|
|
|
|
|
|
|
MŰVEK
Első kiadások:
- Poe Edgar. Két tanulmány, Budapest, Nyugat, 1910;
- Álarcosmenet, Budapest, Nyugat, 1913;
- Nagy Balogh János élete és művészete (1874–1927). S. l., S. n., 1922;
- Fáy Dezső, a festő és illusztrátor, Budapest, Amicus, 1929;
- Liebl Ervin (1895–1927). Egy ismeretlenül élt festő és szobrász élete és művészete, Budapest, Stádium, 1935;
Válogatott művei:
- A platánsor. Válogatott elbeszélések, vál., bevezető: VAJDA Miklós, Budapest, Szépirodal-mi, 1959;
- Művészek és műbarátok. Válogatott képzőművészeti írások, szerk., jegyzetek, névmutató: TÍMÁR Árpád, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 1996;
Levelezés
- Elek Artúr – Fülep Lajos – Füst Milán leveleiből, közli: BENEDEK Mihály – MÁRVÁNYI Judit = Kortárs, 1987, 10. szám, 93–120. o.;
- Fülep Lajos levelei Elek Artúrhoz, szöveggondozás, bevezető, jegyzetek: FÜLEP Katalin, közreadja az Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, OSZK, 1990;
- MÓRICZ Zsigmond – ELEK Artúr: Mikor a fa ontja a nemes gyantát! Móricz Zsigmond és Elek Artúr barátsága. Levelek, közreadja, bevezető: RÁDICS Károly = Kortárs, 1992, 11. szám, 48–54. o.;
Fordítások:
- Jacob BURCKHARDT: A reneszánsz Itáliában. [Die Kultur der Renaissance in Italien], ford.: Elek Artúr, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, (Képzőművészeti zsebkönyvtár) 1978.;
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Vasbányai Ferenc (OSZK – Humántudományi Bibliográfiai Osztály) |
vissza |
|
|
|
|
ELEK Artúr (Budapest, 1876. február 8. – Budapest, 1944. április 25.): művészettörténész, író.
A budapesti egyetem bölcsészkarán tanult. 1898-tól jelentek meg a Magyar Újságban útirajzai, valamint franciából és olaszból fordított elbeszélései. 1908-ban Az Újság képzőművészeti rovatvezetője. Alapításától a Nyugat kritikusa, esszéírója, novellistája, a Magyar Művészet, a Magyar Géniusz, a Figyelő munkatársa. 1911-ben válogatásában jelent meg az Újabb magyar költők anthológiája 1880-1910. A két világháború közt a Magyar Művészet és az általa 1921-ben alapított Műbarát című folyóirat tanulmányírója. 1929-ben, 1930-ban, 1931-ben Baumgarten-díjat kapott. Számos adatot közölt magáról Az Érdekes Újság Dekameronja 4. kötetébe írt önéletrajzában. A német megszállás után öngyilkos lett.
OSZK MEK – Irodalmi Szerkesztőség (Vértesy Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)
|
|
|
|
|
|
|