| |
|
| |
| |
|
|
|
MŰVEK
- TEZLA, Albert: Hungarian Authors. A Bibliographical Handbook, Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press, 1970, 331–336.;
- VARGA Rózsa – PATYI Sándor: A népi írók bibliográfiája. Művek, irodalom, mozgalom, 1920–1960., Budapest, Akadémiai, 1972. [A két Kodolányi-fejezet (tőle-róla): 159–171, 345–365.;
- Kodolányi János. Ajánló bibliográfia, összeáll.: TÜSKÉS Tibor, Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1980.;
Műveinek első kiadásai:
- Hajnal. Költemények, Pécs, Wessely-Horváth, 1915.;
Kitárt lélekkel. Versek, Székesfehérvár, szerzői kiad., 1919.;
- Üzenet enyéimnek. Versek, Budapest, Magyar Írás, 1921.;
- Szép Zsuzska. Regény, Budapest, Athenaeum, 1924.;
- Börtön. Regény, Budapest, Athenaeum, 1925.;
- Kántor József megdicsőülése. Regény, Budapest, Athenaeum, 1926.;
- Tavaszi fagy. Egy foglalkozásnélküli ifjú Pesten. Regény, Budapest, Grill, 1927.;
- A hazugság öl. Memorandum, Budapest, Élőszó, 1927.;
- Futótűz. Regény, Budapest, Bernáth Tibor, [1929];
- Akik nem tudnak szeretni. Regény, Budapest, Magyarság, 1929.;
- Két lányarc. Regény, Budapest, Athenaeum, [1929];
- Szakadékok. Regény, Budapest, Athenaeum, 1929.;
Vilma három szerelme. Regény, Budapest, Pesti Napló, [1930].;
- Küszöb. Kisregények. Budapest, Vajda János Társaság, 1933.;
- Sötétség. [Kisregények], Debrecen, Nagy K.és Tsa., 1934.;
- A vas fiai. Regény, Budapest, Athenaeum, 1936.;
- Boldog Margit. Regény, Budapest, Athenaeum, 1937.;
- Suomi, a csend országa. Útirajz, Budapest, Cserépfalvi, 1937.;
- Julianus barát. Regény, Budapest, Athenaeum, 1938.;
- Mit viszel a másvilágra? [Elbeszélés], Budapest, Országos Református Szeretetszövetség, [1938];
- József, az ács. [Elbeszélések], Budapest, Athenaeum, 1939.;
- Suomi titka. Útirajz. Budapest, Magyar Élet, 1939.;
- Jajgatunk és kacagunk. [Színművek], Budapest, Athenaeum, 1940;
- Süllyedő világ. [Önéletrajzi regény], Budapest, Athenaeum, 1940;
- Baranyai utazás. [Szociográfia], Budapest, Bolyai Akadémia, [1941];
- Istenek. [Az Emese álma regényfolyam 1. része.], Budapest, Athenaeum, 1941;
- Esti beszélgetés. [Esszék], Budapest, Magyar Élet, [1941.];
- Holdvilág völgye. [Az Emese álma regényfolyam 2. része], Budapest, Athenaeum, 1942;
- Csendes órák. [Esszék], Budapest, Turul, [1942];
- Rókatánc. [Elbeszélések], Budapest, Turul, [1942];
- A csend országa. Finnországi élmények, Budapest, Stádium, [1942];
- Cigánylány csókja. [Kisregény], Budapest, Napsugár, 1942;
- Zárt tárgyalás. [Tanulmányok]. Budapest. Turul, 1943, Fekete sátor. [Kisregény], Budapest, Turul, [1944];
- Vízöntő. [Regény], Budapest, Szöllősy, 1948. [Későbbi kiadásai Vízözön címmel jelentek meg];
