BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP


A MEK állományában: művei

Művek:

  • Ninive pusztulása és egyéb történetek, Budapest, Athenaeum, 1895. (Az Athenaeum olvasótára, Jeles elbeszélők kincsestára);
  • Ninive pusztulása. Regény, Budapest, Érdekes újság, 1919. (Legjobb könyvek);
  • Szeptember. Regény, Budapest, Athenaeum, 1897. (Az Athenaeum olvasótára, A magyar és világirodalom kincsestára);
  • Hajótöröttek. Nyolc elbeszélés, Budapest, Lampel, 1898. (Magyar könyvtár);
  • Hajótöröttek. Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1898. (A magyar és világirodalom kiváló munkáinak tára);
  • Pókháló kisasszony. Elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1898. (Nemzeti regénytár, A magyar és világirodalom kincsestára, Az Athenaeum olvasótára);
  • A gyanú és más elbeszélések, Budapest, Singer-Wolfner, 1900. (Egyetemes regénytár);
  • Árnyék-alakok. Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1901. (A magyar és világirodalom kiváló munkáinak tára);
  • Árnyék-alakok. Hét elbeszélés, Budapest, Lampel, 1901. (Magyar könyvtár), 1947. (Magyar dolgozók könyvtára);
  • Giroflé és Girofla. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1901. (Színes könyvek), Budapest, Közművelődési Rt., 1929. (Közművelődési könyvtár);
  • Giroflé és Girofla. Regény és válogatott elbeszélések, Budapest, Érdekes újság, 1918. (Legjobb könyvek), Budapest, Révai, 1932. (Nyíl könyvek), Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1959;
  • Berzsenyi báró és családja. Tollrajzok a mai Budapestről, Budapest, Lampel, 1902. (A magyar és világirodalom kiváló munkáinak tára), 1929.(Magyar könyvtár), 1947. (Magyar dolgozók könyvtára);
  • Kevélyek és lealázottak. Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1903. (A magyar és világirodalom kiváló munkáinak tára, Magyar könyvtár);
  • Álomvilág. Elbeszélések, Budapest, Révai, 1906. (Magyar írók);
  • Midas király. Regény, Budapest, Révai, 1906 (A Nyugat könyvei), 1928. (Révai magyar klasszikusai, Közművelődési könyvtár, 1932, 1939. Budapest, Szépirodalmi, 1967. (Magyar elbeszélők);
  • Budapest, Révai Ny., 1940. (A magyar regény száz éve), Bukarest, Kriterion, 1974. Budapest, Magyar Könyvklub, 1995. (Klub klasszikusok), Budapest, Kossuth, 2007. (A magyar próza klasszikusai), Budapest, Unikornis, 2002;
  • Solus eris. A gondolatolvasó. Góliáth. Regények, Budapest, Révai, 1907;
  • Solus eris, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1972. (Kiskönyvtár);
  • Kegyelem kenyér és egyéb elbeszélések, Budapest, Engel Ny., 1909. (Mozgó könyvtár);
  • Jancsi és Juliska és egyéb elbeszélések, Budapest, Lampel, 1910. (Magyar könyvtár);
  • Kultúra füzértánccal. Elbeszélések, Budapest, Nyugat, 1910;
  • Kultúra füzértánccal. Elbeszélések, karcolatok, Budapest, Szépirod. K., 1951;
  • Téli sport és egyéb elbeszélések, Budapest, Lampel, 1910. (Magyar könyvtár);
  • Ifjúság. Elbeszélések, Budapest, Nyugat, 1911. (Nyugat-könyvtár);
  • Lillias. Elbeszélések, Budapest, Lampel, 1911. (Magyar könyvtár);
  • A tegnap legendái. Tollrajzok, Budapest, Révai, 1913. (Révai magyar klasszikusai);
  • Régi és új színművek. Színházi bírálatok, Budapest, Lampel, 1914. (Magyar könyvtár), 1947. (Magyar dolgozók könyvtára);
  • Színházi esték. Tanulmányok, Budapest, Élet, 1914. (Az „Élet” könyvei);
  • Az utolsó jelenet. Novellák, Budapest, Schenk, 1910. (Mozgó könyvtár);
  • A tóparti gyilkosság és egyéb elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1915, 1918. (Olcsó regény);
  • A tóparti gyilkosság. Jancsi és Juliska, Budapest, Eri, 2006;
  • A tóparti gyilkosság. Kisregények és válogatott elbeszélések, sajtó alá rend. FALLENBÜCHL Zoltán, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1961;
  • A tóparti gyilkosság. Őszi napsugár, Kisregények, sajtó alá rend. FALLENBÜCHL Zoltán, Budapest, Szépirodalmi, 1986;
  • A gyanú. Elbeszélések, Budapest, Singer-Wolfner, 1917. (Milliók könyve), Révai, 1943. (Regénykönyvtár), Szépirodalmi, 1981;
  • A kém és egyéb elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1918;
  • A kritikáról, Budapest, Genius, (Genius könyvtár 17.), [192?]
  • A kritikáról, Budapest, Genius, 1920. (Genius-könyvtár);
  • Magyar humoristák. Anthológia, Budapest, Athenaeum, 1920;
  • Költők és szerzők. Irodalmi karcolatok, Budapest, Athenaeum, 1923;
  • Elbeszélések, Budapest, Magyar Bibliophil Társaság, 1926. (bibliofil kiadás);
  • A Berzsenyi dinasztia. Tollrajzok a mai Budapestről, Budapest, Révai, 1928.(Révai magyar klasszikusai);
  • Őszi napsugár. Regény, Budapest, Közművelődési Rt., 1929. (Közművelődési könyvtár);
  • Őszi napsugár. A gyanú, Budapest, Népszabadság Kv., 2007. (Népszabadság könyvek);
  • Mozi Bandi kalandjai. Regényes elbeszélés, Budapest, Tolnai, 1931;
  • Mozi Bandi kalandjai. Ifjúsági elbeszélés, Budapest, M. Keresk. Közlöny, 1914;
  • Nagyvárosi képek, Budapest, Révai, 1932. (Közművelődési könyvek, Révai magyar klasszikusai);
    Válogatott elbeszélések. VOINOVICH Géza válogatása, Budapest, Révai, 1944;
  • Ambrus Zoltán levelezése, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 6.);
  • A bazár ég. Novellák, elbeszélések, Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1964.
  • A türelmes Grizeldisz. Elbeszélések, A gondolatolvasó. Kisregények, vál. és sajtó alá rend. FALLENBÜCHL Zoltán, Budapest, Szépirodalmi, 1978;
  • Színház, vál. és sajtó alá rend. FALLENBÜCHL Zoltán, Budapest, Szépirodalmi, 1983;
  • Válogatott novellái, Budapest, Magyar Napló Kiadó, 2009;

