BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

A MEK állományában: művei

Bibliográfiák

  • Bálint György újságírói és kritikai munkássága. Bibliográfia. Összeállította: MAGYAR István = Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből, szerk.: SZABOLCSI Miklós, ILLÉS László, Budapest, MTA, 1962. 563–617. o.;
  • Bibliográfia. Összeállította: MAGYAR István = Bálint György: A toronyőr visszapillant: Cikkek, tanulmányok, kritikák, második kiadás, Budapest, Magvető, 1966. 614–659. o.;

Önálló kötetek

  • Strófák. [Versek], Budapest, Együtt, 1929.;
    Az idő rabságában, Budapest, Viktória kiad., 1935.;
  • Jégtáblák, könyvek, koldusok, [Budapest], Athenaeum, 1937.;
  • Az állatok dícsérete, Budapest, Athenaeum, 1938. Későbbi utánközlések: utószó: KOVÁCS Endre, illusztrálta: CSILLAG Vera, Budapest, Helikon, 1961. Budapest, Magvető, 1966. 1994. Budapest, Európa, 1986.;
  • Búcsú az értelemtől, [Budapest], Almanach-kiadó, 1940.;
  • Veszély Ázsiában, Budapest, Cserépfalvi, 1940.;
  • Emberi méltósággal, vál., előszó: KÁLDOR György, Budapest, Szikra, 1947.;
  • A szavak felkelése, vál.: SÁNDOR Kálmán, előszó: BOLDIZSÁR Iván, Budapest, Szépirodalmi, 1954.;
  • A toronyőr visszapillant. Cikkek, tanulmányok, kritikák. 1–2. kötet, szerk.: KOCZKÁS Sándor, MAGYAR István, jegyzetek: RÉT Rózsa, Budapest, Magvető, 1961. Bővített és átdolgozott kiadás: Budapest, Magvető, 1966. 1976. 1981.;
  • Rejtsd el az örömöd. [Versek], bev. és szerk.: GONDOS Ernő, Budapest, Szépirodalmi, 1974.;
  • Spanyolországban jártam, előszó, jegyzetek: SZIGETHY Gábor, Budapest, Magvető, 1983. (Gondolkodó magyarok);
  • Babits és Bálint György. Levelek, cikkek, tanulmányok, szerk. jegyzetek: TÉGLÁS János, Budapest, Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 1987.;

Idegen nyelvű kötetkiadás (német)

  • Lob der Tiere. [Az állatok dícsérete], Leipzig, Insel, 1963.;

Bálint György műfordításai

  • GALSWORTHY, John: A túlsó parton. Regény. 1–2. kötet, Budapest, Franklin, 1929.;
  • MACHARD, Alfred: Hajsza. Regény, Budapest, Pesti Napló, 1930.;
  • McORLAN, Pierre: Dinah Miami. Regény, Budapest, Pesti Napló, 1930.;
  • INGEBORG, Eberth: Kreuger (Ivar) gyufakirály szerelmei. Regény, Budapest, Újságüzem, 1932.;
  • LEWIS, Sinclair: Egy modern asszony szíve: Ann Vickers, [Budapest], Nova, 1942.;
  • DICKENS, Charles: A Twist-gyerek kalandjai. Regény. [Twist Olivér], Budapest, Est–Pesti Napló, 1934. Charles DICKENS: Twist Olivér. [Oliver Twist], fordító BÁLINT György; átdolgozó OTTLIK Géza, Budapest, Holnap, 1994;
  • GALSWORTHY, John: A várakozó. 1–2. kötet, Budapest, Franklin, 1934.;
  • LEWIS, Sinclair: Művészek. Regény, Budapest, Atheneum, 1934.;
  • GALSWORTHY, John: A virágzó vadon. Regény, Budapest, Franklin, 1935.;
  • HAWTHORNE, Nathaniel: A skarlát betű. Regény, Budapest, Az Est kiadása, 1935.;
  • LEWIS, Sinclair: Ez nálunk lehetetlen. [Budapest], Athenaeum, 1936.;
  • HUXLEX, Aldous: Légnadrág és társai. Regény., Budapest, Az Est, 1936. [Álszakáll címmel: 1947];
  • BRIDGE, Ann: Griffmadár. Regény, Budapest, Franklin, 1940. körül;
  • CLOETE, Stuart: A harcos nép. Regény, Budapest, Dante, 1940.;
  • KNITTEL, John: Marokkói kaland. Regény, Budapest, Bárd. kiad., 1940.;
  • KNITTEL, John: Therese. Regény, Budapest, Bárd. kiad., 1941.;
  • BELBENOIT, René: Száraz guillotine, Budapest, Magvető, 1979. [A könyvben szereplő verset fordította RADNÓTI Miklós];