- Boldog békeidők. Regény, Pécs, Dunántúli Magvető, 1956;
- Az égő csipkebokor. [Regény], Budapest, Magvető, 1957;
- Jehuda bar Simon emlékiratai. [Regény], Budapest. Magvető, 1957. [Az Én vagyok című regény egy részének önálló kötetté formált változata];
- Új ég, új föld. [Regény], Budapest, Magvető, 1958. [A Vízözön című regény folytatása];
- Vízválasztó. Regény, Budapest, Magvető, 1960;
- Baranyai utazás. Budapest, Magvető, 1963. [Tartalma: A hazugság öl (1927) – Baranyai utazás (1941) – Második baranyai utazás (1961) – ifj. Kodolányi János: Ormánsági néptudományi kutatások];
- Pogány tüzek. 1–2. könyv, Budapest, Magvető, 1968. [Az Istenek és a Holdvilág völgye című regények együttes kiadása, a regényfolyam összefoglaló címének (Emese álma) elhagyásával];
- Visszapillantó tükör. A Süllyedő világ befejező része, Budapest, Magvető, 1968;
- Én vagyok. Regény, Budapest, Magvető, 1972;
- Ojbarsz futása. A Pogány tüzek folytatása. Regény, [s. a. r., előszó: TÜSKÉS Tibor], Pécs, Pro Pannonia, 1996;
Reprezentatív válogatások:
- Fellázadt gépek. [Elbeszélések, kisregények], [utószó: BODNÁR György], Budapest, Magvető, 1961;
- Pünkösdi dáridó. [Novellák], Budapest, Magvető, 1973;
- Szép Zsuzska. [Kisregények], Budapest, Magvető, 1975. [Tartalma: Szép Zsuzska – Börtön – Kántor József megdicsőülése – Kékhegy];
- Szív és pohár. Bírálatok, tanulmányok, cikkek, 1924–1940, Budapest, Magvető, 1977;
- Földindulás. [Drámák], vál., s. a. r., utószó: CSŰRÖS Miklós, Budapest, Magvető, 1989;
- József, az ács. Válogatott novellák. Vál., szerk. DOMOKOS Mátyás, Budapest, Osiris, (Osiris könyvtár. Irodalom) 1997;
Levelezéskötetek:
- Kodolányi János és Szabó István levelezése, szerk., utószó: CSŰRÖS Miklós, Budapest, Holnap, 1999;
- Kodolányi János és Várkonyi Nándor levelezése, vál., szerk., előszó: ifj. KODOLÁNYI János, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000;
- Ne panaszold a magányodat! Kodolányi János levelezése Szabó Lőrinccel és Szabó Lőrincné Mikes Klárával. 1948–1957., s. a. r., előszó: HORÁNYI Károly, Budapest, Argumentum, 2002;
Életműkiadások:
Kodolányi János művei, Budapest, Athaeneum, 1941–:
- Boldog Margit. Regény, 1941;
- Börtön – Kántor József megdicsőülése. Regények, 1941;
- Feketevíz. Regény, 1941;
- Jajgatunk és kacagunk. Színművek, 1941;
- József, az ács. Elbeszélések, 1941;
- Julianus barát. Regény, 1941;
- Tavaszi fagy. Regény, 1941;
- A vas fiai. Regény, 1941;
Kodolányi János művei, Budapest, Magvető, 1982– [a Magvető 1957-től azonos formátumban, azonos tipográfiával, azonos kötésben adta ki Kodolányi műveit, de csak 1982-től 1986-ig látta el sorozatcímmel őket.]