 

 

 

 

 

 

 
ALKOTÓK - AMBRUS ZOLTÁN

AMBRUS Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. - Budapest, 1932. február 28.): író, kritikus, újságíró.

Ambrus Gizella apja, Fallenbüchl Zoltán nagyapja. Apai ágon székely nemesek, anyai ágon elmagyarosodott német család utóda. Debrecenben, Nagykárolyban és Budapesten végezte iskoláit. 1878-tól jogot hallgatott Budapesten, de doktori vizsgát nem tett, 1882-ben a Földhitelintézet tisztviselője lett; itt hivatali főnöke, Arany László fölfigyelt írásaira, és segítette pályakezdését. 1885-86-ban kilenc hónapig Párizsban a Collège de France-ban és a Sorbonne-on irodalmi előadásokat hallgatott. Hatott rá Ernest Renan személyisége és filozófiája. Mély, ám csalódásba forduló vonzalom fűzte Márkus Emíliához. Első feleségét korán elveszítette; 1894-ben újra nősült. 1890-ben A Hét alapító tagja volt, majd másfél évtizedig vezető munkatársa. 1892-ben a Petőfi, 1899-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1897-től szabadfoglalkozású volt. 1900-ban Blaskovich Sándorral szerkesztette az Új Magyar Szemlét; 1903-ban a Jövendő főmunkatársa lett, 1906-ban pedig – Ignotus oldalán – a Szerda szerkesztője. 1903-ban Voinovich Gézával útnak indította a Klasszikus Regénytár sorozatot.
Az 1910-es években lassanként kiszorult az irodalmi élet középpontjából, a Nyugatnak már csak a perifériáján jutott számára hely. 1911-ben az Akadémia levelező tagja lett. 1917-től a Nemzeti Színház igazgatója volt; 1922-ben méltánytalan támadások után eltávolították tisztéből. Ezután a Pesti Napló publicistája lett. Utolsó éveiben visszavonultan élt.

