BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

 

 

 

 

 

 
TANULMÁNYOK - BALÁZS BÉLA

Bibliográfiák:

  • DANKÓ Ilona: Balázs Béla 1884–1949. Ajánló bibliográfia [Debrecen], Városi Könyvtár, [1979];
  • GYURIS György: Balázs Béla, bibliográfia, Szeged, 1984;

Tanulmányok:

  • LUKÁCS György: Balázs Béla és akiknek nem kell, Gyoma, 1918 = Uő.: Magyar irodalom – magyar kultúra, 1970 = Uő.: Ifjúkori művek, 1977;
  • KOMLÓS Aladár: A kivándorolt Balázs Béla, Korunk, 1926. 11. szám, 820–822;
  • BÖLÖNI György: A jubiláló Balázs Béla, Forum 1947. 4. szám, 306–307. = Uő: Magyarság – emberség, Budapest, Magvető, 1959, 174–177;
  • TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre: A dialektikus költő, Magyarok 1947. 4. szám, 289–292;
  • BENEDEK Marcell: Álmodó ifjúság, Csillag, 1948. 13. szám, 56–57;
  • KODÁLY Zoltán: Czinka Panna balladája, Képes Figyelő 1948. 9. szám, 20. = Uő: Visszatekintés, 1964. 2. kötet, 498;
  • KODÁLY Zoltán: Szivárvány. 1948. 13. szám = Uő: Visszatekintés. 1964. 2. kötet, 399;
  • SŐTÉR István: Balázs Béla = Uő: Négy nemzedék. 1948, 45. = Uő: Tisztuló tükrök, 1966. 252–253;
  • TÍMÁR Magda: Csodálatosságok könyve, 1948. 4. szám, 217–218;
  • KÁRPÁTI Aurél: Balázs Béla. 1884–1949. Huszadik Század, 1949, 218–219;
  • SOMFAI László: Emberek a határon, Tiszatáj, 1949, 292–293;
  • HORVÁTH Márton: Czinka Panna = Uő: Lobogónk: Petőfi. 1950. 92–94;
  • FÁBRY Zoltán: Balázs Béla énekel = Uő.: A gondolat igaza, Pozsony, 1955, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 103–107;
  • ANTAL Gábor: Hazatérés. Magyar Nemzet, 1958. május 4;
  • GYERTYÁN Ervin: Balázs Béla és a film, Kortárs 1958. 10. szám, 583–593;
  • KOMLÓS Aladár: Bevezetés = Balázs Béla: Az én utam. 1958. 5–21. = Uő: Táguló irodalom. 1967. 133–145;
  • PÁNDI Pál: Balázs Béla verseiről. Népszabadság, 1958. július 12.= Uő: Kritikus ponton. 1972, 271-277;
  • SÓS Endre: „Messzi út az hazulról hazáig”, Élet és Irodalom, 1959. 21. szám, 3;
  • KAFFKA Margit: Balázs Béla: A vándor énekel = Uő: Hullámzó élet. 1959, 90–93;
  • TÓTH Sándor: Karcsi kalandjai, Kortárs, 1959, 789–791;
  • BÓKA László: Utószó. = Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára, Budapest, Magyar Helikon, 1960. 59–75;
  • PÉTER László: Balázs Béla: Az én utam. Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 134;
  • SOMLYAI Magda: Balázs Béla, Századok, 1960. 1–3. szám;
  • NEMESKÜRTY István: Balázs Béla filmesztétikája = BALÁZS Béla: A film. Budapest, Gondolat, 1961. 7–19;
  • BÓKA László: Balázs Béla = Uő: Arcképvázlatok és tanulmányok, 1962, 27–28;
  • B. NAGY Ernő: Balázs Béla útja, Borsodi Szemle, 1964. 3. szám, 53–62;
  • PÉTER László: Balázs Béla esztétikája, Magyar Nemzet, 1964. augusztus 4;
  • SZABOLCSI Miklós: Balázs Béla: 1884–1949, Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1964, 1–4. szám, 161–181. = Uő: Arcképek a magyar szocialista irodalomból, szerk.: ILLÉS László, Budapest, Kossuth, 1967. 123–127;
  • SZABOLCSI Miklós: Balázs Béla = Uő: Elődök és kortársak, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1964, 84–112 = Balázs Béla: Lehetetlen emberek (előszó), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965;
  • DEMÉNY János: Balázs Béla életrajza, Tiszatáj, 1965, 382-384;
  • OSVÁTH Béla: Balázs Béla = Uő: Türelmetlen dramaturgia, 1965, 187–191;
  • SZALAY Miklós: A sötétség és a fény zenéje, Korunk, 1965, 1190–1197;
  • BÓKA László: Bartók „szövegírója”,= Uő: Válogatott tanulmányok, 1966, 489–497;
  • BÖLÖNI György: Balázs Béláról = Uő: Nemzedékről nemzedékre, 1966, 26–27, 37–38, 44–49, 131–133;
  • FÁBRY Zoltán: Balázs Béláról, Tiszatáj, 1966. 945–949. = Uő: Stószi délelőttök, Pozsony, 1968. 117–126;
  • KOMLÓS Aladár: Balázs Béla = Uő: Táguló irodalom, 1967, 133–145;
  • K. NAGY Magda: Bevezetés. = Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok, 1968, 5–11;
  • BÁRDOS Pál: Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok, Tiszatáj, 1969, 291–292;
