ikertanulmányok) = Mozgó Világ, 1976. 1. szám, 95–108;
  • SZÁSZ Imre: Ottlik Géza: Iskola a határon = Uő.: Háló nélkül, Budapest, Szépirodalmi, 1978, 89–92;
  • ALMÁSI Miklós: Egy nevelődési regény a középosztályról. Ottlik Géza: Iskola a határon = Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára, szerk.: KABDEBÓ Lóránt, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1979, 303–320;
  • TANDORI Dezső: „Agyagszerűen lehetett nyomogatni, formálni, de nem agyag volt”. Ottlik Géza: Hajnali háztetők = Uő.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok, Budapest, Magvető, 1979. 159–172;
  • TANDORI Dezső: A kimondható érzés, hogy mégis minden . = Uő.: A zsalu sarokvasa, Budapest, Magvető, 1979, 173–193;
  • RÓNAY László: Ottlik Géza: Próza = Vigilia, 45. évfolyam, 1980, 643–644;
  • THOMKA Beáta: Ottlik nyitva maradt ajtajai = Uő.: Narráció és reflexió, Újvidék, Forum (Gemma könyvek), 1980, 58–64;
  • BALASSA Péter: „Az végeknél...” = Uő.: A színeváltozás. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1982, 253–320;
  • BALASSA Péter: Íme a próza = Uő.: A színeváltozás. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1982, 293–301;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Példázat a belső függetlenségről = Alföld, 1982, 10. szám, 52–64;
  • ZEMPLÉNYI Ferenc: Regény a határon = Irodalomtörténeti Közlemények, 86. évfolyam, 1982, 473–785;
  • BALASSA Péter: Ottlik és a hó = Uő.: Észjárások és formák, Budapest, Tankönyvkiadó (Műelemzések kiskönyvtára), 1985, 18–36;
  • MÉSZÁROS Sándor: Várakozás és bizonyosság, Ottlik Géza: Iskola a határon = Küszöbök, az Alföld Stúdió antológiája, szerk.: ACZÉL Géza, BERTHA Zoltán, MÁRKUS Béla, Debrecen, Hajdú-Bihar megyei Tanács, 1986, 127–159;
  • KULCSÁR SZABÓ Ernő, A regényi fikció három modellje =Uő.: Műalkotás, szöveg, hatás, Budapest, Magvető (Elvek és utak), 1987, 197–249;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Musil és Ottlik = Új Írás, 1987, 3. szám, 73–78;
  • LENGYEL Balázs: Cédulák az Ottlik-stílusról = Uő.: Zöld és arany. Válogatott esszék, Budapest, Magvető, 1988, 312–318;
  • LENGYEL Balázs: Ami volt: van = Uő.: Zöld és arany. Válogatott esszék, Budapest, Magvető, 1988, 549–553;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Musil und Ottlik = A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Bécs, 1986. szeptember 1 –5., elhangzott előadások. II. kötet, szerk.: JANKOVICS József et al., Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1989, 1103–1109;
  • GYÖRFFY Miklós: Ottlik és Musil = A műértelmezés helye az irodalomban, szerk.: BERNÁTH Árpád, Szeged, JATE (Studia poetica), 1990, 237–249;
  • TATÁR Sándor: A „létezés-szakma”. Elébevágni a nyelvnek = Életünk, 18. évfolyam, 1990, 658–665;
  • MEDVE A. Zoltán: Senkiföldjén, valahogy, Ottlik Géza prózájáról = Jelenkor, 1992. 5. szám, 398–402;
  • SZAMUELY Tamás: A Valencia-nyomozás = Jelenkor, 35. évfolyam, 1992, 871–875;
  • BALASSA Péter: Levegős labirintus = Alföld, 1993. 11. szám, 53–58;
  • BÁN Zoltán András: Nincs meg semmi = Holmi, 5. évfolyam, 1993, 1732–1735;
  • FARKAS János László: „Buda, regény” = Holmi, 5. évfolyam, 1993, 1735–1751;
  • HORKAI HÖRCHER Ferenc: Buda halála. Ottlik Géza utolsó regényéről = Apollon, 1993. 1. szám, 313–326;
  • MARGÓCSY István: Margináliák. Ottlik Géza: Buda = 2000, 1993. 9. szám, 57–61;
  • MOHAI V. Lajos: Húsz év az olvasásra. Ottlik Géza Buda-könyvéről = Jelenkor, 1993. 12. szám, 1076–1082;
  • ÁCS Margit: Budapest pompeji katonája. Ottlik Géza: Buda = Kortárs, 1994. 5. szám, 86–93;
  • SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Mene, tekel, Ottlik Géza: Iskola a határon = Literatura, 1994. 1. szám, 3–28;
  • KEMÉNY Gábor: Ottlik Géza és a nevek, Írói névadás a Hajnali háztetőkben = Magyar Nyelvőr, 1995. 4. szám, 371–375;
  • NEMES Lívia: Kísérlet az Ottlik-rejtély lélektani megfejtésére = Holmi, 1995. 8. szám, 1103–1113;
  • HORVÁTH Kornélia: Ottlik Géza: Iskola a határon = Bár, 1996. 1-2. szám, 186-204;