1879-ben megjelent első írása, egy színibírálat. Párizsi útja előtt csak kritikusként és esszéíróként tevékenykedett, témát főként az egykorú magyar és francia irodalom adott neki. 1886-ban az Ország-Világ novellapályázatának egyik nyertese volt, s a siker megsokszorozta szépírói ambícióit. 1891-92-ben a Magyar Hírlap folytatásokban közölte legnagyobb terjedelmű regényét, a Midas királyt, amely átdolgozás után, könyv alakban 1906-ban jelenet meg. A tragikus végkifejletű, önéletrajzi elemekben bővelkedő mű a századvégi értékválság megszólaltatója, életérzésében és stílusában több szállal fűződik a szecesszióhoz. Festő főhőse a szürkeség, a törpeség közönséges, haszonelvű világa ellen lázad, sóvárogja a teljességet, a nagyságot, a mítoszt, amely elveszett a reneszánsz óta. Ambrus Zoltán kortársaihoz hasonlóan később is szívesen bízta közlendőit érzékeny, erkölcsileg kifinomult, az összeütközéseket mélyen megélő figurákra. Művészregényei (Őszi napsugár, eredeti címén: Szeptember, 1895; Giroflé és Girofla, 1899; Solus eris, 1903), ha más-más hangnemben is, a létezés csődhelyzeteit, a dilemmák megoldhatatlanságát ábrázolják. A gyanú (1892) című kisregénye a józan ész és logika, az önhitt racionalizmus mindenhatóságát vitatja. A századforduló előtt megjelenő novelláskötetei (Ninive pusztulása és egyéb történetek, 1895; Hajótöröttek, 1897; Pókháló kisasszony, 1898) szintén a meghasonlás, az egyensúlyvesztés tükrözői. Fő témájuk a fegyelmezett, kötelességteljesítő hétköznapi élet és a kalandokba hívó vágyvilág ellentéte, a sztoikus és az életigenlő létfölfogás ütközése. A lírai, vallomásos hang, a szecessziós stílusdekorativitás a századforduló után visszaszorul Ambrus Zoltán elbeszéléseiben, s erős tárgyiasítás, ironikus-szarkasztikus tónus lép a helyébe. Az újabb kötetek (Árnyékalakok, 1901; Kevélyek és lealázottak, 1903) főként az ember kisszerűségét, értéktelenségét ábrázolják. Hasonló hangnem és látásmód jellemzi dialógusregényeit is (Berzsenyi báró és családja, 1902; A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye, 1907). A laza jelenetfüzérek a parvenü zsidó famíliát és a hozzá törleszkedőket egyaránt nevetségessé teszik. Ambrus Zoltán további művei az egyre növő szkepszis és rezignáció jegyében fogantak. A külön kötetekben (Ámor és a halálfej, 1909; Téli sport és egyéb elbeszélések, 1909; Kegyelemkenyér és egyéb elbeszélések, 1909; Az utolsó jelenet, 1910; Ifjúság, 1910; Jancsi és Juliska és egyéb elbeszélések, 1910) és az 1906-ban induló életműkiadásban úgyszintén megjelentetett újabb novellák a kiábrándulást, az eszményhiány és az értékpusztulás láttán érzett fájdalmat és fölháborodást tükrözik. A Kultúra füzértánccal (1911) című epizódsorozat egyszerre szatírája a dilettáns művésznek és az elmaradott, kisszerűségbe süppedt vidéki életnek. Ambrus Zoltán egyetlen ifjúsági regénye (Mozi Bandi kalandjai, 1912) gúnyirat a pesti kamaszok mozi- és erőkultusza ellen, s a régi ideálok tiszteletét sugalmazza. A tóparti gyilkosság (1914) című kisregény gyermekkori emlékekre épül; eszmélkedő hőse a lét tragikus és semmis voltára döbben rá a játékok közepette, felnőttként ugyanígy. A világháborút, allegorikusan bár, a szépíró Ambrus Zoltán is elítélte (A kém és egyéb elbeszélések, 1918). Az 1920-as években számottevő epikai munkája már nemigen született, harmadik dialógusregénye (A Berzsenyi-dinasztia, 1928) is fáradtabb, invenciótlanabb az előzőknél. A publicisztika, valamint az irodalom- és színibírálat Ambrus Zoltán egész pályafutását végigkísérte. Szellemes, lényeglátó, az élet fonákságaira fogékony újságíró, kritikusi gyakorlatában pedig a normatív esztétika követője volt. Esszébe, vitairatba hajló, legfőként a francia irodalom nagyságaival foglalkozó tanulmányait két kötet fogja össze (Vezető elmék, 1913; Költők és szerzők, 1923). 1904-ben elsőként ültette át Flaubert Bovarynéját.

Ambrus Zoltán termékeny alkotó volt, életműve azonban hullámzó színvonalú. Regényeit napi- és hetilapok közölték először, ezért határidőkhöz igazodva, folytatásokban készültek; többségük nélkülözi az egységes átformáltságot. Elbeszéléseinek java kiérleltebb, csiszoltabb. Ambrus Zoltán "tudós" író, művei mindig elemző karakterűek, választékos, világos stílusúak, s az oktató szándék sem idegen tőlük. Magányos jelensége a századfordulónak: nincs köze a regionalizmushoz, az anekdotizmushoz, s a szociológiai érdeklődésű naturalizmus is kevéssé jellemzi. Szerepe a kezdeményezőké; újdonsága a gondolatiságban, a világ- és emberlátásban, valamint a hangvételben rejlik.

OSZK MEK - Irodalmi Szerkesztőség (Lőrinczy Huba szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

vissza

 

Ambrus Zoltán munkái 116., Budapest, Révai, 19061913.

Idegen nyelvű kötetkiadás:

Francia:

  • Soleil d'automne [Őszi napsugár]. Roman, Paris, Champion Impr., 1910. (Bibliotheque hongroise de la Revue de Hongrie);

Német:

  • Der Verdacht. Roman. [A gyanú], Einzig. ber. Übertrag. von Stefan J. Klein, Leipzig, Stern-Bücher-Verlag, (Stern Bücher 8.), [1919];

A válogatott bibliográfiát szerkeszti: Kekk Adrienn (OSZK – Elektronikus Dokumentum Központ – Magyar Elektronikus Könyvtár)