| |
|
| |
 |
|
| |
|
MŰVEK
Szabó Dezső fontosabb műveinek időrendisége:
A Szabó Dezső Emléktársaság Szabó Dezső honlapja
- A vogul szóképzés. Nyelvészeti tanulmány, Budapest, 1904 (Különlenyomat a Nyelvtudományi Közleményekből);
- Nincs menekvés. Regény, Ungvár, Ungmegyei Könyvnyomda, 1917, Budapest, Táltos, 1921, Genius, 1926, 1929, 1933;
- Napló és elbeszélések, Gyoma, Kner, 1918. Budapest, Genius, 1926, 1929. Budapest, Püski, 2002;
- A forradalmas Ady, Budapest, Táltos, 1919;
- Az elsodort falu. Regény, Budapest, Táltos, 1919. Budapest, Táltos, 1920. Budapest, Genius, 1926, 1929. Budapest, Faust, 1944. Újabb kiadások: Burgenland, Sziget, 1964. Buenos Aires, Transsylvania, 1977. (Előszó: POMOGÁTS Béla, zárótanulmány, GRÓH Gáspár), Debrecen, Csokonai, 1989. További kiadások: Budapest, Püski, 1995, 1999;
- Mesék a kacagó emberről és három elbeszélés, Budapest, Táltos, 1919. Budapest, Genius, 1926, 1929;
- Egyenes úton. Tanulmányok, Budapest, Táltos, 1920. Budapest, Genius, 1926, 1929. Budapest, Révai, 1934;
- Tanulmányok és jegyzetek, Budapest, Táltos, 1920. Budapest, Genius, 1926, 1929;
- Csodálatos élet, 1–2. Regény, Budapest, Táltos, 1921. Budapest, Genius, 1926, 1929. Budapest, Révai, 1935;
- Ölj! és egyéb elbeszélések, Budapest, Táltos, 1922. Budapest, Genius, 1926, 1929;
- Panasz. Tanulmányok, Budapest, Ferrum, 1923. Budapest, Genius, 1926, 1929;
- JAJ. Elbeszélések, Budapest, Stádium, 1924. Budapest, Genius, 1926, 1929;
- Segítség! Regény, 1–3., Budapest, Genius [1925], 1926, 1929. Budapest, Révai, 1936. Budapest, Püski, 1997;
- A magyar protestantizmus problémái, Budapest, Genius, 1926;
- Tenger és temető. Elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1926, [1927];
- Megered az eső. Regénytöredék, Budapest, Bartha Miklós Társaság, 1931. Második kiadás SZÖRÉNYI László és BODNÁR György tanulmányával, Budapest, Pesti Szalon, 1996;
- Karácsony Kolozsvárt. Egyszerű kis koldústörténet, Budapest, Káldor, 1932, 1933;
- Feltámadás Makucskán, Budapest, Saturnus, 1932, Budapest, Achim András, 1942. Újvidék, Testvériség-Egység, 1952;
- Szabó Dezső füzetek (havonta), Budapest, 1934, 1–3. szám. 1934–35, 4–5. szám. 1935. 6–13. szám. 1936. 14–22. szám. 1936–37. 23–24. szám. 1937. 25–30. szám. Folytatása: Szabó Dezső újabb művei, 1937, 31–33. szám. 1937–38. 34–35. szám. 1938. 36–43. szám. 1938–39. 44–45. szám. 1939. 46–54. szám. 1939–40. 55–56. szám. 1940. 57–60. szám. 1940–41. 61–62. szám. 1941. 63–72. szám. 1941–42. 73–74. szám. 1942. 75–80. szám;
- Az egész látóhatár. Tanulmányok, 1–3. Tanulmányok, Budapest, Magyar Élet, 1939, 1941, 1943. Lyndhurst (USA), Kaláka, 1975. Bővített kiadása: Az egész látóhatár. Politikai és irodalmi tanulmányok, levelek, vitairatok, Budapest, Püski, 1991;
- Az elfelejtett arc. Elbeszélés, Budapest, Exodus, 1941, Budapest, Református Gyülekezeti Traktátus Kiadóbizottság, 1943, Budapest, Református katonák könyvtára 1943, Budapest, Dr. Kiss Sándor, 1944;
- Levelek Kolozsvárra és két elbeszélés, Budapest, Keresztes, 1943;
- A bölcsőtől Budapestig. Regény, Budapest, Pantheon, 1944;
- Ének a révben. Regénytöredék, Budapest, Körmendy, 1947;
- Feltámadás Makucskán. Válogatott írások, Budapest, Magvető, 1957;
- Életeim, 1–2. Regény, szerk.: NAGY Péter, Budapest, Szépirodalmi, 1965;
- A tarisznya. Elbeszélés, Washington, Szabó Dezső Társaság, 1971;
- Szabó Dezső és a magyar miniszterelnökök. Nyílt levelek, tanulmányok, válogatás és szerk.: GOMBOS Gyula, Washington, Occidental Press, 1975, Budapest, Occidental Press, 1995;
- A kötél legendája. Elbeszélések, vál., szerk. és előszó: NAGY Péter, Budapest, Szépirodalmi, 1979;