- Boldog Margit. Regény, 1982;
- Az égő csipkebokor. Regény, 1983;
- Vízözön. Regény, 1986;
Kodolányi életműsorozat, szerk. biz.: NEMESKÜRTY István (elnök) ÁCS Margit, BIERNACZKY Szilárd, DOMOKOS Mátyás, JÓKAI Anna, ifj. KODOLÁNYI János, SZALAY Károly, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000–:
- Pogány tüzek. Istenek, Holdvilág völgye. Regény. [Utószó: ifj. KODOLÁNYI János], 2000;
- Kodolányi János és Várkonyi Nándor levelezése, 2000;
Kodolányi János művei, szerk.: CSŰRÖS Miklós, ifj. KODOLÁNYI János, Budapest, Szent István Társulat, 2001–:
- Julianus barát. Regény, 2001;
- A vas fiai. Regény, 2002;
- Én vagyok. Regény. [Utószó: ifj. KODOLÁNYI János], 2002. [A regény szövege a Magvető kiadásában megjelenthez képest bővült a hagyatékban őrzött részekkel.];
- Az égő csipkebokor. Regény, 2003;
- Zárt tárgyalás. Tanulmányok, vitairatok, emlékezések, [szerk., utószó: ifj. KODOLÁNYI János], 2003;
- A néma város. Elbeszélések, 2004;
- Börtön. Kisregények, 2004;
- Szakadékok – Feketevíz. Kisregények, 2005;
- Üzenet enyéimnek. Összegyűjtött versek, 2006;
|
|
| |
|
|
|
| ALKOTÓK -
KODOLÁNYI JÁNOS |
|
|
KODOLÁNYI János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.): író.
Kodolányi János (1922-) apja. Apja uradalmi főerdész volt. 1903-ban a család Pécsváradra költözött. 1905-1909 között Kodolányi János az elemi iskola négy osztályát Pécsváradon végezte. Szülei elváltak, majd apja újból megnősült. 1909-ben a család Vajszlóra költözött. Az elemi iskola ötödik osztályát ott végezte. Az ormánsági falu élményvilága nagy hatással volt későbbi munkásságára. 1910–1915 között a pécsi főreáliskolában tanult, az ötödik osztályt megismételte. 1916–1919 között a székesfehérvári főreáliskolában tanult, gyakran szerepelt az önképzőkörben, a Diák-toll című lapot szerkesztette, 1919-ben érettségit tett. Barátságot kötött Csikesz Sándor csányoszrói református lelkésszel. 1921-ben a pécsi Krónika közölte verseit. Feleségül vette Csőszi Matildot, apjával szakított, feleségével Budapestre költözött. Nyomorogva Vajszlón, Püspökladányban, Nógrádverőcén élt; 1928-ban Rákospalotán kis házat vett. 1932–1944 között az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) kezdeményezője, első titkára, majd főtitkára, később társelnöke volt. 1934-ben a Magyarország munkatársa. 1934–1938 között a Válasz munkatársa, a szerkesztőség tagja. 1936–1938 között többször járt Finnországban. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben a pécsi Janus Pannonius Irodalmi Társaság társelnöke, a Sorsunk munkatársa lett. 1943-ban ő tartotta a szárszói konferencia bevezető előadását. Az ostromot Budapesten vészelte át. 1946-ban Pécsett tartózkodott. 1949–1955 között írásai nem jelentek meg. 1950–56-ban nehéz anyagi körülmények között Balatonakarattyán élt, számos regényét ott írta. Korábban és később csak a nyarakat töltötte ott. 1955-ben térhetett vissza az irodalomba, megjelent válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye (Éltek, ahogy tudtak, 1955). 1957-ben megindult életműkiadása. 1961-ben „második” baranyai utazása alkalmával (az „elsőt” 1934-ben tette) elbúcsúzott szellemi szülőföldjétől, ahová, tudta, többé nem térhet vissza. 1967-ben a finn-magyar kapcsolatok ápolásáért a Finn Oroszlánrend első osztályú keresztjével tüntették ki. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjban részesült.
