BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

MŰVEK

VÁLOGATOTT ÉS SZERKESZTETT BIBLIOGRÁFIA

- a szerkesztés folyamatban -

 

 

 
ALKOTÓK - ZILAHY LAJOS
monográfiák - tanulmányok  

ZILAHY Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december. 1.): író, szerkesztő.

Apja közjegyző, anyja földbirtokos leánya. Nagyszalontán, Erzsébetvárosban (Kis-Küküllő vármegye), Máramarosszigeten járt gimnáziumba, Budapesten jogot végzett, ügyvédi irodában dolgozott. 1916-ban az első világháborúban megsebesült; a Magyar Figyelő és a Déli Hírlap munkatársa volt. A Tanácsköztársaság elején rövid ideig vöröskatona volt, majd 1919 végéig Bécsben élt. 1920-tól színdarabjaival, 1922-től regényeivel tűnt fel. 1925-től a Kisfaludy Társaság tagja. volt 1927-től a Budapesti Hírlap, 1929-től az Est-lapok, 1934–1936-ban a Magyarország munkatársa. Kormánypárti, de az ellenzéki értelmiségi mozgalmakat is támogatta. 1935-ben közelíteni akarta a népi írók és Gömbös Gyula nézeteit. Kezdeményezése, az Új Szellemi Front, azonban kudarcot vallott. 1939-ben Pegazus néven filmvállalatot alapított. 1940–1944-ben a Híd szerkesztője, az MTA tagja. Szembefordult a fasizmussal, társadalmi reformokat hirdetett, alapítványt létesített tehetséges fiatalok részére („a kitűnőek iskolája”). A német megszálláskor Fatornyok (1943) című darabját betiltották. 1945-től Szent-Györgyi Alberttel a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnöke. 1945-1946-ban az Irodalom és Tudomány főszerkesztője. 1947-ben az USA-ba távozott; később gyakran tartózkodott Újvidéken. 1973-ban haza akart települni feleségével, Bárczy Piroskával. Ebben hirtelen halála akadályozta meg. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték el. 1989-ben posztumusz visszakapta MTA-tagságát.

Irodalmi pályáját háborúellenes versekkel és könnyed hangvételű színdarabokkal kezdte. Halálos tavasz (1922, 1983) című romantikus regénye Beöthy Zsolt előszavával nemzetközi sikert aratott. A két világháború. között írt műveinek alapélménye a háború okozta társadalmi, erkölcsi válság (Két fogoly, regény, 1926; Szibéria, dráma, 1928; Szökevény, regény, 1931) és a középosztály sorsáért érzett felelősség (Süt a nap, dráma, 1924; A fehér szarvas, dráma, 1927; A fegyverek visszanéznek, regény, 1936). Az arisztokrácia széthullását mutatja be A Dukay család (Újvidék–Budapest, 1968; 1982) című nagyszabású történelmi regénytrilógiája, amely a realista társadalomábrázolásnak és a romantikus cselekményvezetésnek szerencsés ötvözete. Zilahy Lajos korának ünnepelt írója volt. Életműve híven tükrözi a középosztály érzés- és gondolatvilágát. Olvasmányos, könnyed stílusa, finom humora, mértéktartóan idilli leírásai kezdettől megteremtették számára a közönségsikert. 11 művéből készült film. Írásait sok nyelvre lefordították.

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Bihari József szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)