  • FEHÉR Ferenc: Balázs Béla és Lukács György szövetsége a forradalomig, Irodalomtörténet, 1969. 2–3. szám, 317–346, 531–560;
  • FEHÉR Ferenc: Balázs Béla, Filmkultúra, 1969. 2. szám, 75–79;
  • PÉTER László: Balázs Béla emlékezete, Magyar Hírlap, 1969. május 17;
  • LUKÁCS György: Kinek nem kell és miért Balázs Béla költészete? = Uő: Magyar irodalom – magyar kultúra, 1970, 124–136;
  • MARX József: Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok, Irodalomtörténet, 1970. 1. szám, 208–211;
  • SIKLÓS Olga: Balázs Béla utolsó drámáiról, Életünk, 1970. 3. szám, 270–278;
  • Balázs Béla naplójából. {514.} Közli K. NAGY Magda, Kritika, 1972. 10. szám, 11–12;
  • Balázs Béla naplójegyzeteiből. Közli FEKETE Éva, Valóság, 1973. 2. szám, 82–89;
  • DEMÉNY János: Bartók Balázs Béla kapcsolatáról, Tiszatáj, 1974, 11. szám, 72–76;
  • E. FEHÉR Pál: Szegedtől Alma Atáig és Budapestig. Tűnődés Balázs Béla sorsáról, Népszabadság, 1974. április 4;
  • E. FEHÉR Pál: Az időszerű Balázs Béla, Népszabadság, 1974. augusztus 4;
  • FEHÉR Ferenc: Nárcisszusz drámái és teóriái = Balázs Béla: Halálos fiatalság. Drámák, tanulmányok, szerk.: FEHÉR Ferenc, RADNÓTI Sándor, Budapest, Magyar Helikon, 1974. 7–30;
  • KELECSÉNYI László: A magáért való szerelem drámája. A kékszakállú herceg vára, Világosság, 1974, 557–563;
  • K. NAGY Magda: Balázs Béla születésnapjára, Magyar Hírlap, 1974. augusztus 4;
  • MÁRIÁSSY Judit: A kékszemű forradalmár vára, Élet és Irodalom, 1974. 20. szám, 4;
  • PURUCZKI Béla: „Fészket raksz majd ifjú szívekben.” Kilencven éve született Balázs Béla, Magyar Nemzet, 1974. augusztus 4;
  • VAS István: Költészet és politika = Uő: Az ismeretlen isten, 1974, 22–25;
  • Balázs Béla naplójából. Közli: K. NAGY MAGDA, Kritika, 1975. 9. szám, 3–10., 10. szám 14- 18., 11. szám 20–23;
  • BORI Imre: Bácska és Bánát bevonul az irodalomba = Uő: Irodalmunk évszázadai. Újvidék 1975, 68–71;
  • NIKOLÉNYI István: A magyar dráma körül. Balázs Béla: Czinka Panna balladája, Tiszatáj, 1975. 2. szám, 92–95;
  • RADNÓTI Sándor: A sorsát kereső lélek költészete. [Előszó.] Balázs Béla: A vándor énekel. Versek és novellák, 1975;
  • LENKEI Júlia: Balázs Béla színházesztétikája = A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete, szerk.: BACSÓ Béla, FÖLDÉNYI F. László, Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1979, 277–350;
  • JÓZSEF Farkas: „Hazajöttem, kegyelmezzetek!” Adalékok Balázs Béla felszabadulás utáni pályaképéhez, Literatura, 1983. 1–4. szám, 322–328;
  • Balázs Béla centenáriumán, Filmkultúra, 1984. 4. szám;
  • PÉTER László: Balázs Béla naplója, Irodalomtörténeti Közlemények, 1984;
  • KARCSAI KULCSÁR István (szerk.): A film költészete. Az útkereső Balázs Béla, Budapest, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1984;
  • ANGYALOSI Gergely: A lélek lehetőségei. Líra és szubjektumelmélet összefüggései a század eleji Magyarországon, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986;
  • PÉTER László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Budapest, Püski, 1994;
  • BÉCSY Tamás: Balázs Béla három drámájáról, Irodalomtörténet, 1997;
  • MIHÁLY Emőke: Balázs Béla „metafizikája”– művészetelméletének filozófiai alapjai = Nyelvészet és irodalomtudomány, szerk. SELYEM Zsuzsa, Kolozsvár, Kriterion, 2001, 237–258;
  • PALÁSTI Gábor: A mese autentikus formájának megteremtése a századfordulón. Balázs Béla meséi, Bárka, 12. évfolyam, 2004. 1. szám, 92–101;
  • KENYERES Zoltán: Balázs Béla dialógusa = Uő.: Korok, pályák, művek. Válogatott tanulmányok, Budapest, Akadémiai, 2004.;
  • EŐRY Vilma: A Balázs Béla-féle szimbolizmus a Nyugat első korszakában = A Nyugat stiláris sokszínűsége. A Nyugat születésének 100. évfordulója alkalmából a 2008. május 28-án Debrecenben tartott tudományos emlékülés anyaga, szerk.: KIS Tamás, A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, 87., Debrecen, Kossuth Egyetemi Könyvkiadó, 2008, 77-86;