- Ady. Tanulmányok, szerk., előszó: SZIGETHY Gábor, Budapest, Magvető, 1982;
- Életeim. Születéseim, halálaim, feltámadásaim, 1–2. Regény, bevezető: MOLNÁR Gusztáv, utószó BUDAI BALOGH Sándor, Bukarest, Kriterion, 1982. Budapest, Püski, 1996;
- Az egész látóhatár. Válogatás, Budapest, BME KISZ, 1988;
- A magyar Káosz. Pamfletek, válogatás, szerk., s. a. r., előszó: NAGY Péter, Budapest, Szépirodalmi, 1990;
- A végzet ellen. A magyar kisebbségi többség sorsa a többségi kisebbségek közt. Tanulmány, Budapest, Magyar Fórum, 1993;
- Elkergetett istenek, Három tanulmány, előszó: SZÍJ Rezső, Budapest, Szenczi Molnár Társaság, 1996;
- Két faj harca, szerk.: SZŐCS Zoltán, Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 1996;
- Azért mert én egy-két zsidót utálok?, szerk.: SZŐCS Zoltán, Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 1997;
- Az ő életük az én morálom, Szabó Dezső breviárium, szerk.: VASVÁRI Erika, Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 1998;
- Szabó Dezső vezércikkei a Virradatban (1920. december 25 – 1921. április 10.), Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 1999 = A Szabó Dezső Emléktársaság Szabó Dezső honlapja;
- Szabó Dezső versei, összegyűjtötte és közreadja: LIBISCH Győző = A Szabó Dezső Emléktársaság Szabó Dezső honlapja;
- Új magyar ideológia felé, szöveggondozás: VASVÁRI Erika, Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 2002;
- Tanulmányok, esszék, válogatás, szöveggondozás, jegyzetek: GRÓH Gáspár, Budapest, Kortárs, 2007;
- Válogatott esszéi, Budapest, Magyar Napló Kiadó, 2009;
|
|
| |
|
|
|
|
SZABÓ Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.): író, közíró.
Szabó Jenő (1867–1934) öccse. Apja, aki gyermekfejjel részt vett a szabadságharcban, városi hivatalnok volt. Szabó Dezső Kolozsvárott, a református kollégiumban 1899-ben érettségizett. Tehetsége korán megmutatkozott. A budapesti egyetemen magyar–francia szakos hallgató, Eötvös-kollégista; barátságot kötött Horváth Jánossal, Szekfű Gyulával, Laczkó Gézával, Kodály Zoltánnal. Finnugor nyelvésznek készült. 1905 őszén ösztöndíjjal Párizsba ment, de ott (szemben Adyval), főként a konzervatív, antiliberális gondolkodók hatottak rá. Hazatérte után 1906-tól Székesfehérvárt, 1908-tól Nagyváradon, 1909-től Székelyudvarhelyen, 1913-tól Sümegen, 1914-től Ungváron, 1917-től Lőcsén tanított. Mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban éles vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek során került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Tanulmányai, 1912-től elbeszélései is megjelentek. Beszámolt a legújabb irodalmi-művészeti törekvésekről. Az avantgárdról szóló első tudósítások az ő nevéhez fűződnek. 1914 után az Adyéhoz hasonlítható következetességgel fordult szembe a háborús tébollyal. Legfontosabb művét, Az elsodort falut (1919) már írta az őszirózsás forradalom idején, mikor Budapestre utazott. A Tanácsköztársaság kikiáltását lelkes cikkben üdvözölte, hogy azután mélységesen kiábrándulva 1919 őszén az ellenforradalom táborában agitáljon – lényegében változatlan céljaiért. Újabb kiábrándulása után a Horthy-korszak következetes, éles bírálója lett. Személyében elszigetelődött, csak híveinek szűk tábora hallgatta, olvasta. Gondolatai azonban közvetve is terjedtek, s így Ady és Móricz mellett Szabó Dezső lett a korszaknak talán legnagyobb hatású közírója. Szembenállása a nyilasmozgalommal, németellenessége a harmincas-negyvenes évek fordulója után a nemzeti alapon formálódó ellenállás számára fontos eszmei alapvetés lett. Budapest ostroma idején az életkedvét vesztett, legyöngült íróval tüdőgyulladás végzett.