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Rohács Iván (OSZK – Elektronikus Dokumentum Központ)

 

 

 

 
ALKOTÓK - BÁLINT GYÖRGY
monográfiák - tanulmányok  

BÁLINT György (Budapest, 1906. július 9. – Sztarij-Nyikolszkoje, Ukrajna, 1943. január 21.): író, újságíró, műfordító, kritikus.

A Markó utcai gimnáziumban 1924-ben érettségizett. Beiratkozott a Kereskedelmi Akadémiára, de az újságírást választotta. 1926-ban az Est-lapok szerkesztőségében kezdte pályáját. Német nyelvű cikkeit, verseit 1928-tól közölték. 1929-től a Pesti Napló munkatársa és egyidejűleg 1931–39 között a Daily Express és az amerikai Hearst-lapok tudósítója volt. 1933-ban házasságot kötött Csillag Vera grafikusművésszel. Részt vett a Vajda János Társaság munkájában. 1938-tól több ízben behívták munkaszolgálatra, de néhány hónap múlva leszerelték. 1942 áprilisában feleségével együtt kémkedés vádjával letartóztatták. Csillag Verát egy nap múlva szabadon engedték, Bálint Györgyöt szeptemberig a Margit körúti katonai börtönben tartották fogva. 1942. november 27-én Ukrajnába vitték.

Költői kísérletezéssel kezdte. Kassák példájára szabad verseinek zaklatott hangulatát az ifjúkori indulat, a lázadás, a polgári élet kereteinek tagadása alakította. Saját költségén kiadott első verseskötete (Strófák, 1929) kísérlet maradt. 1933-tól bontakozott ki írói pályájának nagy és termékeny korszaka. Köteteinek (Az idő rabságában, 1935; Jégtáblák, könyvek, koldusok, 1937; Az állatok dicsérete, Spanyolországban jártam, 1938), sajátos műfajú írásainak, naplószerű jegyzeteinek témáját az 1930-as évek súlyos társadalmi kérdései határozták meg. 1934–38 között írt állatpéldázataiban a műfaj hagyományát sajátos módon átalakította. Azt elemezte, mit tesznek és tettek az állatokkal az emberek, s miképpen viselkednek az állatok az emberek teremtette körülmények között. Szatíráinak fő témája a hitlerizmus elleni tiltakozás volt. Föllépett a népi-urbánus ellentétek ellen. Bírálta Kassák individualista művészi fölfogását, ugyanakkor elismerő kritikát írt Egy ember élete című önéletírásáról. Vitába szállt Kosztolányival és Füst Milánnal (Mit tegyen az író a háborúval szemben?), de elismeréssel szólt Kosztolányi Édes Anna című regényéről. A humanizmus alkotóit, mindenekelőtt Babitsot és Thomas Mannt értékelte a legtöbbre. Figyelemmel kísérte az európai és az amerikai kortárs irodalmat. Tolmácsolta Dickens, Galsworthy, P. Mac-Orlan, A. Machard, N. Hawthorne, S. Lewis, Huxley, J. Knittel, O'Neill, Maugham műveit. 1939-től megjelenési lehetőségei összezsugorodtak. Az Est-lapok betiltása után írásait az Újság, a Népszava, a Magyar Csillag közölte. 1940-ben még két könyve (Búcsú az értelemtől, Veszély Ázsiában) jelent meg. Utolsó írásaiban különös érzékenységgel élte át a világ megváltozását. Kéziratban maradt utolsó írásában (Visszapillantás) különösen megrendítő a végső számvetés.

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Faragó Éva szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)