ZILAHY Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december. 1.): író, szerkesztő.
Apja közjegyző, anyja földbirtokos leánya. Nagyszalontán, Erzsébetvárosban (Kis-Küküllő vármegye), Máramarosszigeten járt gimnáziumba, Budapesten jogot végzett, ügyvédi irodában dolgozott. 1916-ban az első világháborúban megsebesült; a Magyar Figyelő és a Déli Hírlap munkatársa volt. A Tanácsköztársaság elején rövid ideig vöröskatona volt, majd 1919 végéig Bécsben élt. 1920-tól színdarabjaival, 1922-től regényeivel tűnt fel. 1925-től a Kisfaludy Társaság tagja. volt 1927-től a Budapesti Hírlap, 1929-től az Est-lapok, 1934–1936-ban a Magyarország munkatársa. Kormánypárti, de az ellenzéki értelmiségi mozgalmakat is támogatta. 1935-ben közelíteni akarta a népi írók és Gömbös Gyula nézeteit. Kezdeményezése, az Új Szellemi Front, azonban kudarcot vallott. 1939-ben Pegazus néven filmvállalatot alapított. 1940–1944-ben a Híd szerkesztője, az MTA tagja. Szembefordult a fasizmussal, társadalmi reformokat hirdetett, alapítványt létesített tehetséges fiatalok részére („a kitűnőek iskolája”). A német megszálláskor Fatornyok (1943) című darabját betiltották. 1945-től Szent-Györgyi Alberttel a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnöke. 1945-1946-ban az Irodalom és Tudomány főszerkesztője. 1947-ben az USA-ba távozott; később gyakran tartózkodott Újvidéken. 1973-ban haza akart települni feleségével, Bárczy Piroskával. Ebben hirtelen halála akadályozta meg. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték el. 1989-ben posztumusz visszakapta MTA-tagságát.
Irodalmi pályáját háborúellenes versekkel és könnyed hangvételű színdarabokkal kezdte. Halálos tavasz (1922, 1983) című romantikus regénye Beöthy Zsolt előszavával nemzetközi sikert aratott. A két világháború. között írt műveinek alapélménye a háború okozta társadalmi, erkölcsi válság (Két fogoly, regény, 1926; Szibéria, dráma, 1928; Szökevény, regény, 1931) és a középosztály sorsáért érzett felelősség (Süt a nap, dráma, 1924; A fehér szarvas, dráma, 1927; A fegyverek visszanéznek, regény, 1936). Az arisztokrácia széthullását mutatja be A Dukay család (Újvidék–Budapest, 1968; 1982) című nagyszabású történelmi regénytrilógiája, amely a realista társadalomábrázolásnak és a romantikus cselekményvezetésnek szerencsés ötvözete. Zilahy Lajos korának ünnepelt írója volt. Életműve híven tükrözi a középosztály érzés- és gondolatvilágát. Olvasmányos, könnyed stílusa, finom humora, mértéktartóan idilli leírásai kezdettől megteremtették számára a közönségsikert. 11 művéből készült film. Írásait sok nyelvre lefordították.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Bihari József szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)
|
|