| |
|
| |
| |
|
|
MŰVEK
Első kiadások:
- Füstkarikák. Veszprém, Egyházmegyei ny. 1895;
- Mozgai Pali a gyermekhős. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadóváll. 1907;
- Kacagó szélhámosok. Budapest, Aktuális, 1909. (Aktuális könyvtár 2.);
- Tammúz. Elbeszélések. Budapest, Franklin, 1910;
- Beszélgetések. Budapest, Politzer, 1910. (Modern könyvtár 19–20.);
- Az Alerion-madár vére. Elbeszélések. Budapest, Franklin, 1912;
Posztumusz kötetek:
- Néhusztán meséiből és egyéb elbeszélések. Budapest, Franklin, 1913;
- Kaleidoszkop. Budapest, „Élet”, [1913];
További kiadások:
- Kaleidoszkop. Budapest, Élet, 1914. (Révai magyar klasszikusai.), (Az Élet könyvei 6.);
- Tammuz. [Novellák.] Budapest, Franklin, 1944. (Nagy magyar elbeszélők.);
- Trivulzió szeme. álogatás Cholnoky Viktor novelláiból, összeállította, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta FÁBRI Anna, Budapest, Magvető, 1980. (Magyar Hírmondó);
- A kísértet. Válogatás Cholnoky Viktor publicisztikájából, összeállította, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta: FÁBRI Anna, Budapest, Magvető, 1980. (Magyar Hírmondó);
- A Bakony menekültje. Válogatott írások. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1998. (Pápai diákok 1.);
- Wurmdrucker Tóbiás és egyéb kísértések. Budapest, Ister, 1999.
Gyűjteményes munkák:
- Cholnoky Viktor összegyűjtött művei. [s. l.], Szukits, 2001.
A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Herczeg Tünde (OSZK – Tájékoztató Osztály)
|
| |
|
| |
|
|
|
| ALKOTÓK -
CHOLNOKY VIKTOR |
|
|
CHOLNOKY Viktor [ejtsd: csolnoki] (Veszprém, 1868. december 23. – Budapest, 1912. június 5.): író, újságíró, fordító.
 Cholnoky Jenő és Cholnoky László bátyja. Apja Veszprém főügyésze, Dumas és Verne fordítója volt. Cholnoky Viktor győri, majd pesti jogi tanulmányait félbehagyta. 1894-ben Veszprémben lapszerkesztéssel próbálkozott. 1898-tól Budapesten újságíró; a Pesti Napló korrektora, éjjeli szerkesztője, majd A Hét munkatársa volt.
Első kötete (Füstkarikák, Veszprém, 1899), mely Mark Twain-fordításait és novelláit tartalmazta, visszhang nélkül maradt. Novellái a világ távoli részeire vezetnek, hatalmas művelődéstörténeti ismeretanyagot mozgatnak meg. Bennük Cholnoky Viktor magas szintű és széles körű műveltsége, tudása a képzelet játékainak rendelődik alá. Egzotikus tájai, mesebeli alakjai a mindennapokból, a szorongató valóságból való elvágyódást fejezik ki. Visszatérő motívumai a betegség- és a zsenikultusz, és visszatérő hőse Trivulzio, a kötöttségeitől szabadulni vágyó dalmát kalandor; személye köré novellaciklus rendeződik. Trivulzio elbeszéléseiben a hangulatok költészete és a szatíra álarca együtt van jelen, s majd mindegyik a szépség, a szabadság, a kaland fölötti különös nekrológ. Egyszerre romantikus és dermesztően józan, groteszk, abszurd történetek ezek, realitás és álom harca és egyensúlya jellemzi őket. Szerkezetük a „kibillenő realizmus”. Kísérteties novellái azzal érnek el nagy hatást, hogy mindig szolgálnak természetes magyarázattal is. E kötet néhány történetében uralkodó elem az intellektuális tréfa (A vörös Péter, A Szimplom) a fekete humor (Eördögh Róbert halála). Cholnoky Viktort nagyra értékelte már a Nyugat első, majd harmadik nemzedéke is.
OSZK MEK - Irodalmi Szerkesztőség (Kiczenkó Mária szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000) |
|
|
|
|
|
|