Pályáját lírikusként kezdte, de első három verseskötetét (Hajnal, Pécs, 1915; Kitárt lélekkel, Székesfehérvár, 1919; Üzenet enyéimnek, 1921) később megtagadta. Írói munkásságát a Nyugatban 1922-ben közölt Sötétség című elbeszélésétől számította. Korai elbeszélései az ormánsági népélet színeit, az itt élő emberek társadalmi nyomorúságát, az egyke lélekrontó hatását, a középosztály széthullását mutatják be (Szép Zsuzska, 1925; Börtön, 1926; József, az ács, 1931). Az egykekérdésről külön memorandumot írt (A hazugság öl, 1927). Elbeszéléseinek témavilágát színpadi művekben is feldolgozta (Földindulás, 1939; Végrendelet, 1939). A 30-as évek közepén érdeklődése a társadalmi kérdésektől a magyar. középkor világa felé fordult. Egymás után jelentek meg a tatárjárás korában játszódó, archaizáló nyelvi elemekkel átszőtt történelmi regényei (A vas fiai, 1936; Boldog Margit, 1937; Julianus barát, 1938). Finnországi tapasztalatainak két művet szentelt (A csend országa, 1936; Suomi titka, 1939). A Süllyedő világ (1940) lélektani érzékkel megírt önéletrajzi számvetés. Nagy beleélő képességgel idézte fel a honfoglalás korát, s valóságos magyar mitológiát teremtett. Ezt a munkáját is trilógiának tervezte, de csak két rész jelent meg belőle (Istenek, 1941; Holdvilág völgye, 1942). A két regény a későbbi közös kiadásban a Pogány tüzek címet kapta. 1945 után Kodolányi János írói érdeklődése ismét nagy átalakuláson ment keresztül: megszülettek az archaikus múltban játszódó regényei. Átélte a mondák és eposzok világát, teljes és autonóm babiloni és biblikus világképet teremt. Felidézte a vízözön korát (Vízöntő, 1948), a Gilgames mondát (Új ég, új föld, 1958), regényt írt Jézus és Júdás életéről (Én vagyok, 1972), valamint Mózes alakjáról (Az égő csipkebokor, 1957). Közben a társadalmi kérdések és saját gyermekkora iránti érdeklődése sem szunnyadt. Pécsváradi élményei színezik át a Boldog békeidőket (Pécs, 1956). Az első világháború utáni ormánsági faluban, Vajszlón játszódik a Vízválasztó (1960). Az önéletrajz folytatásának szánt emlékezésgyűjtemény a Visszapillantó tükör (1968); válogatott bírálatait, tanulmányait és cikkeit Szív és pohár (1977) című kötetben rendezte sajtó alá. Ahogy Kodolányi János témavilága tágult, ábrázolási módszere is változott: a korai írások naturalizmusától a férfikor érett realizmusán át a kései regények szimbolikus-mitikus ábrázolásáig jutott el. Említést érdemelnek finn fordításai; Kodolányi János több művét idegen nyelvre is lefordították.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Tüskés Tibor szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)
vissza
Idegen nyelvű kiadások:
Finn:
- Mustajoki. [Feketevíz], ford.: Helmi HELMINEN, Porvoo – Helsinki, Söderström, 1937;
Francia:
- Ténebres. [Szakadékok], ford.: Péter KOMOLY, Budapest, Corvina, 1965;
Lengyel:
- Gloryfikacja Józsefa Kántora. [Kántor József megdicsőülése], ford.: Camilla MONDRA, Warszawa, Panstwowy Institut, 1979;
Német:
- Und er führte sie aus Ägypten. Ein Moses-Roman. [Az égő csipkebokor], ford.: Charlotte UILAKY, Stuttgart, Steingrüben Verlag, 1965;
- Dort zwischen den himmelhohen Bergen. [Julianus barát], ford.: Heinrich WEISSLING, Leipzig, St. Benno Verlag, 1987;
Olasz:
- Fra Giuliano. [Julianus barát], ford.: ALBERTO Zoltán, Miláno, Arnoldo Mondadori editore, 1943, 1944, 1948;
Spanyol:
- Moises el Egipcio. [Az égő csipkebokor]. Német nyelvből ford.: Ditlinde B. SOMMER, Alfonso Repiso, Barcelona, Ferma, 1968;
Szerb:
- Stara dobra vremena. [Boldog békeidők], ford.: Eugen ORMAY, Novi Sad, Forum, 1963;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Lakatos András (OSZK – Tájékoztató Osztály)
|
|
|
|
|
|
|
