| |
|
| |
| |
|
| |
|
MŰVEK
A MEK állományában: művei
Első kiadások:
- Toldy Ferenc, Budapest, 1907;
- Thököly a francia irodalomban, Budapest, (Klny. A Budapesti VI. ker. Magyar Királyi Állami Főgimnázium 19131914. évi Iskolai Értesítőjéből), 1914;
- Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból, Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1931;
- Felleg a város felett. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1931;
- Tanulmányok, kritikák, összeáll. Utószó: POMOGÁTS Béla, Bukarest, Kriterion, 1973;
Levelezés:
- LACZKÓ Géza: Monsieur Dadi Párizsban és a Fekete kolostorban. Kuncz Aladár levelei és híradásai = Erdélyi Helikon, 1932, 363–368. o.;
- JANCSÓ Elemér: Kuncz Aladár irodalmi hagyatékából = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1965, 166–172. o.;
- JANCSÓ Elemér: Irodalmi levelezések = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1966, 325–331. o.;
- JANCSÓ Béla, KUNCZ Aladár, SZENCZEI László levelezéséből = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969, 155–158. o.;
- Levelesláda = Igaz Szó, 1969, II, 819–829;
- Levelek 1907-1931. S. alá r. JANCSÓ Elemérné MÁTHÉ-SZABÓ Magda, jegyzetek: JUHÁSZ András, Bukarest, Kriterion, 1982;
Idegen nyelvű szövegkiadások:
Angol:
- Black Monastery. Novel. [Fekete kolostor], transl.: Ralph MURRAY, London, Chatto-Windus, 1934;
Francia:
- Le monastere noir. [Fekete kolostor], trad.: László GARA. M. Piermont, Paris, Gallimard, 1937 (?);
Olasz:
- Monastero nero. [Fekete kolostor], trad. di Filippo FABER, Milano, Treves, 1939;
Román:
- Mănăstirea neagră. [Fekete kolostor], Însemnări din viaţă internaţilor din Frana trad. Corneliu CODARCEA, Nicolae CRIŞAN, Bucureşti, Kriterion, 1971;
Török:
- Kara manastir, Ankara, Millî Egitim Basimevi, 1949;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Vasbányai Ferenc (OSZK – Humántudományi Bibliográfiai Osztály) |
|
| |
|
|
|
|
KUNCZ Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.): író, szerkesztő.
Apja Kuncz Elek (1846–1915) tanár, nagyváradi, majd kolozsvári tankerületi főigazgató, testvérei közül Kuncz Ödön (1884–1965) jogász, kolozsvári, később budapesti egyetemi tanár. Kuncz Aladár 1895-től a kolozsvári piarista gimnáziumban tanult. 1903-ban a budapesti egyetem magyar–latin–görög szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. Barátai Laczkó Géza, Szabó Dezső, Pais Dezső, Trócsányi Zoltán; gyakran megfordult Ferenczi Zoltánnak, az egyetemi könyvtár igazgatójának családjánál. Az egyetemen Riedl Frigyes tett rá nagy hatást. 1907-ben Toldy Ferenc című tanulmányával szerzett bölcsészdoktori címet. 1908-ban tanári vizsgát tett, és a VI. kerületi főgimnázium tanára lett. Részt vett abban a tanármozgalomban, amely meg akarta reformálni a közoktatást. Szerepet vállalt az 1910-i tanárkongresszus munkájában, tagja volt a Budapesti Tanár Kör választmányának. 1914-ben részt vett a Tanáregyesületi Reformpárt megalakításában. Előadásokat tartott a Társadalomtudományi Társaság szabadiskolájában, belépett a Martinovics szabadkőműves páholyba, részt vett a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt megalakításában. A Nyugat munkatársa, Ady, Babits és Kosztolányi barátja volt. Thököly a francia irodalomban (1914) című tanulmánya igazolja filológusi képességeit. A magyar irodalomtörténet elméletének és módszerének fejlődése Toldy Ferenc óta című monográfiája kéziratban maradt. 1909-től nyári szabadságát Párizsban vagy Bretagne-ban töltötte. 1911-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja lett. 1914-ben egy breton faluban, Carantecben érte a háború kitörése. Párizsba utazott, a franciák mint ellenséges állam polgárát internálták, Perigueux-be, majd Noirmoutier szigetére, végül 1916-ban Ile d’Yeu-re került. Társai között volt Bárczi Géza, Lakatos Imre, Németh Andor. A franciák rosszul bántak velük, a fogságban erős közösségi élet és kulturális munka szerveződött. Élményeiről Fekete kolostor (1931) című regényében számolt be. 1919. május végén érkezett haza, a IX. kerületi reálgimnáziumban kapott tanári állást. 1923-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék irodalmi rovatának vezetője lett, megszervezte a lap novellapályázatait. Janovics Jenő színigazgatóval „írói olimpiászokat” rendezett. 1926-ban Bánffy Miklóssal és Kemény Jánossal ez utóbbinak marosvécsi várkastélyában megszervezte az erdélyi írók nyári Helikonát. 1928-ban Bánffy Miklós főszerkesztő és Áprily Lajos szerkesztő mellett megindította az Erdélyi Helikont, és Áprily 1929-i Budapestre költözése után ő szerkesztette. Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában, Tíz év és Erdély az én hazám című tanulmányaival vett részt a transzilvanista gondolat megalapozásában. Szerepet vállalt az erdélyi magyar írók szász és román kapcsolatainak kialakításában. Mint irodalomkritikus az erdélyi magyar irodalom európai szellemiségének megerősítésén fáradozott. Szemléletére Bergson filozófiája, Romain Rolland humanizmusa hatott. Szervező munkáját súlyos betegsége szakította meg; egy budapesti klinikán májrákban halt meg.
„Egykönyvű” író, nevét a Fekete kolostor őrzi. Korai elbeszélései a Nyugatban lélektani érdeklődésről, a különleges emberi sorsok iránt tanúsított figyelemről vallanak. Francia fogsága után írott novelláiban nosztalgikusan idézte föl ifjúságát, máskor írókat: Gyulai Pált, Vajda Jánost választotta hőseinek. Vitéz Mihály a halál révén (Pásztortűz 1923) című jelenetében Csokonai utolsó napját örökítette meg. Felleg a város felett (1931) című regényében ifjúságának budapesti és kolozsvári tapasztalatait beszéli el. A Fekete kolostor emlékirat jellegű visszatekintését határozott epikai kompozíció és fiktív elemek teszik valódi regénnyé. Krónikaanyagát gazdag emberi portrék és szimbolikus jellegű történetek egészítik ki, a megpróbáltatások leírásából önelemző, önéletrajzi fejlődésregény és egy emberi közösség "kollektív" regényévé vált. Külföldön is sikert aratott, 1937-ben franciául, emellett angolul, olaszul, törökül és románul is megjelent. Kuncz Aladár kiváló műfordító volt; Gobineau, Anatole France, Maupassant műveit tolmácsolta.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Pomogáts Béla szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
vissza
|
|
|
|
|
