BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

MŰVEK
  • Őszi rombolás. Versek, Budapest, Hungária, 1932;
  • Levél a szabadságról. Versek, Budapest, Nyugat, 1935;
  • Menekülő múzsa. Versek, Budapest, Cserépfalvi, 1938;
  • Kettős örvény. Versek, Budapest, Budapest, Franklin, 1947;
  • Római pillanat. Versek, Budapest, Révai, 1948;
  • Vallomás. Szerelmes versek, vál. és bev.: VAS István, Budapest, 1955;
  • Szerelem. Magyar költők szerelmes versei, vál. és bev.: VAS István, Budapest, Szépirodalmi, 1956;
  • A teremtett világ. Válogatott versek, 1930–1956, vál., bevezető: JUHÁSZ Ferenc, Budapest, Magvető, 1956;
  • Elvesztett otthonok. Elbeszélés egy szerelem környezetéről, Budapest, Szépirodalmi, 1957;
  • Hét tenger éneke. Válogatott versfordítások, Budapest, Szépirodalmi, 1955;
  • Évek és művek. [Esszék], Budapest, Magvető, 1958;
  • Rapszódia egy őszi kertben. Versek és úti jegyzetek, Budapest, Magvető, 1960;
  • Római rablás. Versek és rajzok. Szántó Piroskával, Budapest, Magvető, 1962;
  • Összegyűjtött versei, 1930–1962, Budapest, Szépirodalmi, 1963;
  • Nehéz szerelem. A líra regénye, Budapest, Szépirodalmi, 1964, 1983;
  • Földalatti nap. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1965;
  • Megközelítések, Budapest, Szépirodalmi, 1969;
  • Nem számít. [Versek], Budapest, Szépirodalmi, 1969;
  • Mit akar ez az egy ember? Összegyűjtött versek, 1930–1969, Budapest, Szépirodalmi, 1970;
  • A kimondhatatlan, Válogatott versek, Budapest, 1972;
  • Nem számít, Budapest, Szépirodalmi, 1969;
  • Az ismeretlen isten. Tanulmányok, 1934–1973, Budapest, Szépirodalmi, 1974;
  • Önarckép a hetvenes évekből. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1974;
  • Itt voltam. Válogatott versek, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976;
  • Költözés. Versek, Békéscsaba, Békés megyei Könyvtár, 1980;
  • Miért vijjog a saskeselyű? Visszaemlékezések, 1–2. kötet, Budapest, Szépirodalmi, 1981;
  • Ráérünk. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1983;
  • Magyar költők. XX. század. Antológia, 1–3. kötet, vál. és utószó: VAS István, Budapest, Szépirodalmi, 1985;
  • Mégis. Válogatott versek, Budapest, Szépirodalmi, 1985;
  • A Nyugat költői. Antológia, 1–2. kötet, vál., szerk. és bev.: VAS István, Budapest, Móra, 1985;
  • A názáreti Jézus története. Fra Angelico festményei az Evangéliumokból, KÁROLI Gáspár ford. alapján írta: VAS István, Budapest, Helikon, 1985;
  • Igen is, nem is. Esszék, Budapest, Szépirodalmi, 1987;
  • Szentendrei elégia. Versek, Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990;
  • Válogatott versek, vál., előszó: RÉZ Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1990;
  • Azután. Visszaemlékezés, Budapest, Szépirodalmi, 1991;
  • Vas István válogatott versei, szerk. és utószó: VÁRADY Szabolcs, Budapest, Unikornis, 1999;

Vas István összegyűjtött munkái, Budapest, Szépirodalmi, 1977–1984:

  1. Ki mást se tud. Versek: 1930–1945, 1977;
  2. Rapszódia a hűségről. Versek: 1945–1959, 1977;
  3. A tűzlopó. Versek: 1960–1976, 1977;
  4. Tengerek nélkül. Tanulmányok, 1978;
  5. Vonzások és választások, 1978;
  6. Körül-belül. Tanulmányok, 1978;
  7. Versfordítások kétezer év költészetéből, 1982;
  8. Versfordítások. Huszadik század, 1982;
  9. Jelenések. Drámafordítások, 1982;
  10. Elveszett otthonok, 1983;
  11. A félbeszakadt nyomozás, 1983;
  12. Miért vijjog a saskeselyű? Visszaemlékezések, 1. kötet, 1983;
  13. Miért vijjog a saskeselyű? Visszaemlékezések, 2. kötet, 1983;


 

 

 
ALKOTÓK - VAS ISTVÁN
monográfiák - tanulmányok  

VAS István (Budapest, 1910. szeptember 24.Budapest, 1991. december 16.): Költő, író.