Munkássága két szakaszra osztható. Indulásakor a progresszió vonzáskörében rendkívüli műveltségű, a fontosabb európai nyelveken olvasó, naprakész világirodalmi tájékozottságú tanulmányíróként és harcos közéleti íróként jelent meg. Kitűnik nyelvi erejével, amely később is hat: a 20. századi magyar irodalmi nyelv nagy hatású megújítója. Expresszív stílusa, képalkotó ereje, sűrítései, igésített névszói írásait plasztikussá és mozgalmassá teszik. Gondolkodásán a kor fontos szellemi áramlatai otthagyják bélyegüket, a pozitivizmustól a szellemtörténeten át a divatos irracionalista tanokig, az expresszionizmustól a futurizmusig. Világképét azonban a magyar irodalmi hagyomány és a romantika határozta meg. Már korán, részben a faját, fajtáját oly sokszor említő Ady hatására sajátos faji szemlélet jellemezte gondolkodását. A faj fogalmát szellemtörténeti értelemben használta: elsősorban egy adott kulturális, történelmi műhelyhez tartozást jelentett számára; a alapvetően különbözött a biológiai alapú, hierarchikus, rasszista fajelméletektől. Korábban is vallotta: „az irodalom társadalmi funkció”. Pályájának alakulását 1919-től a politika határozta meg. Az elsodort falu elsősorban társadalmi-közéleti mű. Sok részletében hiteles, a kor minden fontosabb problémáját érintő tabló a háborús évek bomló magyar társadalmáról. Kimondatlanul is legfontosabb kérdése a polgárosodás: ez tükröződik az arisztokrácia, a klérus, a középosztály, az asszimiláció, a torz liberalizmus bírálatában és a zsidóság szerepének a politikai antiszemitizmusig eljutó elemzésében, németellenességében és programjában is. Szabó Dezső gondolkodásában összekapcsolódott a nemzeti és a szociális kérdés, és megjelent a parasztság és a magyarság azonosságának tétele. Úgy vélte, a történelmi uralkodó osztály csődje után a parasztságból kinevelt új középosztályt kell a társadalom vezető erejévé tenni. Ennek révén vált Szabó Dezső a népi mozgalom előfutárává, eszmei úttörőjévé. Elképzelései a "harmadik út" irányába mutattak; ebben nem gazdasági, hanem "faji" és politikai szempontjai a döntők. Maró gúnnyal és kétségbeeséssel megírt pamfletregénye (Segítség!, 1926, 1997) a „keresztény-nemzeti kurzus” elleni vádirat, csakúgy, mint több tanulmánya (Rokambol romantika, 1923) és novellája (Feltámadás Makucskán, 1931). Egyszemélyes folyóirata, a Ludas Mátyás Füzetek egyszerre mutatta gondolkodásának megalkuvást nem ismerő következetességét és elmagányosodását. Itt adta közre legkiegyensúlyozottabb szépírói munkájának, önéletírásának fejezeteit.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Gróh Gáspár szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
vissza
Idegen nyelvű kötetkiadások:
Román:
- Legenda fiunei (A kötél legendája. Válogatás), ford.: Georgeta Hajdu, Bukarest, Editure Univers., 1984;
- Ajutor (Segítség!), Bukarest, Ed. Nationala „S. Ciornei”, 1931-32;
Szlovák:
- Mizina (Az elsodort falu), Bratislava, Orlovsky, 1948;
Észt:
- Muinaslood naervast inimesest (Mesék a kacagó emberről és három elbeszélés. Válogatás), Tartu, Loodus, 1928;
Olasz:
- Vita miracolosa (Csodálatos élet), Milano, Fratelli Treves, 1938, 1943;
Aiuto! (Segítség!), Troma, De Carlo gr., 1946;
Cseh:
- Pomoc! (Segítség!), ford.: GÖLLNER Erzsébet, Vydala Druzstveni práce v Praze, 1930;
|
|
|
|
|