  • TAMÁS Ferenc: Nagyítás Ottlik Géza Budájából: gondoskodás = Pannonhalmi Szemle, 1996. 2. szám, 97–121;
  • FARKAS Edit: „A rossz arcú, himlőhelyes, nyiszlett kis Varjúnak tulajdonképpen Varga János volt a neve. Már ezt is tudtam. Azt hittem, hogy már mennyi mindent tudok”. A nevek szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Névtani Értesítő, 1997. 68–77;
  • KŐRIZS Imre: Ottlik Budájának szövege = Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 3–4. szám 343–346;
  • SZÁNTÓ Gábor András: A regény mint „új, s inkább újszövetségi műfaj”. Ottlik Géza: Iskola a határon = Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 1–2. szám, 67–90;
  • FARKAS Edit: A földrajzi nevek atmoszférateremtő szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Névtani Értesítő, 1999. 305–310;
  • KORDA Eszter: Egy kézirat rejtélye és legendája. Ottlik Géza Továbbélők című kisregényéről = Kortárs, 1999. 8. szám, 83–91;
  • TAKÁCS Judit: Vágy és hiány, a vágy hiánya, a hiány vágya, Ottlik Géza: Iskola a határon = Studia litteraria iuvenum. Fiatal kutatók tanulmányai a kortárs irodalomelméletek jegyében, összeáll.: JÁSZBERÉNYI József, Debrecen, KLTE (Studia litteraria), 1999, 115–123;
  • BAZSÁNYI Sándor: Évek? Évtizedek? Ottlik Géza: Továbbélők = Holmi, 2000. 6. szám, 740–749;
  • HERNÁDI Mária: Biblikus és keresztény motívumok Ottlik Budájában = Irodalomtörténeti Közlemények, 2000. 5–6. szám, 655–659;
  • FARKAS Edit: Változó és „továbbélő” nevek. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye ősváltozata névanyagának összevetése az Iskola névanyagával = Névtani Értesítő, 2000. 86–91;
  • PÁL József, N.: „Védeni egy kis várat”. Ottlik Géza: Továbbélők = Kortárs, 2000. 2. szám, 101–109;
  • TAR Patrícia: Az önéletrajzi térregény. Ottlik Géza: Buda = Életünk, 2000. 7–8. szám, 594–599;
  • FARKAS Edit: A főallé „csak úgy”. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye egy részletének (III. rész, 10. fejezet, A főallét lerajzolni) szemantikai vizsgálata = Kontrasztív szemantikai kutatások, szerk. GECSŐ Tamás, Budapest, Tinta, 2001, 115–121;
  • Az elbeszélés nehézségei, Ottlik-olvasókönyv, vál., szerk.: KELECSÉNYI László, Budapest, Holnap, 2001;
  • OLASZ Sándor: A Továbbélőktől a Budáig. Ottlik regényszemléletének változásai = Irodalomtörténet, 2001. 1. szám, 115–126;
  • FŰZFA Balázs: „Sem azé, aki fut...”. Szövegszimbolizálódás Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Iskolakultúra, 2002. 5. szám, 85–89;
  • HERNÁDI Mária: Kegyelemtan Ottlik Budájában = Vigilia, 2002. 2. szám, 120–126;
  • KOZMA Zsófia: „A víz körbemossa a regényt, mint a várat vizesárok” (Balassa Péter). A víz szerepe és alakváltozásai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Bár, 2002. 1–2. szám, 61–69;
  • TÁTRAI Szilárd: Az elbeszélés lehetőségei. Narráció és fokalizáció Ottlik Géza Iskola a határon és Továbbélők című regényében = Magyar Nyelvőr, 2002. 2. szám, 157–169;
  • KOVÁCS Gábor: Metafora- és történetképzés Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényében = Szó, elbeszélés, metafora, műelemzések a XX. századi magyar próza köréből, szerk.: HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin, Budapest, Kijárat, 2003, 144–175;
  • FARKAS Edit: Jelentés, kontextus, relevancia és interpretáció, Ottlik Géza: Iskola a határon című regényének példáján illusztrálva = Variabilitás és nyelvhasználat, szerk.: GECSŐ Tamás, Budapest, Tinta, 2004, 91–95;
  • SÁRI B. LÁSZLÓ: Test és politika, homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = Kultusz, mű, identitás, szerk.: KALLA Zsuzsa, TAKÁTS József, TVERDOTA György, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005, 152–210;
  • TANDORI Dezső: Még egyszer Ottlikról = Vigilia, 2008. 2. szám. (A Nyugat - száz éve című tematikus összeállítás);

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Kekk Adrienn (OSZK - Elektronikus Dokumentum Központ - Magyar Elektronikus Könyvtár)