Ősei zsidó rabbik voltak; Vas István szakított a hagyományos élethivatással, föllázadt anyagiasnak ítélt családja ellen. Budapesten érettségizett, Vajthó László is tanította. Kassákhoz és az avantgárdhoz csatlakozott a Dokumentum (192627) idején. Korai írásai 1928-tól a Munkában láttak napvilágot. Publikált a kolozsvári Korunkban, 1933-tól a Nyugatban, 1934-től a Válaszban. 1935-ben összeházasodott Kassák nevelt lányával, Nagy Etellel. 1929-1939 között a Standard Villamossági Rt. tisztviselője. Élénk kritikai visszhangot keltett Őszi rombolás (1932) című első kötete. 1936-ban Levél egy szocialistához című cikksorozata (Válasz, 1935-36) méltánytalan baloldali kritikát kapott. 1937-ben az Argonauták munkatársa volt. A Nyugatban Kassák (1936) és Halász Gábor (1937) írt róla. Felesége 1939-ben meghalt. Az 1930-as évek második felétől bontakozott ki nagyszabású műfordítói életműve (Villon Nagy testamentuma, 1940; G. Apollinaire válogatott versei, 1940; Angol barokk líra, 1943). 1942-43-ban emlékezésbe kezdett Elvesztett otthonok címmel (a Nehéz szerelem című későbbi regényciklusának előzménye). A német megszállás idején második felesége és barátai bújtatták. 1945 után vitába szállt Lukács Györggyel és Szigeti Józseffel, a marxista irodalompolitika irányítóival. 1939 és 1944 között írt versei a Kettős örvény (1947) című kötetében jelentek meg. 1947 őszén Rómába utazott, az élmény emlékét őrzi a Római pillanat (1948). Utána évekig csak a műfordításnak élhetett (Hét tenger éneke, 1955; A műfordító köszönete című vers). 1951-ben feleségül vette Szántó Piroskát. Klasszikus prózairodalmat, drámát és lírát fordított Shakespeare-től Whitmanig; drámát írt Illés Endrével (Trisztán, 1957; Rendetlen bűnbánat, 1963). Verssel ritkábban szólalt meg, de jelentős kötetekkel (Földalatti nap, 1965; Nem számít, 1969; Önarckép a hetvenes évekből, 1975). - Vas István az avantgárdból induló s vele klasszicizáló szellemben szembeforduló harmadik nyugatos költőnemzedék tagja, Radnóti barátja volt. Példaképül Kosztolányit és Szabó Lőrincet választotta, Illyés példája is vonzotta. Az önéletrajzi személyességű lírát képviselte. Költészete arról szól, hogy „Mit akar ez az egy ember?” (1-2, 1970). Külföldi útjai legfontosabb témáinak összegezésére késztették (Az Internacionálé a Signoria téren, Az őrült város, Boccherini sírja). A Prometheusz-mítoszt költötte újra A tűzlopóban, ars vitae-t fogalmazott meg a Nem számít című kötetében. 1970-ben kezdett hozzá életművének gyűjteményes rendezéséhez (Önarckép a hetvenes évekből, 1975). Összegyűjtött munkáiban verstermése három kötetet tesz ki (Ki mást se tud, Rapszódia a hűségről, A tűzlopó, 1977). Nagy példaképeket idéz föl, személyességét nem vonja vissza, de mérsékli és tárgyiasítja (Beethoven öregkora, Xenophon dala, Allende, Nagyszombat, 1704, A harmincas évek mítoszai). Szatírákat és epigrammákat sorolt egy ciklusba, közreadta a Hubay- Vas- Ránki jegyezte Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédia dalbetétjeit. Kísérletező kedvre és az avantgárddal való kapcsolat megszakítatlan folyamatosságára vall ironikus nonszenszverse, az In flagranti és a hozzá fűzött mentegetőző magyarázat. Tanulmányköteteivel (Évek és művek, 1958; Megközelítések, 1969; Az ismeretlen isten, 1974) a magyar esszé Arany János-i és nyugatos hagyományát folytatta. Életrajzi regényciklusa (Nehéz szerelem, 1964, A félbeszakadt nyomozás, 1967; Mért vijjog a saskeselyű?, 1981) széppróza és a dokumentum, az esszé és a fikciós próza egyensúlyát létrehozó vállalkozás. Modern mestereken kívül Goethe Dichtung und Wahrheitje lehetett a példa. Vas István abban is megújította az önéletrajzi regény és a vallomás műfaját, hogy tudós kutatással egészítette ki és gazdagította: a regény lapjain összefonódik kortörténet, önéletrajz és irodalomtörténet, a személyiségrajz, a család és egy értelmiségi gondolkodásmód ábrázolása. Elbeszélő stílusa pontosságot elegyít iróniával, a történelem és a lélek tájain egyaránt otthonos; a pompásan megrajzolt nőalakokon és szerelmi történeteken kívül irodalomtörténeti portrét fest többek között Babitsról, Radnótiról, Kassákról, Illyésről, Weöresről és a nemzedékéhez tartozó költő-, írótársakról, művészbarátaikról.

OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Csűrös Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

vissza

Vas István művei, Budapest, Holnap, vál., szerk.: RÓNA Judit, 1999–:

Versek:

  • Összegyűjtött versek 1. kötet: 1930–1945, 2000;
  • Összegyűjtött versek 2. kötet: 1945–1959, 2002;
  • Összegyűjtött versek 3. kötet: 1960–1976, 2005;

Regények:

1. Nehéz szerelem: Előjáték – Elvesztett otthonok – Első rész: A tavalyi hó, 2000;
2. Nehéz szerelem: A félbeszakadt nyomozás, 2000;
3–4. Nehéz szerelem: Mért vijjog a saskeselyű?, 1–2., 2002;
5–6. Azután, 1–2, 2003;

Műfordítások:

Válogatások, szerkesztések, műfordítások:

Idegen nyelvű szövegkiadások:

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Rózsafalvi Zsuzsanna (OSZK – Kézirattár)